Nem sok szerző említhető az európai szellemtörténetben, akinek radikális, szubverzív művei olyannyira igényt tartanak a nyájas olvasó teljes lényére, mint Georges Bataille. Bataille alapvetően annak a gondolati hagyománynak a folytatója és reprezentánsa, amely De Sade márki, Nietzsche vagy később Cioran neveivel fémjelezhető.
Jóllehet több önálló műve is megjelent már magyarul, filozófiájának részletesebb ismertetése mindezidáig elmaradt. Közös kötetükben Horváth Márk és Lovász Ádám ezt a hiányt igyekeznek pótolni. Közel kétszáz oldalon olyan mélyre merülhetünk a sötéten fénylő, hipnotikusan örvénylő bataille-i gondolatoknak többé-kevésbé jól elrendezett szubjektumunkat, többé-kevésbé élhető komfortzónánkat ízekre szedő, minden fényt, rációt, értelmet fekete lyukként elnyelő sötétjében, amennyire az csak lehetséges.
A szerzőpáros arra vállalkozik, hogy a kontinensen mind filozófiai, mind irodalmi-művészeti hatástörténet szempontjából jelentős, egyben velejéig paradox, rendkívül diffúz, sokszólamúan burjánzó és misztikába hajló bataille-i gondolatiságot, a „lehetetlen filozófiáját” valamiképp szóra bírják. Szó sincs közérthetőségről, könnyen befogadható kiskátéról: Horváthék mintha maguk is a francia szerző írásainak nyomasztó hatását poentíroznák sűrű kötetükben, melyben közel ezer lábjegyzet található. A megértést nehezítheti az a sajátos, posztmodern filozófiai bikkfanyelv is, amely önmagában is kizárja annak lehetőségét, hogy Bataille-jal széles körben megismerkedhessenek. Mindazonáltal a Látomások a lefejezésről nemcsak hiánypótló mű, hanem eleven és friss vállalkozás, személyességét csak tetézik a szerzők könnyűzenei és filmművészeti utalásai, a hivatkozott művek finom elemzései, melyek plasztikusabbá tehetik Bataille plasztikátlan világát.
Horváth Márk – Lovász Ádám: Látomások a lefejezésről – Georges Bataille filozófiája, Savaria University Press, Szombathely, 2017, 208 oldal, 3000 Ft
