Vezető amerikai könyvkiadók becslése szerint 2020-ban minden második könyvet elektronikus formában értékesítenek majd. Az elmúlt két év statisztikáit alapul véve ez a tipp nem is annyira merész - a most zajló folyamatok jelentősen felpörgethetik a védett elektronikus tartalmak piacát. Mindeddig az elektronikus olvasókészülékek és olvasmányok az amerikai Amazon felségterületének számítottak: a világszerte használatban lévő közel 3 millió e-könyvolvasóból 1,7 millió az Amazon Kindle valamely szériájából való. Négyszázezer jogvédett angol könyvvel elektronikus polcaikon övék a leggazdagabb, a formátumokat tekintve egységes digitális könyvesbolt, és ehhez jön még az 1,8 millió 1923 előtt kiadott, tehát szerzői jogvédelemtől mentes, ingyenesen vagy centekért elérhető exkluzív tartalom. Tavaly karácsonykor már azzal büszkélkedett a cég, hogy több elektronikus könyvet adtak el az ünnepek alatt, mint nyomtatottat. A versenytársak - élbolyban még a Sony és a Barnes & Noble - elsősorban a digitális szövegállomány hiánya miatt vannak alaposan lemaradva, de ennek jelentősége mára legalábbis kérdésessé vált. Amíg az Amazon egy "zárt kert modell" kiépítésén, többnyire saját formátumú (azw) szövegek transzformálásán dolgozott, független programozók kifejlesztették, konkurens forgalmazók pedig felkarolták az új generációs elektronikus könyvek szabványformátumát, az ePubot, ami akár középtávon is könnyed átjárást teremthet az összes versenyző könyváruház tartalmai között (az ePubról bővebben lásd keretes írásunkat). Az Apple Ipad áprilisi érkezése és az érintőképernyős tablet PC-k idei piacra lépése még nagyobbat borít az erőviszonyokon; a kérdés pedig nem szimplán az, hogy a puritán megjelenésű, a "digitális olvasásélmény" tökéletesítésére tervezett e-olvasók vagy a látványos képi megoldásokra és interakcióra kieszelt tabletgépek fogynak-e jobban. A két technológia küzdelmével új információ-fogyasztási szokások alakulnak ki.
A szürke tizenhat árnyalata
Az EInk Corporation a Kindle tavaly forgalomba hozott szériáihoz (februárban került piacra a Kindle 2, májusban jön a méretben és kapacitásban is nagy testvérnek tekinthető Kindle DX) bámulatosra fejlesztette a nyomtatott tinta (EInk) technológiáját: a szürke szín tizenhat árnyalatát megjelenítő képernyő ennél papírszerűbb hatást aligha kelthetne. Az amerikai könyvkiadók elaléltak az Amazon készülékének használhatóságától - akárcsak első számú amerikai konkurense, a Barnes & Noble könyvbirodalom gépétől, a Nooktól. S már a tavalyi frankfurti könyvvásár hangulatát is áthatotta az e-könyv, elsősorban a Kindle kultusza, hiszen a gépek mérete és a szoftverek egyszerűsége is mind a "digitális olvasásélmény" nyújtotta, zavaró ingerektől mentes élvezetet szolgálja. A Kindle DX akár 3500 könyv tárolására is alkalmas, és mindkét Kindle-modell igény szerint hangosan is olvassa az angol szöveget.
