KÖNYVMELLÉKLET - Jönnek a könyvtrailerek

Forgatnivaló

Könyv

Képzeljük el, amint beülünk a moziba, színes-szagos trailer pereg, a végén azonban nem az aktuális mozisiker, hanem egy új kortárs regény villog! A neten már találkozhatunk ezzel a jelenséggel, amely az egyetemeket is megmozgatta.

„A trailer kimozdítja a könyvet saját korlátai mögül, és figyelemfelkeltő formával társítja – magyarázza Gerhes Gábor képzőművész, az Európa Könyvkiadó művészeti vezetője. – Mivel teljesen új műfaj, a szabályai is bizonytalanok. A hatásfoka a legkérdésesebb, tulajdonképpen egyáltalán nem lehet tudni, működik-e.” Természetesen a könyvtrailerek is Amerikából indultak, megjelenésük pedig nem meglepő, hiszen „az állókép egyre inkább veszít a jelentőségéből. Ráadásul készítői és felhasználói oldalról is könnyen hozzáférhető: az interneten korlátlan mennyiségben lehet nézegetni, megosztani. Adta magát, hogy előbb-utóbb a könyvészet is belekerüljön ebbe az egészbe” – fejtegeti Gerhes.

 

Nem ér a neve

„Az ember kattintgat a közösségi portálokon, egyszer csak szembejön vele egy kétperces videó, ami színes, jó nézni, és ezáltal alkalmas arra, hogy kedvet csináljon egy könyvhöz. A mozgóképes tartalom hívogató. Meg kell próbálni fülön csípni a potenciális olvasókat, és erre az ilyen kisfilmek kifejezetten alkalmasak” – állítják az ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete könyvtrailerprojektjének szervezői, Farkas Zsófia doktorandusz és Szabó Szonja, aki filmrendezőként már több könyvtrailert készített. A kurzus célja, hogy a különböző elméleti szakokról és a gyakorlati filmszakról érkezők közösen olyan műveket hozzanak létre, amelyek a könyvkiadóknak is hasznára válnak. Az efféle együttműködés nem új, körülbelül 2011 óta készülnek így könyvtrailerek. A MOME-n és a BKF animációs szakán elkezdett munkákból pedig kikristályosodni látszik egy új műfaj. „Iszonyú jó, mert kiforratlan, és kivitelben, kinézetben nagyon sokféle. Igazából reklám, marketingeszköz, de mégis olyan termékhez kapcsolódik, ami kulturális dolog. Nagyon alkalmas műfaj a kísérletezésre” – mondja Csáki László rendező, aki a MOME „média design” szakán, majd a BKF animációs szakán vezette be feladatként a könyvtrailerek készítését.

Az elnevezés önmagában problematikus, ezt többen is hangsúlyozzák. „A trailer elviszi kicsit az értelmezést, mert azt feltételezi, hogy ebből készült már egy játékfilm, amiből most összevágtunk két percet. Ezzel szemben itt nincs semmi kész képanyag” – hangsúlyozza Csáki. „Szorosan véve nincsenek formanyelvi kötöttségei – mondja Gerhes. – Beleférhet a filmes mozgóképi műfaj összes létező válfaja az animációs filmtől a fotófilmig. Leginkább a videoklippel rokonítanám, ott van ilyen laza kapcsolat a zeneszám és a mozgóképes anyag között.” Mindemellett vannak betartandó szempontok, a legfontosabb ezek közül az idő. Míg a könyv borítója – alapesetben az egyetlen vizuális inger, amely megszólítja az olvasót – csak néhány másodpercig tartja fenn a figyelmet, a könyvtrailernek több időt kell szentelnünk. A kérdés, hogy interneten kattintgató információfalóként mennyit vagyunk képesek végigülni. Csáki és Gerhes szerint másfél-két perc az ideális. „A nagy egészből össze kell sűríteni azt a pár mondatot, amit azonosítani lehet a könyvvel, de úgy, hogy ne vidd félre a potenciális olvasót. Valami hiányérzetet kell létrehozni, ami miatt meg akarod venni a könyvet” – magyarázza Csáki.

Mindezt az oktatásba is bevinni kölcsönösen előnyös. Mindenki nyer vele: az ELTE elméletinek tartott képzését erősen gyakorlati irányba tereli, de a könyvkiadók (Európa, Libri, Magvető, Móra) se véletlenül csatlakoztak. „Mivel a Lolita nagyon ismert, a cél az volt, hogy elvezessünk olyan olvasókat is a könyvhöz, akik valamilyen előfeltételezés miatt eddig nem találtak rá – meséli a Nabokov könyvét feldolgozó csoport. – Nem a már adott sablonokkal, például az erotikus vonallal akartunk dolgozni, hanem igyekeztünk olyan elemeket kiemelni a történetből, ahol a két főszereplő kapcsolata kibontakozhat teljes komplexitásában. Nagy hangsúlyt fektettünk a narrációra, hogy megmutassuk Nabokov egyedi stílusát.” A kép, a ritmus és a kiragadott részlet érdekességén túl a zene és a hangok is rendkívül fontosak, emeli ki Lustyik Ákos, aki alkalmazott zeneszerzőként végzett. „Ha ezek a beharangozók versenyre kívánnak kelni a mozifilmek spotjaival, akkor ugyanazokkal az eszközökkel kell operálniuk. A zene többek között abban segíthet, hogy az absztrakciót becsempéssze, ha a képi anyag túl direktre sikerült” – teszi hozzá.

