Könyv

Victor LaValle: Fekete Tom balladája

  • - sepi -
  • 2017. december 1.

Könyv

H. P. Lovecraft mindenben az iszonyatot látta, ami idegen volt számára: az űrben, a zsúfolt nagyvárosban, az óceánban, a bevándorlókban és a színes bőrűekben is. A rasszizmussal legtöbbször vádolt novellájában, a Red Hookban delíriumos kirohanásokat intéz New York nyomornegyedének lakói ellen. A Fekete Tom balladája ezt a kevésbé közkedvelt Lovecraft-sztorit írja újra az eredetiben csak „söpredéknek” hívott lecsúszottak nézőpontjából: a címszereplő afroamerikai svindler, aki belekeveredik a környékre költözött gazdag okkultista machinációiba. Miközben nagy vonalakban követi az eredeti novella cselekményét, LaValle kisregényének első fele a Red Hookból teljesen hiányzó empátiával meséli el Tom hányattatásait a manhattani mélynyomorban, míg a folytatás az immár bosszúszomjas fekete mágussá átlényegült karakter rémtetteit ecseteli egy fehér rendőr szemszögéből.

LaValle visszafogott prózájából teljességgel hiányzik az a mélyről fortyogó nyelvi erő, ami Lovecraftot a legrosszabb formájában is izgalmas olvasmánnyá teszi. Mivel ezzel együtt a „kozmikus terror” is csak kulissza a harlemi szélhámos tragédiájához, a Fekete Tom egy pillanatra sem engedi feledni, hogy a szöveg tétje elsősorban a kulturális kisajátítás és az ebből fakadó igazságtétel, minden más szempont – stílus, műfaj, hatás – csak ez után következik. Viszont azzal, hogy a horrorirodalom leghírhedtebb mizantrópját igyekszik egy humanista paradigmához igazítani, LaValle épp arról az embertelen nézőpontról mond le, amely a lovecrafti esztétika motorját jelenti. Ennek hála a Fekete Tom balladája csupán egy kellemes horrortörténet valahol félúton a Hellblazer és a gettóiszonyt messze ravaszabbul kijátszó Kampókéz között, ám végül nem mutat túl azon az egyébként jó szándékú gesztuson, amely életre hívta.

Fordította Rusznyák Csaba. Fumax, Budapest, 2017, 126 oldal, 2200 Ft

Neked ajánljuk