„Ferenc pápa nem volt ura a szellemi képességeinek” – Umberto Eco a Narancsnak

Könyv

Hosszú ideje előszobáztunk a maestrónál, de nyomtatott kiadásunk karácsonyi dupla számának végül ő sem tudott ellenállni. E részletben a karaktergyilkosságokról értekezik.

Umberto Eco: Nekünk, olaszoknak külön kifejezésünk is van erre: macchina del fango, ami annyit tesz, hogy sarazó, sarat készítő gép. Homályos célzások rendszere ez, olyan célzásoké, melyek mögött még akár valami tényszerű igazság is állhat, de a művelet célja, hogy gyanút ébresszen egy bizonyos személlyel szemben. A regényemben sok-sok oldalt szenteltem a jelenség leírásának. Megjegyezném ugyanakkor, hogy a könyvben szereplő hírek, melyeket a szereplőim találnak ki, nem a fantáziám szülöttei: nagyon is léteztek, és azzal a céllal terjesztették ezeket, hogy befeketítsenek bizonyos embereket. Nem is kell messzire mennünk egy szép példáért: nemrég megírták a lapok, hogy a pápának állítólag agydaganata van. Ennek a hírnek az volt a su­gallata, hogy Ferenc pápa nem volt ura a szellemi képességeinek, amikor ezt vagy azt mondta.

false

 

Fotó: MTI/EPA

Magyar Narancs: Az első német kritikák nem sokat teketóriáztak, és egyenesen Berlusconi alakját vélték felfedezni a Numero Zero háttérben meghúzódó manipulátorában. Önről mint Berlusconi heves kritikusáról valóban könnyen beugrik a bukott miniszterelnök. Most, hogy már nem ő Olaszország első embere, érdemes folytatni a harcot?

UE: Az az érzésem, hogy a németek kicsit eltúlozták a dolgot ezzel a berlusconizással. Nem tagadom, az elmúlt húsz évben kíméletlenül ostoroztam Berlusconit, de a regényem fő machinátorába más mágnásokat is könnyen bele lehet látni. Hogy mást ne mondjak, ott van Rupert Murdoch vagy Donald Trump és még sokan mások. A világ tele van ilyen alakokkal.

Az ennél is jóval izgalmasabb teljes szöveg nyomtatott kiadásunkban olvasható. Karácsonyi dupla számunk már kapható az újságárusoknál.

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.