A sikerhez új üzleti stratégia is kellett: az Amazon az új modelleket már azt követően helyezte forgalomba, hogy hosszas tárgyalásokat követően megállapodott a Spring Nexttellel. Ezzel a seattle-i könyvterjesztő az egyik legnagyobb amerikai szolgáltató mobilhálózatain keresztül forgalmazza a Kindle Store digitális tartalmait. "A mobilinterneten keresztül való hozzáférés biztosítása, az 'instant hozzáférésélmény' elengedhetetlen ahhoz, hogy az e-olvasók hoszszabb távon sikeresek legyenek. Az úgynevezett waste time, azaz a várakozással, utazással eltelő idő kihasználása kulcsfontosságú" - mondja erről Birck Balázs, a Magyar Telekom innováció és termékfejlesztési osztályának vezetője. "Nem kell wifihálózatot keresni, jelszavakkal bajlódni, a kapcsolat gyakorlatilag automatikus. Úgy kreál hozzáférést a felhasználó számára, hogy a SIM-kártya érzékelésével közvetlenül tudja azonosítani. Nem mellesleg az az infrastruktúra és több ezer bolt, amit a mobilszolgáltatók biztosítani tudnak a készülékek forgalmazásához, önmagában nagyon vonzó a szolgáltatók számára." Instant hozzáférés alatt az Amazon azt garantálja, hogy bárhol a világon hatvan másodperc alatt hozzájutunk a kiválasztott olvasmányhoz - ez egyébiránt az előfizetéses formában kínált újságok és magazinok automatikus postázása miatt is fontos szempont.
Az Amazon példáját követve a Barnes & Noble az AT&T mobilszolgáltatóval állapodott meg, az európai piacra készülő új hardverek forgalmazói pedig már tárgyalnak a helyi mobilszolgáltatókkal. Ezt azért is tehetik bátran, mert az Amazon Európában nem indul jó esélyekkel, és nem csupán a nyelvi sokszínűség miatt (jelenleg összesen alig több mint 1600 idegen nyelvű, elsősorban spanyol szöveg kapható a Kindle Store-ban). Megegyezésre jutottak az AT&T-vel, s ezáltal a már Európában is forgalmazott Kindle 2 és DX az európai mobilhálózatokról csatlakozik az amerikai szolgáltatóhoz, ám az így keletkező roaming költségei súlyos dollármilliókat érintő megállapodást sejtetnek. Márpedig a Kindle Store árai körül már odahaza is épp elég hisztéria van: az amerikai könyv- és lapkiadók hónapokig lázadoztak a terjesztő magas részesedési igénye miatt, mielőtt az Amazon bejelentette, hogy júniustól átáll a 30/70-es részesedés-megosztásra (a tartalom előállítója 70 százalékos részesedést kap). Kevés kivételtől eltekintve a nagyobb országos napilapok (13 és 20 dollár között mozog egyhavi előfizetés) egy előfizetőtől átlagosan 10-13 dollárt zsebelnek be havonta - és ez az összes bevétel, tekintve, hogy hirdetéseket a zavartalan, huzamos ideig tartó olvasásra kitalált Kindle-on nem tudnak értékesíteni. Ez még akkor is nagyon kevés, ha hozzászámoljuk, hogy az elektronikus forgalmazás láncolatában több szereplő is kiesik a buliból, és a kiadók mentesülnek mindenféle logisztikai és nyomtatási költség alól is. A roamingdíjakkal kalkulálva az európai olvasók közel 15 dollárért juthatnak hozzá az elektronikus könyvekhez: ez pedig átlagosan sem olcsóbb, mint egy nyomtatott példány.
Az új erő
Steve Jobs - Martin Nisenholtz-cal, a New York Times senior alelnökével az oldalán - már januárban, az Ipad hivatalos bemutatóján azzal nyitott, hogy az "Amazon vállára állva szeretnénk továbbfejleszteni azt, amit ők elkezdtek, és menni tovább, amíg lehet". Az Apple szintén 30/70 arányban fogja lehúzni a tartalmak feltöltőit. Maga a gép sokkal drágább, mint bármelyik e-olvasó: 3G kapcsolattal, maximális tárhelykapacitással (64 GB) akár 800 dollárba is belekerülhet, szemben a folyamatosan zuhanórepülésben lévő Kindle-árakkal (most 259 dollárért rendelhető a Kindle DX). A Kindle mellett szól az is, hogy a digitális táblák valósággal zabálják az energiát: Habár Steve Jobs tízórás akkumulátoridőről beszélt, az Ipad funkcióinak teljes kihasználása mellett ez aligha lehet több hétnél. Ám az Apple az Itunesra szoktatott százmilliós felhasználói bázisával (és hitelkártyaprofiljával) eleve óriási lépéselőnyből indul. Még ennél is nagyobb fór, hogy az élményszerű megjelenítést igénylő hirdetők és lapkiadók számára a rövidebb szöveganyagok (tananyagok, cikkek, magazinok, tudományos anyagok) olvasására, beágyazott videók lejátszására, böngészésre és kommunikációra is alkalmas tabletgépek sokkal vonzóbbak lehetnek. Az Apple a New York Times címoldalával hirdeti az új csodagépet, az interneten pedig már hetekkel az Ipad megjelenése előtt futótűzként terjedtek az amerikai glossy (fényes papírra nyomott) magazinok, mint a Vanity Fair, a Wired vagy a Sports Illustrated látványtervei.
