Könyv

Vegyük a mostanában oly sokat rágott kérdést: való-e az újítás, a kísérletezés a nemzet színházába?

A könyvkiadás működése korántsem olyan egyszerű, hogy az ember beballag a kiadóba az évek óta dédelgetett kis kéziratával, és akkor majd könyv lesz belőle. Főleg, hogy a jól végzett munka jele a láthatatlanság.

Ez a regény egymással feleselő állítások mátrixává hullik szét - állítja kritikusunk Esterházy új sorozatának második darabjáról.

Hogyan lesz egy halódó egyetemi lapból a világ legmenőbb angol nyelvű irodalmi lapja, Salman Rushdie felkarolója, Kundera írásainak közlője?

Egy mellőzött, a magyar művészettörténet-írás számára szinte ismeretlen szobrászról (feltételezve, hogy nem műkereskedelmi megfontolásból) írt monográfia esetében több kérdésre bizonyosan szeretne választ kapni az olvasó. Ki volt az illető, mikor és miért szorult ki a művészeti életből, mi az életmű "értéke" (jelentősége), továbbá beágyazható-e a magyar művészet történetébe.

Talán nem is elsüllyedt, sokkal inkább lappangó szerző Illyés Gyula. Élete és műve részben még feltárásra vár, annál inkább, mivel ettől azt is remélhetjük, hogy világosabban látjuk majd a Horthy- és az Aczél-Kádár-rendszer szellemi szerkezetét. Sokat nyerhetnénk naplóinak csorbítatlan kiadásával, feltehetően roppant terjedelmű levelezésének legalább részleges publikálásával.

Pécsi kultkocsmája, a Dante a 90-es évek hazai alternatív zenei szcénájának legjelentősebb helyszínei közé tartozott. A Tündérváros - Zsolnay Miklós titkos élete az első könyve, de rögtön trilógiát szeretne belőle.

A Nápoly környéki maffiavilágról írt Gomorra nagy sikert aratott, de nem a camorra körében - a maffia halálos fenyegetésekkel torolta meg az oknyomozó munkát. ZéróZéróZéró című könyvében a nemzetközi drogkereskedelemről rántja le a leplet, de a magyar szálak sem maradnak említés nélkül. A védelem alatt álló szerzővel Skype-on beszélgettünk.

Csütörtökön megjelenő lapszámunkban a világhírű szerző új gyerekkönyvéről nyilatkozik. De azt csak itt mondja el, mi a szexi a női kalózokban, mi a baj Casanova péniszével, mi a rémisztő az Amanda Palmerrel való éneklésben, és hol a költészet a korai magömlésben.

Manapság már aligha élnek köztünk univerzális géniuszok, akik nem pusztán passzív, enciklopédikus tudással bírnak (és ennyiben "csak" akadémiai tudású polihisztorok volnának, akik ma már szintén valószerűtlennek tűnnek), hanem egy személyben kifejezetten megtermékenyítőleg, forradalmilag is képesek hatni, és új irányt adni a kor legkülönfélébb elméleti és gyakorlati tudományágainak, filozófiájának, politikájának.

A frappáns és szép borítón a magyar angyalos középcímert az EU-t jelképező tizenkét csillag veszi körbe, némi iróniával egybeszőve nemzeti és európai szimbólumainkat; ez rögtön politikai állásfoglalásnak is tekinthető, ha felidézzük, hogy nemcsak szélsőjobboldali politikusaink szokták dühüket az EU-s zászlón kitölteni, de a Parlament épületéről és a miniszterelnök mögül is hiányzik mostanság.

"Nem voltam ott, amikor születtél, épp egy másik országba költöztem, hogy közelebb legyek hozzád, mert távol lenni nem szabadság." Lesiről tudjuk: ügyes imitátor, ezt első kötete, a Daphnis ketskéi 18. századi hangütésével bizonyította.

Saviano új könyve hígítatlan anyag. Garantált a túladagolás erőszakból, maffiacselekből, korrupcióból, mindemellett igen színes, és több irányból közelíti meg a drog mítoszát - még ha jellemző színe marad is a fehér.