Frekvencia a Tilos Rádiónak: Hét bő esztendő

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/40. (10. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Két évvel azután, hogy a kábelen és az interneten történő adás nem kifejezetten előnyös körülményei közé kényszerült, az ORTT múlt heti döntése értelmében három másik, nem kereskedelmi adóval egyetemben ismét legális frekvenciához jutott a Tilos Rádió.

Két évvel azután, hogy a kábelen és az interneten történő adás nem kifejezetten előnyös körülményei közé kényszerült, az ORTT múlt heti döntése értelmében három másik, nem kereskedelmi adóval egyetemben ismét legális frekvenciához jutott a Tilos Rádió.Atévés valóságshow-k és az eredménytelen tévéelnök-választás körüli felhajtáshoz képest csinnadratta nélkül, de kedvező fordulatot vett a rendszerváltozás utáni magyar médiavilág egyik kacskaringós története: a Tilos Rádió hét évre megkapta a 90,3 MHz fedőnevű frekvenciát. Vele együtt összesen tizennégyen versenyeztek a meghirdetett négy nem nyereségérdekelt, illetve közműsor-szolgáltatásra felkínált hullámsávért. Pályázott, többek közt, a már korábban is próbálkozó katolikus Mária Rádió, a magát ökumenikusként definiáló Yes Rádió, a Budapesti Fesztiválzenekar komolyzenei profillal és a Fonóhoz kötődő Harmónia Rádió; a 92,1 MHz-et a brit, francia és német közszolgálati rádiók Aeriel nevű konzorciuma, a 94,2 MHz-t a miskolci FM4 Rádió, a 105,9 MHz-t pedig a Műsor-Hang Konzorcium nyerte el (róluk A többiek cím alatt).

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy ebben a szent pillanatban értelme lenne a 90,3-ra tekerni: az adás megindítása előtt még némi szöszmötölés szükséges (szerződéskötés az ORTT-vel és sugárzási, műszaki ügyek rendezése). Meg persze az ünneplés fáradalmainak kipihenése. De ha minden jól megy, még ebben az évben újra a szokott módon bejöhet a Tilos is.

Példa nélkül

A Tilos Rádió 1991-ben kezdett sugározni Budapesten a 95,5 MHz-es ultrarövidhullámon. Mint a www.tilos.hu címen, a rádió történetét és hitvallását összefoglaló szövegben olvasható, ez volt "az első magyar független és az első >>harmadik típusú>szamizdatja Állomások című írásunk szorítja dióhéjba).

Anélkül, hogy az Országos Rádió és Televízó Testület (ORTT) döntési mechanizmusának bensőséges ismeretével rendelkeznénk, annyi azért megkockáztatható, hogy ezúttal feltehetőleg nem nyilvánult meg olyan módon és olyan súllyal a politika, hogy a Tilos ne kaphasson frekvenciát. Ez példátlan az ORTT történetében, amely eddig - mint Weyer Balázs, a rádió kuratóriumának elnöke írta a Médiakönyv 2000-2001-ben - "1996-os megalakulása óta egyetlen alkalommal sem nyilvánította győztesnek a Tilos számos pályázatainak egyikét sem". Noha az ORTT döntéshozó tesületében - melynek elnökét a Fidesz, négy tagját a jelenlegi négy parlamenti párt jelölte - csupa olyan ember foglal helyet, aki már két (vagy ennél is több) éve is ott volt, ezúttal, úgy látszik, többségükben nem munkált a Tilostól való idegenkedés (aminek lehetséges okait említett írásában Weyer többek közt a Tilos működésének és céljainak félreértésében, a rádiót készítő autonóm személyiségek kontrollálhatatlanságában véli felfedezni). És úgy fest, ezúttal nem akadt olyan politikai ügy sem, amely háttérbe szoríthatta volna a Tilos egy évtized alatt bizonyított működőképességét.

Más világ

Két év nem nagy idő, mégis egész más budapesti légtérbe térhet vissza a Tilos, mint ahonnan távozott.

Az általa meghonosított keresetlen hangvétel és "antirádiós" beszédmód a kereskedelmi adók blablájához és a közszolgálati vagy hírrádiók szabatosságához képest még mindig üdítő lehet, de például a betelefonálós műsorok ma már általánosnak számítanak - igaz, a szűretlenség kockázatát, hogy a hallgató egyből adásba kerül, rajtuk kívül ma sem sok adó vállalja.

