Könyv

Georges Bataille filozófiája

  • Váradi Róbert
  • 2017. december 1.

Könyv

Nem sok szerző említhető az európai szellemtörténetben, akinek radikális, szubverzív művei olyannyira igényt tartanak a nyájas olvasó teljes lényére, mint Georges Bataille. Bataille alapvetően annak a gondolati hagyománynak a folytatója és reprezentánsa, amely De Sade márki, Nietzsche vagy később Cioran neveivel fémjelezhető.

Jóllehet több önálló műve is megjelent már magyarul, filozófiájának részletesebb ismertetése mindez­idáig elmaradt. Közös kötetükben Horváth Márk és Lovász Ádám ezt a hiányt igyekeznek pótolni. Közel kétszáz oldalon olyan mélyre merülhetünk a sötéten fénylő, hipnotikusan örvénylő bataille-i gondolatoknak többé-kevésbé jól elrendezett szubjektumunkat, többé-kevésbé élhető komfortzónánkat ízekre szedő, minden fényt, rációt, értelmet fekete lyukként elnyelő sötétjében, amennyire az csak lehetséges.
A szerzőpáros arra vállalkozik, hogy a kontinensen mind filozófiai, mind irodalmi-művészeti hatástörténet szempontjából jelentős, egyben velejéig paradox, rendkívül diffúz, sokszólamúan burjánzó és misztikába hajló bataille-i gondolatiságot, a „lehetetlen filozófiáját” valamiképp szóra bírják. Szó sincs közérthetőségről, könnyen befogadható kiskátéról: Horváthék mintha maguk is a francia szerző írásainak nyomasztó hatását poentíroznák sűrű kötetükben, melyben közel ezer lábjegyzet található. A megértést nehezítheti az a sajátos, posztmodern filozófiai bikkfanyelv is, amely önmagában is kizárja annak lehetőségét, hogy Bataille-jal széles körben megismerkedhessenek. Mindazonáltal a Látomások a lefejezésről nemcsak hiánypótló mű, hanem eleven és friss vállalkozás, személyességét csak tetézik a szerzők könnyűzenei és filmművészeti utalásai, a hivatkozott művek finom elemzései, melyek plasztikusabbá tehetik Bataille plasztikátlan világát.

 

Horváth Márk – Lovász Ádám: Látomások a lefejezésről – Georges Bataille filozófiája, Savaria University Press, Szombathely, 2017, 208 oldal, 3000 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.