Könyv

Georges Bataille filozófiája

  • Váradi Róbert
  • 2017. december 1.

Könyv

Nem sok szerző említhető az európai szellemtörténetben, akinek radikális, szubverzív művei olyannyira igényt tartanak a nyájas olvasó teljes lényére, mint Georges Bataille. Bataille alapvetően annak a gondolati hagyománynak a folytatója és reprezentánsa, amely De Sade márki, Nietzsche vagy később Cioran neveivel fémjelezhető.

Jóllehet több önálló műve is megjelent már magyarul, filozófiájának részletesebb ismertetése mindez­idáig elmaradt. Közös kötetükben Horváth Márk és Lovász Ádám ezt a hiányt igyekeznek pótolni. Közel kétszáz oldalon olyan mélyre merülhetünk a sötéten fénylő, hipnotikusan örvénylő bataille-i gondolatoknak többé-kevésbé jól elrendezett szubjektumunkat, többé-kevésbé élhető komfortzónánkat ízekre szedő, minden fényt, rációt, értelmet fekete lyukként elnyelő sötétjében, amennyire az csak lehetséges.
A szerzőpáros arra vállalkozik, hogy a kontinensen mind filozófiai, mind irodalmi-művészeti hatástörténet szempontjából jelentős, egyben velejéig paradox, rendkívül diffúz, sokszólamúan burjánzó és misztikába hajló bataille-i gondolatiságot, a „lehetetlen filozófiáját” valamiképp szóra bírják. Szó sincs közérthetőségről, könnyen befogadható kiskátéról: Horváthék mintha maguk is a francia szerző írásainak nyomasztó hatását poentíroznák sűrű kötetükben, melyben közel ezer lábjegyzet található. A megértést nehezítheti az a sajátos, posztmodern filozófiai bikkfanyelv is, amely önmagában is kizárja annak lehetőségét, hogy Bataille-jal széles körben megismerkedhessenek. Mindazonáltal a Látomások a lefejezésről nemcsak hiánypótló mű, hanem eleven és friss vállalkozás, személyességét csak tetézik a szerzők könnyűzenei és filmművészeti utalásai, a hivatkozott művek finom elemzései, melyek plasztikusabbá tehetik Bataille plasztikátlan világát.

 

Horváth Márk – Lovász Ádám: Látomások a lefejezésről – Georges Bataille filozófiája, Savaria University Press, Szombathely, 2017, 208 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.