Hogy a kínálat milyen és miként változik, az nyomon követhető az évről évre február tájékán megjelenő hol zöld, hol kék árnyalatot öltő Felvételi tájékoztatóból, a könyvkereskedelem egyik holtbiztos, idényjellegű bestselleréből. Ezt végignyálazva dönti el az ember, melyik egyetemre, főiskolára jelentkezzen, ebből tudja meg, oktatják-e egyáltalán valahol a következő szeptembertől azt, ami őt érdekelné. Azt azonban, hogy az a pár sor és táblázat bekerülhessen a könyvbe, órási meló előzi meg. Az intézménynek először is el kell döntenie, akar-e változtatni képzési árukészletén. Ha igen, hozzálát az ehhez szükséges feltételek megteremtéséhez, s amikor úgy érzi, megtörtént, megpróbálja ezt be is bizonyítani. Ám mielőtt a tényleges vevőkre tukmálhatná az árut, el kell adnia a minőségi ellenőrnek is.
Na, ezt hívják akkreditációnak.
Számokba folyva
A felsőoktatási törvény értelmében a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) alapvető feladata a felsőoktatásban a képzés, a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzése és a minősítés elvégzése. Akkreditálja magukat az intézményeket (karlétesítés), illetve az ezekben folyó, folytatni kívánt programokat (szakindítás, doktori). Döntési jogköre a doktori programokkal kapcsolatosan van (a 2001/2002-es tanévtől várható változás: doktori iskolák lépnek a túl széttagoltnak ítélt doktori programok helyére, azt is kivédendő, hogy egy-egy oktató gyanúsan sok doktori programhoz adhassa a nevét tényleges részvétel nélkül). Az intézmények létesítésével, illetve az ezeken belüli képzéssel kapcsolatban hozott határozatai csak vélemények: az oktatási miniszter többnyire figyelembe veszi ezeket döntéseinél, ritkábban nem.
A MAB megbízatása idén lejár. Pontosabban már június 30-án lejárt, de év végéig meghosszabbították. A felsőoktatási törvény módosítása miatt a kormánynak módosítania kellene a MAB-ról szóló rendeletet is, hogy az új testület már az új jogszabálynak megfelelően alakulhasson meg, mivel azonban a kormányrendelet egyelőre várat magára, a Róna-Tas András elnökölte testület december 31-ig hivatalban marad. Mindazonáltal az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága június 8-i ülése számára elkészítették a MAB 1992-2000 közötti tevékenységéről szóló jelentést. Dióhéjba gyömöszölve:
- A tavaly év végéig fennállt struktúrában 89 felsőoktatási intézmény akkreditációs vizsgálata során egyszer, a Pápai Református Teológiai Akadémia esetében javasolták az állami elismerés megvonását; időközben az intézmény megkezdte működését, és akkreditálták is.
- 27 hazai intézményalapítási kérelemből 20-at, három külföldi intézmény magyarországi működésre vonatkozó kérelméből kettőt elutasítottak.
- Az integráció előtt 21 karalakítási kérelemből 16-ot, az integráció után 36-ból 23-at, összesen 39-et támogattak (tehát 57-ből 18-at utasítottak el).
- 629 szaklétesítési és -indítási pályázatból csak 328-at támogattak.
- 545 doktori (PhD, DLA) programra vonatkozó pályázatból 413-at fogadtak el.
- Az országban működő összes felsőoktatási intézmény akkreditációját június 30-ig lezárták, a 2000. január 1-je óta létező, integrált intézményrendszer minőségi értékelése 2003-ban kezdődik.
Az oktatási bizottság pártállástól függetlenül elismeréssel fogadta a MAB beszámolóját, mely véleményt is formált a magyar felsőoktatás minőségéről. E szerint a magyar felsőoktatás közel 65 százaléka színvonalasan dolgozik, képes a megújulásra, és a különböző kihívásokra jól reagál. De felsorolták a gyenge pontokat is. Az oktatók előnytelen korfáját, a pályaelhagyó fiatal oktatók nagy számát, az alacsony fizetések miatti pendlizés hátrányos hatását oktatókra és hallgatókra, a kutatás anyagi és személyi helyzetének romlását többek között. E cikk szempontjából viszont az a megállapítás a leglényegesebb, hogy az új szakok gyors, néha erőltetett felfutása mögött nem mindig van meg a szükséges oktatói tapasztalat, ismeret és kutatási háttér.