A Tilos kábelbe bújása idején indult az Info, az Est FM, a Pannon, a Budapest, a 24 órás Civil, idén vette fel mai profilját a Klub, és kezdett adni a C. Mindben sok a szöveg, akárcsak a Tilosban, többük is képes hallgatható zenét nyújtani - nincs róla adat, de sejthető, hogy elnémultával a Tilos közönségének egy része át-átrándult az említettekhez (még a Pannonhoz is, ha másért nem, hát hogy tudja, mi bűzlik odaát live). Ha ez így igaz, várható a visszaáramlásuk is, ami az említett adók közül a kereskedelmiek számára lehet kellemetlen (e szféra gazdasági nehézségeiről szólt április 25-i számunk Zsúfolt adósparadicsom című cikke; a legfrissebb hírek szerint különben tulajdonosai eladni készülnek a veszteséget termelő Est FM-et). "A különbség kettőnk között az - mondja Weyer Balázs a kereskedelmi adókról és a nonprofit alapon működő Tilosról -, hogy számukra a hallgatottság életfeltétel, nekünk meg csak jó érzés."

A pályázati kiírás lehetővé tette "a médiapiacon jelenleg működő műsorszolgáltatóktól eltérő zenei műfajú profil" vállalását. Ez ugyan zene lehetett a tilosos füleknek, hiszen alapállásból más zenei választékot nyújtottak, mint a kereskedelmi vagy közszolgálati zöm, viszont Weyer véleménye szerint "most pont olyan időszak következik, amikor újra ki kell találni, mit jelent az innováció és progresszió, mert ami akkor innovatívnak számított, amikor utoljára lehetőségünk volt újítani, az mára ipari sztenderd. A Tilosnak addig van értelme, amíg innovatív és progresszív."

(Csak érintőlegesen tartozik a tárgyhoz, de e cikk szerzője nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen az ORTT-sillabuszban olvasott világzene-definíció láttán: "Olyan kommersz zene, amely főként a karibi térség hagyományos zenéjén alapul, és gyakran használja az új hangszereket, mint például a szintetizátort.")

A közeli jövő

A Tilos továbbra is kizárólag élőben ad majd, de a végleges műsorszerkezetet természetesen még nem alakították ki. Az interneten és a kábelen történő 24 órás adás próbaüzemnek felfogható ugyan, de nem lehet egy az egyben alkalmazni a földi sugárzásra, ahogy más műsorrendet igényelt az este tíztől reggel tízig tartó sugárzás is. Mindegyik esetben más napszakokban, más körülmények között vannak a "fontosabb" műsoridők: a net és a kábel lakó-, illetve munkahelyhez kötött hallgatást feltételez, "rendes" sugárzásnál viszont előtérbe kerül az autózás. A műsorkészítők - szövegelők és zenélők - létszáma 150-160 körül jár, közöttük tíz százalék alá csökkent a más médiákban (is) dolgozó újságírók száma, a többség ma már igazi "civil", sok az új hang; a dj-k bemutatkozása a rádió website-ján található.

A Tilos Rádió szervezeti rendszere továbbra is sokat megőriz a kezdeti, bázisdemokrata működési elvekből: a fontosabb kérdésekről a közgyűlés dönt, amely rendszeresen újraválasztja a folyamatos működéshez szükséges döntéseket megvitató és meghozó kuratóriumot. Ezeket a döntéseket megfelelő szabályok mellett a tagság megtámadhatja és adott esetben rendkívüli közgyűlésen felülbírálhatja.

Viszonylag új, két éve fölépített stúdiótechnikával vághatnak neki a következő hét évnek. A Teréz körútra néző önkormányzati bérlakásból a Kultiplexbe költöztek: a Blue Box mozi épületét az OFF filmfesztivál szervezőivel konzorciumban vették át, de miután a - végleges működési engedély híján mindmáig nem megfelelően kihasznált - helyiség felújítása meghaladta anyagi erőiket, beszállt melléjük, pontosabban tőkét emelve többségi tulajdonossá nőtt a házat (de nem a rádiót) működtető cégben a Sziget Kft.

