2016-ban már az All That Man Is (Minden, ami férfi) című kötetét is jelölték a neves elismerésre, azt akkor végül Paul Beatty amerikai író The Sellout című regénye nyerte el. Kilenc évvel később azonban Szalay hatodik szépirodalmi munkája, a Flesh győzelemre váltotta az újabb jelölést.
Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.
Norman Lebrecht világszerte ismert zenei író és műsorvezető. Olykor végletekig szókimondó stílusa némelyeket elriaszt, ám ha megbolydul valami a komolyzenei életben, Lebrecht elsőként tudósít róla.
Ha valaki a századelő budapesti zenei életének a rekonstruálására törekszik – annak az időszaknak, amelyben Bartók és Kodály, az olasz verizmus, Debussy és az új francia zene vagy a korszak jelentős hangszeresei megjelentek –, nem tévesztheti szem elől Csáth Géza zenei írásait.
Az 1924-ben született és 1993-ban elhunyt szerzőnek mindössze egyetlen költeménye jelent meg magyar fordításban, még a kilencvenes években.
A bemutatkozó verseskötetek legnagyobb tétje felmutatni, hogy a szerző megtalálta-e a nyelvét.
Ritkán ér el olyan sokféle olvasói és kritikusi (a Booker-díjat is megkapta) irányból lelkesedést könyv, mint a szerző első magyarul is megjelent regénye, amely egy titokzatos hátterű diktatúra kiépüléséről szól.
A mindentudó elbeszélő először Magdalénáról, a füvesasszonyról mesél.
Az 1901-ben alapított budapesti Társadalmi Múzeum gyűjteménye 1945 környékén teljesen megsemmisült.