Az utóbbi időkben hozott MAB-határozatok közül a legnagyobb vihart a 2000/5/VII. számú kavarta. A Debreceni Egyetem jogász szakának akkreditációs értékelése szerint ugyanis sem személyi, sem tárgyi, infrastrukturális oldalról nem tudták teljesíteni a MAB által támasztott minőségi követelményeket, ezért a plénum azt javasolta, hogy ideiglenesen állítsák le az új hallgatók felvételét. Értelemszerűen 2001-től, hiszen az idei felvételit már semmiképpen sem lehetett volna leállítani. A zűrre gyorsan reagált a város: Kósa Lajos polgármester (Fidesz) bejelentette, hogy Debrecen öt lakást felajánl az egyetemnek minősített oktatók számára, merthogy épp az ilyen fejeket kevesellte a MAB.
Ez talán segít az egyébként a Miskolci Egyetem kihelyezett tagozataként indult, pillanatnyilag ideiglenesen akkreditált debreceni jogászképzés helyzetén (nyáron különben elkészült az erre szolgáló épület is), de az univerzitásnak ezzel messze nincs megoldva minden gondja. Tavaly októberben ugyanis a MAB elutasította a Debreceni Egyetem öt karlétesítési kérelmét (fogorvos-tudományi; gyógyszerész-tudományi; népegészségügyi; matematikai, informatikai és fizikai; közgazdaság-tudományi), és csak egyet támogatott (vidékfejlesztési és agrárökonómiai).
Kudarc persze nem csak Debrecent érte, habár az ország egyik legnagyobb egyeteme lévén, elég feltűnő, hogy az ő ötösén kívül tavaly összesen nyolc nem támogatott karlétesítési kérelem akadt: kettő-kettő a győri Széchenyi István Főiskoláé és a békéscsabai Tessedik Sámuel Főiskoláé, egy-egy a Kecskeméti Főiskoláé, az egri Eszterházy Károly Főiskoláé, a Pécsi Tudományegyetemé és a Veszprémi Egyetemé.
Szakadhatnék
A karlétesítési kérelmek 32 százalékos elutasítási arányához képest egész súlyos az elutasított szaklétesítési kérelmek 48 százalékos aránya. Ami egyrészt azt sejteti, hogy némelyik intézmény nem elég megfontoltan, megalapozottan pályázik, másrészt azt, hogy a MAB nem enged az egyébként nyilvános, bár az elutasítások nagy számából következtethetően az érintett intézményi vezetők és oktatók által nem kellően ismert alapkövetelmények és szakmai irányelvek szigorából. El lehet képzelni, mennyi szeretettel emlegetik ezt a betűszót az elutasítottak. Főleg, hogy nem fellebbezhetnek a negatív minősítés ellen, tartalmilag nem támadhatják meg, legfeljebb formai kifogásokkal élhetnek. Levelezni, lobbizni persze szabad.
Mindez akár akadémiai stílusú anyázássá is fajulhat. A MAB egyik tavalyi vizsgálata például megállapította, hogy a Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézete kihelyezett képzéseinek színvonala nem azonos a pécsi székhelyen folyó képzésekével. Az egyetem szerint a MAB állásfoglalása nemcsak megalapozatlan volt, és megsértette az eljárási szabályokat, hanem, mint Tóth Károly rektor fogalmazott a MAB-nak küldött levelében, a MAB a magyar felsőoktatás korszerűsítésének igényével alapvetően ellentétes szemléletben (sic!) járt el és hozott határozatot, feltételezhetően azzal a szándékkal, hogy szerepet vállaljon az egyre inkább piaci-gazdasági szempontokat is megjelenítő felsőoktatási ágazat működésének szabályozásában, az oktatási piac újrafelosztásában. Magyarán a konkurens céget akarná placcra segíteni, nyilván nem ingyen. Róna-Tas András, a MAB elnöke válaszlevelében sajnálkozott e hangnem miatt, s a kollégái becsületébe vágó megjegyzésre nem reagálván jelezte, higgadtabb és tárgyilagosabb stílusban, később, kész a kiút keresésére. Azóta másfél év eltelt, tárgyalás nélkül.
A 2000-től Pécsi Tudományegyetem nevet viselő intézménynek, akárcsak másoknak, egyaránt akadnak támogatott és elutasított kérelmei. Zöld utat kapott például idén a kémiatanár egyetemi alapképzési szak és az igazságügyi ügyintéző főiskolai alapképzési szak, pirosat a programozó matematikus főiskolai alapképzési szak, tavaly pedig a régészet alapképzési szak és a romológia egyetemi szak.
A pécsi romológiával szinte egy időben talált elutasításra tavaly a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola (idéntől a Kaposvári Egyetem CSVM Pedagógiai Főiskolája) roma társadalomismeret szakirányú továbbképzési szakának létesítését célzó kérelem. Végül, második menetben mindkét romológiai szak indítását engedélyezték. E stúdium ott kopogtat a magyar felsőoktatás ajtaján. Pokorni Zoltán oktatási miniszter augusztus végén, az egri Eszterházy Károly Főiskolán (EKF) tartott roma-pedagógiai konferencián jelentette be: ősszel romológiai szak indul itt.