A kezdet ígéretes: az első nap 300 000 Ipad talált gazdára, egymillió alkalmazást és 250 000 könyvet töltöttek le az Apple Store-ból. A Chitika Labs becslése alapján az Apple az első öt napban másodpercenként egy, átlagosan napi 100 000 újabb gépet értékesített: ezzel a tempóval pár hét alatt röhögve beéri az évek óta építkező Amazont. (A gép valószínűsíthetően két hónap múlva kerül forgalomba Magyarországon). További rossz hír a seattle-i könyvóriásnak, hogy ez csak a kezdet: 2010-ben további tabletekre számíthatunk, a HP pillanatokon belül piacra dobja a sajátját, a Microsofttal közösen fejlesztett HP Slate-et, és a többiek sem váratnak magukra. A New York Timesnál tavaly még komolyan felmerült, hogy ingyen Kindle gépet kínáljanak azoknak, akik előfizetnek a lapra az Amazonon. Azóta más szelek fújnak: a Times-menedzsment előrelátóan 15-ről 20 dollárra emelte a havi Kindle-előfizetési díját, hogy azt a hamarosan bemutatandó tabletverziók árához igazítsa. Az újságok tabletváltozatai ugyanis várhatóan drágábbak lesznek a Kindle-verzióknál: ennek oka lehet, hogy míg a "passzív" fogyasztásra tervezett e-olvasók esetében egy nyomtatott lap digitális lenyomata (tehát az azonos tartalom) bőven kielégítő, addig a tabletek által nyújtott vizuális és interaktív lehetőségek "megkövetelik" az egyedi, de legalábbis extra szolgáltatásokkal összekapcsolt tartalomszerkesztést. Nem állítható, hogy a táblagépek majd egy csapásra megmentik a fuldokló hírlappiacot, hiszen könnyen lehet, hogy a fizetős modellek ezúttal sem működnek (elvégre a táblagépekkel az interneten is könnyedén elböngészgethetünk), ám ha idővel a digitális táblák összes lehetőségét kihasználják, nem esélytelen, hogy ez a platform komoly pluszforrásokat teremt az újságok számára.
Európa lassú, Európa óvatos
Ha a digitális magazinpiacot idővel le is tarolja az Apple, kérdés marad, mire megy a digitális könyvek piacán. Az Apple első körben öt nagy amerikai kiadóval állapodott meg (Penguin, Simon & Schuster, HarperCollins, Macmillan, Hachette), és a látványos Ibookstore megnyitásával világossá tette, hogy ebben a szegmensben is uralkodó szerepre tör. Azáltal, hogy az Ipad olvassa az ePubot, idővel több millió olyan szöveg is kezelhető lehet rajta, ami a Kindle-on nem.
Az Ibookstore tartalmai csak az Apple-felhasználók számára lesznek elérhetőek, ám a tény, hogy a szerzők, a kiadók, ha nem is olcsón, de nagyon egyszerűen elérhetik ezeket a fizetni is hajlandó fogyasztókat, önmagában megsokszorozhatja az ePub elterjedését és így a konkurens könyváruházak választékát is. Az első tesztek szerint akár egy közepesen hosszú novellát sem nagy kihívás végigolvasni az Ipaden.