A rádió éves működése minimum 20 millió forintot emészt fel (a legnagyobb tétel a sugárzás költsége - még nem dőlt el, hogy önállóan vagy az Antenna Hungarián keresztül oldják meg -, de pengetni kell stúdióbérletre, rezsire, műszaki karbantartásra, telefonra, internetre is; műsorkészítő továbbra sem kap pénzt, ezért jöhetnek ki 20 millióból). Nem merült fel, hogy változtassanak reklámok sugárzását kizáró alapszabályukon, ezért a - természetesen ki nem vehető - bevételt nagyjából egyharmad-egyharmad arányban a teljesen szabadon felhasználható hallgatói támogatásból (közvetlen adományokból, szja-százalékokból), a Műsorszolgáltatási Alap kifejezetten nonprofit adókat segítő pályázataiból, illetve egyéb forrásokból (alapítványok, nemzetközi szervezetek, magánintézmények jellemzően célzott, tehát működési költségekre nem fordítható támogatásaiból) remélik.

"A hallgatói támogatás a Tilos Rádió legfontosabb legitimációs ereje" - mondja Weyer Balázs. Két éve 27 ezer pro-Tilos aláírást gyűjtöttek össze, az interneten napi 2-2,5 ezren hallgatnak beléjük, a legutóbbi szja egy százalékokból 4,7 millió forint jött be, 500 ezerrel több, mint az előző évben, közelítvén az e szempontból 5,2 milliós csúcsot hozó, utolsó adásos év eredményéhez - ez jelez valamit.

Szőnyei Tamás

Állomások

"A Tilos Rádió 1991. augusztus 21-én rúgta be az éterbe vezető lengőajtót" - írta Simó György a Mozgó Világ 1993/11. számában, a magyarországi alternatív médiát feltérképező összeállításban, a kalózkor után, az ideiglenes hallgatás idején. A hőskorban, a frekvenciamoratórium és a hatósággal űzött bújócska idején heti háromszor négy órában adott a Tilos a 95,5-ön. Két év elteltével, 1993 augusztusában önként felfüggesztették a sugárzást, és stúdióengedélyért folyamodtak. Ezt 1995 tavaszán - tehát még a rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény megszületése előtt - megkapták, s az év szeptember 1-jétől mindennap este 10-től másnap reggel 10-ig övék volt az 98,00 FM (a nappali órákon a hasonlóan nonprofit alapon működő Civil és Fiksz osztozott). A 2000 februárjában - immár a médiatörvény értelmében - kiírt pályázaton a Tilos elvesztette a 98,00 FM-et a közösen induló Civil-Fiksz duóval szemben. E hullámhosszon (melyet egy időben a Milosevic Szerbiájában betiltott B92 Rádió rendelkezésére is bocsátottak) 2000. augusztus 29-én be kellett fejezniük az adást. A következő naptól kábeles sugárzásra álltak át: a főváros bizonyos részein, kábeltévés hálózaton fogható 103,7 MHz lett az új hely (valamint az internet) - a technika lehetőségeiből adódóan napi 24 órában. 2000 decemberében, egy újabb pályázatot megelőzően, ideiglenes engedély-lyel, szintén napi 24 órában sugározhattak a 88,8 MHz-en - e pályázatot vesztették el a Rádió ©-vel szemben, s ezt az ORTT-döntést támadták meg bíróságon. A pert idén januárban első fokon elvesztették. A Tilos fellebbezett, új tárgyalást még nem írtak ki, de még ők maguk sem döntötték el, hogy jelen helyzetben kívánják-e folytatni a pereskedést, hiszen lépésük az ORTT botrányos döntéshozatali eljárása ellen irányult (az elvi alap tehát nem változott), nem pedig a Rádió © ellen (amelyet az igazság kimondatásával nem akarnának szar helyzetbe hozni, most hogy immár ők maguk is "bejutottak").

Mindaddig, amíg be nem indulhatnak a 90,3-on, a 103,7 MHz-en lehet fogni a Tilost. (De a tévé-kábelt a rádióba kell dugni).