Egyébként Eger is ismeri az elutasítást. Korábban három karlétesítési kérelmét lőtte ki a MAB (gazdasági és társadalomtudományi; bölcsészettudományi; természettudományi), idén négy szakindítási kérelmét (biológiatanár; matematikatanár és történelem egyetemi alapszak, programozó matematikus főiskolai alapképzési szak). Kontyos Ferenc, az EKF főtitkára szerint az elutasítások egy része adminisztratív félreértésen vagy formai okon alapult (például hogy főiskola ne nevezzen kart bölcsészettudományinak, legyen csak simán bölcsészeti), s ezért reménykednek a megismételt eljárásban. Szerinte is vannak akceptálható kifogásai a MAB-nak, de kaptak olyat is, amivel nemigen tudnak mit kezdeni (hogy például a tudományos fokozattal rendelkező történész professzorok száma megfelelő, de életkori összetételük nem optimális). Az egyetemi alapszak indításáról sem tettek le egészen (a felsőoktatási törvény lehetőséget ad egyetemeknek főiskolai, főiskoláknak egyetemi képzésre - a szerk.): a matematikatanáriról, bár sokat dolgoztak érte, kétszeri elutasítás és informális lebeszélés után lemondtak, a történelem- és a biológiatanárit továbbra is szeretnék, főleg hogy a Felsőoktatási és Tudományos Tanács támogatta tervüket. Hogy mikor dönt ügyükben az oktatási miniszter, nem tudják. (Az említett kar- és szakindítási kérelmekkel kapcsolatban kíváncsiak voltunk a debreceni, pécsi és kaposvári véleményre is, de kérdéseinkre lapzártáig nem érkezett válasz - a szerk.)
Némi reményre adhat okot Egerben az, hogy a miniszter olykor a MAB elutasító határozata ellenére is engedélyez. Idén januárban például hozzájárult, hogy gazdasági informatika főiskolai szakot létesítsenek a Budapesti Gazdasági Főiskolán. Hiszen a BGF egyik kara lett a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, ahol annak idején kidolgozták e szak képesítési követelményeit, és oktatták is azt. A miniszter is megszüntetendőnek tartja a MAB nemleges határozatának indoklásában foglalt hiányosságokat, de nem olyan súlyúaknak, hogy miattuk meg kellene vonni a szakindítás jogosultságát az intézménytől.
A kurzus kurzusai
A legtöbb programindítási kérelem azon bukik el, hogy a kérelmező intézmény által beadott papírokból dolgozó MAB szerint nem felelnek meg az elvárt személyi, ritkábban infrastrukturális feltételeknek (az úgynevezett látogatóbizottságoknak csak intézményakkreditációnál van szerepük). Előfordul az is, hogy tartalmilag nem ütik meg a kívánt színvonalat: a tananyag struktúrájából és szakirodalomból (pedagógusképzésnél kifelejtődik a pszichológia, kommunikációs szaknál az internet, elavult az olvasmányjegyzék, ilyesmik) arra következtet a MAB, hogy nem oktatnák megfelelően az adott tárgyat. Az elutasítást megtapasztaló főiskolák hajlamosak azt gondolni, hogy a MAB velük szemben túl magas, túl akadémikus követelményeket támaszt. Pedig a szaklétesítési és -indítási pályázatok elutasítási aránya az egyetemi alapképzésnél 53 százalék, a főiskolai alapképzésnél 51 százalék, a szigor tehát egységes. Aminek a felsőoktatás egészéért és minőségéért felelős Oktatási Minisztérium feltehetően örül is, hiszen nem lehet érdeke a színvonaltalan szakburjánzás.
Kérdés, miért a heveny szakindítási láz, ha tudható, hogy a MAB következetesen tartja magát irányelveihez. A válasz egyrészt az, hogy az intézményeknek valóban muszáj reagálniuk a társadalmi környezet változásaira, a tudományok fejlődésére. Másrészt ma már komoly versenyben vannak a hallgatókért és a velük járó állami normatíváért. Ezért létérdekük, hogy aktuális és a mindennapi életben majd jól értékesíthető tudásanyagot ígérő, vonzó elnevezésű stúdiumokat hirdessenek meg. A Budapesti Tanítóképző Főiskola által sikerrel kezdeményezett fotóriporter és képszerkesztő főiskolai szak nyilván extrém példa, de ugyanaz lehet mögötte, mint amögött, hogy számos egyetem, főiskola próbálná jogi, menedzseri, informatikusi képzettséget kínáló kurzusokkal bővíteni a választékot. Hátha bejön.
Szőnyei Tamás
A Magyar Akkreditációs Bizottság az interneten: www.mab.hu.