Ám míg a felhasználói szokások megszilárdulnak, kérdés marad, hogy a vibráló LCD-képernyő hosszú távon mennyire alkalmas terjedelmesebb szövegek zavartalan fogyasztására. Előfordulhat, hogy a táblagépek egyszerűen elsöprik az e-könyvet, de egyáltalán nem szükségszerű, hogy ezen a kimondottan fogyasztásra tervezett platformon ne maradjon meg a két eltérő koncepció. (Egyes infobloggerek szerint az sem kizárható, hogy a táblagépek előbb-utóbb valamilyen formában képesek lesznek integrálni az eInk technológiáját.) A nevesebb gyártócégek, mint a Sony, az LG vagy a Samsung, egyelőre biztos, ami biztos alapon párhuzamosan fejlesztik új e-olvasó- és táblagépmodelljeiket.
Ezek az Amerikában háttérbe szoruló hardvergyártók az európai piacon jó esélyekkel szállnak harcba. Egyelőre homályos, lesznek-e olyan, nagy ívű, akár az egész kontinenst érintő megállapodások mobilszolgáltatókkal, mint Amerikában, vagy Európában inkább a wifi-hálózatokkal operáló modellek futnak-e be. A Kindle esélyeiről már ejtettünk szót, az Ipad pedig drága, és bár az Apple-kultusz Európában is jelentős, az öreg kontinens kultúrnemzetei még mindig egy lépéssel lassabban és óvatosabban alkalmazkodnak a fogyasztás új formáihoz. Angliában nagyrészt a nyelvi azonosságnak is köszönhető, hogy már most múltja van az elektronikus olvasásnak. A Sony Readere két éve markánsan jelen van a brit piacon, a Taylor & Francis, a 2009-ben 350 000 e-könyvet értékesítő Waterstone's és a többi terjesztő pedig a trendekhez igazodva tízezres nagyságrendben digitalizál ePubokat. A brit lapkiadók és médiumok közül alig akad olyan, amely ne kísérletezne a digitális táblákat érintő fejlesztésekkel (az élen persze a nagyok járnak, például a BBC vagy a The Financial Times). Németországban és általában Közép-Európában eddig kevésbé volt pezsgő a helyzet. Kalibernek számít a Sony Readerét forgalmazó libri.de, de akad olyan fejlesztő - például az induló Txtr -, amelyik nemcsak saját könyváruházzal, de saját fejlesztésű olvasóval is készül a piacra. Eközben sorra lépnek porondra a digitális táblagépek európai fejlesztésű verziói, mint a nyilvánvalóan Ipad-utánzatnak szánt német Wepad. Egyelőre a német és az angol piacon is meglehetősen borsosak az árak: a Waterstone'sban 8-10 font, a német piacon 10-15 euró körül mozog átlagosan egy e-könyv, de számítani lehet rá, hogy az ePub folyamatos terjedése mellett ezek a díjak csökkenni fognak.
Magyar szereplők
A magyar piacon az első lépést a T-Mobile tette meg: már tavaly decemberben, egy kínai e-olvasó piacra dobásával jelezte partnereinek, hogy nyitott a tárgyalásokra az elektronikus könyvek forgalmazását illetően. Jó fél éve néhány kisebb kiadó már próbálkozik készülék- és tartalomforgalmazással, de az első tőkeerős és átfogó koncepciót képviselő szereplők csak most lépnek a fogyasztók elé. A Bookline Zrt. és a Líra Könyv Zrt. által közösen gründolt E-Könyv Magyarország Kft. márciusi megalakulásával egyidejűleg hozta nyilvánosságra, hogy a német Txtr GMBH 3G kapcsolatra alkalmas hardverét forgalmazza majd (várhatóan 70-80 ezer forintos áron). Mobilkapcsolaton, alapértelmezett beállításként csatlakozhatunk az ekonyv.hu tartalmaihoz. A feltöltött ekönyvek tárolását, a titkosítás folyamatát, a kereskedelmi statisztikákat, tehát a háttérrendszert a szintén német HGV Publishing szolgáltatja. A múlt heti könyvfesztiválon tartott bemutató óta könyvesboltjuk, ha egyelőre szerény választékkal is, de már elérhető.