A többiek

A 92,1 MHz frekvenciát csak többnyelvű műsorszolgáltatást (pontosabban a szöveges műsorszámokon belül 50 százalékot meghaladó idegen nyelvű műsort) vállaló pályázóknak írták ki, ami láthatóan a brit BBC, a francia RFI és a német Deutsche Welle által létrehozott, pécsi székhelyű Aeriel Kft. testére lett szabva. ők már 2000-ben is próbálkoztak, "formai" okok miatt sikertelenül. Ezúttal elmarad a diplomáciai felhördülés. Kérdés viszont, mennyiben érinti majd az új helyzet az Info Rádió BBC-re alapozott külföldi hírszolgáltatását, illetve a Kossuth Krónikában reggel hallható BBC-tízpercet.

A másik három frekvenciára nem volt ilyen előírás. Próbálkoztak esztergomi helyi rádiósok, egy pécsváradi és egy verőcei bt., egy érdi rádiós egyesület, a katolikus Mária Rádió Kht. és a "független keresztény" Yes alapítvány és mások (néhány pályázatot érvénytelennek nyilvánítottak). Mindannyian a vesztesek között végezték (érdekes módon minden vesztes 54, minden nyertes 64 pontot kapott), akárcsak a Fonó minőségi etno, jazz, folk profilját ígérő Harmónia Rádió Kht. és a Budapesti Fesztiválzenekar Egyesület. Utóbbi egy komolyzenei adót képzelt el - ami a Bartókot leszámítva hiányzik a fővárosból -, kezdetben előre felkonferált zenei konzervekkel, később fokozatosan élőbbé fejlődő, klasszikus zenére alapuló, kulturális kínálattal.

A Tilos melletti másik két nyertes egyike, a Miskolcról indult FM4 Rádió Kft.-nek az ORTT közleménye szerint "eddigi műsortervét, többéves megbízható működésére tekintettel tapasztalatát, valamint üzleti és pénzügyi tervét" értékelték a legmagasabb pontszámmal. Szintúgy maximumot kapott ezekre a Műsor-Hang Konzorcium, mely az ORTT értékelése szerint a "speciális zenei kínálat mellett a hallgatók informálására is nagy hangsúlyt fektető" műsortervet mutatott be. Ennél részletesebb információt nem sikerült szerezni az ORTT-től e két adó műsortervéről.

A Tilos a Narancsban

A sajtó kezdettől fogva érdeklődéssel és többnyire rokonszenvvel - sőt a Tilost megvalósító társaság szakmai szabadságfoka iránt talán még némi irigységgel is - követte nyomon a rádióval kapcsolatos fejleményeket. Ezen irigység alól a Narancs kivétel volt, már csak azért is, mert a rádióban megszólalók és a lapban publikálók között voltak és a mai napig akadnak átfedések (Barotányi Zoltán, Bakács Tibor Settenkedő, Bojtár B. Endre, Csejdy András, Czabán György, Kádár Tamás, Kerényi György, Kovács Kristóf, Kovácsy Tibor, Nádori Péter, Para-Kovács Imre, Simó György, Vágvölgyi B. András, Varró Szilvia, Weyer Balázs, bocs´, ha valaki kimaradt). Éppen ezért azonban valahányszor a Tilos mint téma megjelent a lapban, elfogultságunk tagadása nélkül is igyekeztünk a legpontosabban, legtárgyszerűbben fogalmazni. Lehet ellenőrizni:

Tilos Rádió: FM 95.5: 1991. szeptember 11. (Sükösd Miklós)

Kalózkonferencia: 1991. november 21. (Simó György)

Tilos Rádió: felfüggesztve: 1993. augusztus 12. (Vigánd Péter)

Harmadik típusú rádiók: "Ebből megélni nem lehet" (Lázár Guy, a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezetének elnöke; Civil; Fiksz; Tilos): 1995. szeptember 7. (Szőnyei Tamás, Seres László)

A szabadság kábelen érkezik: 2000. augusztus 31. (A szerk.)

Az ORTT és a Tilos Rádió: Kő a szájban: 2001. április 19. (Szőnyei Tamás)

A Tilos-ORTT-per: Az igazság hiábavalósága: 2001. december 20. (Rácz Johanna)

Pert vesztett a Tilos Rádió: Borúra ború: 2002. január 17. (Rácz Johanna)

szerző
Szőnyei Tamás
publikálva
2002/40. (10. 03.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kultúra

még több Kultúra...