Könyv

Georges Bataille filozófiája

  • Váradi Róbert
  • 2017. december 1.

Könyv

Nem sok szerző említhető az európai szellemtörténetben, akinek radikális, szubverzív művei olyannyira igényt tartanak a nyájas olvasó teljes lényére, mint Georges Bataille. Bataille alapvetően annak a gondolati hagyománynak a folytatója és reprezentánsa, amely De Sade márki, Nietzsche vagy később Cioran neveivel fémjelezhető.

Jóllehet több önálló műve is megjelent már magyarul, filozófiájának részletesebb ismertetése mindez­idáig elmaradt. Közös kötetükben Horváth Márk és Lovász Ádám ezt a hiányt igyekeznek pótolni. Közel kétszáz oldalon olyan mélyre merülhetünk a sötéten fénylő, hipnotikusan örvénylő bataille-i gondolatoknak többé-kevésbé jól elrendezett szubjektumunkat, többé-kevésbé élhető komfortzónánkat ízekre szedő, minden fényt, rációt, értelmet fekete lyukként elnyelő sötétjében, amennyire az csak lehetséges.
A szerzőpáros arra vállalkozik, hogy a kontinensen mind filozófiai, mind irodalmi-művészeti hatástörténet szempontjából jelentős, egyben velejéig paradox, rendkívül diffúz, sokszólamúan burjánzó és misztikába hajló bataille-i gondolatiságot, a „lehetetlen filozófiáját” valamiképp szóra bírják. Szó sincs közérthetőségről, könnyen befogadható kiskátéról: Horváthék mintha maguk is a francia szerző írásainak nyomasztó hatását poentíroznák sűrű kötetükben, melyben közel ezer lábjegyzet található. A megértést nehezítheti az a sajátos, posztmodern filozófiai bikkfanyelv is, amely önmagában is kizárja annak lehetőségét, hogy Bataille-jal széles körben megismerkedhessenek. Mindazonáltal a Látomások a lefejezésről nemcsak hiánypótló mű, hanem eleven és friss vállalkozás, személyességét csak tetézik a szerzők könnyűzenei és filmművészeti utalásai, a hivatkozott művek finom elemzései, melyek plasztikusabbá tehetik Bataille plasztikátlan világát.

 

Horváth Márk – Lovász Ádám: Látomások a lefejezésről – Georges Bataille filozófiája, Savaria University Press, Szombathely, 2017, 208 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.