Könyv
Erlend Loe: Az álombiciklik regisztere
Solveig, azaz Sara-Ko-Mara, azaz nem, elnézést, Fleur… vagyis inkább Flexie Belle 27 éves, és állandóan a neten lóg.
„Kulturális változást akartam elindítani, azt szeretném, hogy nyitottabbak legyenek az emberek”
Jeanette Winterson önéletrajzi elemekből építkező regényének, a Nem a narancs az egyetlen gyümölcsnek leszbikus főhőse elhagyja nevelőszüleit és az egész gyerekkorát meghatározó, szigorú pünkösdista gyülekezetet. Valóság és fikció határairól beszélgettünk a szerzővel.
Én és ének
Rímeit és merész szóképeit, kifacsart mondatait egyre inkább a színpadi műveire tartogatja, legutóbb épp a Budaörsön bemutatott Cyrano de Bergeracban gúnyolta ki önmagát, noha nem is kellett.
A való világban túlféltjük, az online térben magukra hagyjuk a gyerekeinket
Jonathan Haidt új könyve szerint a pokolba vezető út okostelefonnal van kikövezve, a Z generáció mentális rosszulléte pedig nem misztikus sorscsapás, hanem a digitális világ szabályozatlansága és a valóság túlszabályozása okozza.
Andreï Makine: Az örmény barát
Ez a tizenötödik magyarul is megjelent könyve az oroszországi Krasznojarszkban született, de a francia irodalmat képviselő, Goncourt-díjas szerzőnek, így tudható, mit kapunk: kanyargós szöveget, elvágyódást és hatalmas bölcsességeket.
"Íróként sosem vagyok egyedül, és sosem unatkozom"
Inkeri Markkula író, biológus első magyarul megjelent regénye, A soha fel nem engedő föld egy szerelmi történet apropóján vezet a nyugalom, a titokzatosság tájaira.
Kerékbe tört sorsok
Márton László drámakötetét olvasva alapélményünk a sötét irónia lehet, amely időnként a groteszk, már-már morbid humor felé billen.
Mit akartak a nagyhatalmak Közép-Európától és Magyarországtól a 20. században?
Romsics Ignác kulcsfontosságú, eredetileg 1996-ban kiadott történelmi elemzései most egy új, az orosz birodalmi gondolatról szóló írással együtt láttak újra napvilágot.
Kinek a pap
Ki gondolta volna, hogy egy 1970-es születésű temesvári református lelkésznő pályakezdő íróként az elmúlt évek egyik legkísérletezőbb magyar nyelvű prózakötetével rukkol elő? Mátyus Melinda hat, olykor kisregény terjedelmű elbeszélése merészen, nagyon nem konvencionálisan szól Istenről, hitről, testről, nemzetiségi létről.
Marék Veronika: „Nem szeretem, ha egy mese csak édelgés, és nincs benne mélység”
Boribon, Kippkopp és a Kockásfülű nyúl megalkotója úgy véli, Andersen már mindent kitalált, a többi író csak új alakba öltözteti a meséket. De ezekben a napokban is dolgozik, és nevezetes oroszlánjáról dokumentumfilm készült.