Éppen az absztrakció hiánya lehet az, ami a műfaj kritizálói szerint ronthatja a könyvélményt; egy kiragadott jelenet leforgatása élő szereplőkkel elveszi a képzelőerő szabadságát. „Olyan kötetekhez szeretünk trailert készíteni, ahol úgy mutathatunk valamit vizuálisan, hogy az ne adjon az olvasótól, a könyvtől vagy a szerzőtől idegen narratívát. Az audiovizuális élmény az érdeklődést keltse fel, de ne befolyásolja aránytalanul a szöveg befogadásának folyamatát” – emeli ki Büchler András, a Libri-Shopline PR-vezetője.

 

Mint a körfűrész

A szerzők közt vegyes a fogadtatás, van, aki egyébként sem foglalkozik a könyvmarketing mikéntjével, mások örömmel vesznek részt a munkafolyamatban vagy saját maguk is szerepelnek a trailerben. „Szerencsére meghallgatták a véleményemet, és úgy tűnik, ezt-azt figyelembe is vettek belőle” – meséli Forgách András író, akinek kötetéhez szintén az ELTE-n készül trailer. – Hozzáteszem, mint más szerzők műveinek olykori színpadra vagy filmre írója, tudom, hogy nem mindig a szerző az optimális konzultáns ilyen ügyekben, mint ahogy egy portréról sem a megfestett személy tud a legautentikusabban nyilatkozni. Tehát igyekeztem a társaság által megálmodott elképzeléshez igazodni az ötleteimmel.” Karafiáth Orsolya viszont az aktív közreműködést tartja a legjobbnak: „Szerencsésebb, ha nem bízza a szerző a kiadókra a munkát: én mindhárom esetben producer-rendező-ötletgazda voltam. Ez talán típus kérdése is, de nekem külön jó ez a műfaj: lehetővé teszi az összművészeti tombolást.”

Gerhes szerint „a műfaj megengedi, hogy ott legyen mindenhol. Nagyon szeretném, hogy a könyvesboltokban kint legyenek a trailerek, mint a barkácsáruházak pultjain a kis ismertető videók, amik megmutatják, hogy működik a körfűrész. De az első számú információforrás az internet, és az online felületek megválasztása fontosabb, mint hogy a netről kimásszunk.” Az internetről való „kimászás” persze nem könnyű, mert általában a kiadók költség­vetésébe nem fér bele a televíziós vagy mozis megjelenés. „Mivel nem lehet mérni, mennyire hatékony, ebben jelen pillanatban nincs pénz, vagy csak nagyon minimális. 50-100 ezer forintnál többet nem tudnának kifizetni trailerre a kiadók, ez azonban sokszor rengeteg kreatív energiát tud megmozdítani” – magyarázza Csáki. Néhány esetben a kiadó hozzá tud járulni egy-egy narrátor, színész díjához, de többnyire az egyetemi, iskolai keretek közt maradnak a készítők. Úgy tűnik, a könyvtrailer még gyerekcipőben jár ahhoz, hogy valóban fizetőképes megbízásként működjön.

„Nagyon friss műfajról van szó, nincs olyan fogyasztói kultúra mögötte, mint a filmes trailerek mögött. A legnagyobb probléma, hogy nem mérhető a hatékonysága: a műfajt nagyon szeretik, de egyszerűen nem tudják tetten érni” – magyarázza Csáki. Kara­fiáth szerint viszont vannak nagyon pozitív tapasztalatok. „Eddig három trailert készítettem, mindegyik nagy nézettséget hozott. A Kicsi Lilihez készített film­etűdöt csaknem harmincezren látták; a legújabb, az ÉL-hez készített darab két hónap alatt tíz­ezernél több nézettséget hozott. Ennyien már minimum tudnak a könyvről. És azok is értesültek róla, akik nem nézték meg, de látták futni itt-ott. Ráadásul remekül lehet sajtózni, sokkal figyelemfelkeltőbb, mint a kötetből vett idézetek. Nálam már-már önálló életet élnek, a hozzám befutott levelekből tudom például, hogy többeket a Kicsi Lilinél a film vezetett a könyvhöz.”

Sokat mozdítanak a könyv­trailerek helyzetén a különböző versenyek, megmérettetések; magát az indulást is az Örökmozgó 2012-es pályázata motiválta. Hosszabb csönd után a könyvtraile­reseknek most újra lesz lehető­ségük megmutatni magukat: a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon külön kategóriát szentelnek nekik. Érdemes figyelni, mert a könyvtrailer jó eszköz lehet arra, hogy megszólítsa a fiatalabb generációt, és lendületet adjon a felolvasások és metróplakátok uralta könyvmarketingnek. „Elég nehéz a huszonéves generációt bekampózni egy ilyen tempójú műfajba, mint a könyvolvasás; egy ilyen jellegűbe, ahol nincs multitasking, nincs videónézés, csetelés. A mai információszerzés nem így működik, sokkal rétegesebb és felszínesebb; nem élményeket gyűjtenek, hanem sokféle impulzust” – hangsúlyozza Gerhes. Ahhoz azonban, hogy a könyvtrailer ne csak izgalmas kreatív kísérlet, hanem célratörő módszer lehessen, meg kell tanulni használni – a könyveseknek, a filmeseknek és az olvasóknak egyaránt.

Neked ajánljuk