A finn tulajdonú, egész Európában szisztematikusan építkező Sanoma budapesti vállalata a polc.hu portálon keresztül nyár elején tervezi megnyitni saját áruházát több ezer magyar nyelvű ePub-könyvvel. Az Iphone-alkalmazások fejlesztésében is piacvezető cég az egyetlen ma az országban, amelyikről tudni lehet, hogy közép-hosszú távon nyomtatott magazinjainak digitális kiadását tervezi. Információink szerint a T-Mobile az E-Könyv Magyarországgal és a Sanomával is előrehaladott tárgyalásokat folytat a készülékek értékesítéséről és a mobilhálózat használatáról. A Sanománál kérdésünkre megerősítették, hogy az első hivatalosan forgalmazott olvasókészülékek az év második felében mindenképp a boltokba kerülnek. Dr. Szemere Gabriella, a Sanoma Budapest könyvkiadási vezetője még nem árulta el, milyen típusú e-olvasók forgalmazását tervezik, de 3G-s, valamint wifi- és USB-kapcsolattal bíró gépek egyaránt kaphatóak lesznek, "kiadóként azonban elsősorban a tartalom sokszínűségére és mennyiségére fókuszálnak". Az ekonyv.hu oldalán az első példányok többnyire 1600 és 2000 Ft között mozognak, de Weiler Péter a könyvfesztiválon tartott előadása során arról is beszélt, hogy csak a 60 százalékos részesedés az, ami adott, a könyvek árát a kiadó, illetve a szerző határozhatja meg. A Sanomától azt a választ kaptuk, hogy elektronikus könyveik ára esetenként "akár a nyomtatott könyv árának fele is lehet". Nyilvánvaló, hogy a készülékértékesítés első szakaszában a terjesztők rákényszerülnek arra, hogy lenyomják az árakat. Van kiadóvezető, aki szerint egy ilyen, most még bizonytalan lábakon álló, induló piacon 1000 Ft-nál nem lenne szabad drágábban adni az e-könyveket.
A magyar könyvkiadók nagyon nincsenek irigylésre méltó alkupozícióban. Ezt részint maguknak is köszönhetik: alig akad közülük pár, amely szisztematikusan vásárolt volna elektronikus kiadási jogokat is. A terjesztők - a piac megnyílását követő szakaszban - 20-50 százalékkal szeretnék olcsóbban adni az elektronikus olvasmányokat. Egy olcsóbb, 2000 Ft-os könyv esetében ez optimista középbecslés szerint is 1400 Ft. A független kiadókkal folytatott beszélgetések alatt derült ki, de a terjesztők sem tagadják, hogy a két nagy konkurens terjesztő ennek az árnak nagyjából 50-60 százalékára tart igényt. Ha ebből sikerül is alkudnia a kiadóknak, a megmaradó 700-800 forintból - a hagyományos könyvek esetében hatályos 5 százalék helyett - az eredeti 1400 forintos árhoz mérten 25 százalék áfa megfizetésére kötelesek, tekintve, hogy a jelen szabályozás szerint az elektronikus szövegek kereskedelme szolgáltatásnak minősül. Helyzetüket nem segíti az sem, hogy az elektronikus könyvekhez tartozó jogdíjak egyelőre meglehetősen kaotikusak: míg a nyomtatott könyvforgalmazásban bevettnek számít a 7-10 százalékos jogtulajdonosi részesedés, addig a digitális könyvpiacon ma még nem ritka a 15-20 százalékos tulajdonosi igény sem. A kiadónak jó esetben 300-400 forintja marad, hogy - egy új könyv esetén - elvégeztesse a szerkesztés, a fordítás vagy épp a korrektúra elengedhetetlen munkálatait. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a közelítő átmeneti időszak - mely során a kiadók a könyvek egy részét nyomtatva, a többit pedig e-könyvként lesznek kénytelenek árulni - alaposan megdobja majd a nyomtatás darabárra vetített költségeit is. A borús kilátások ellenére a terjesztők több kiadóval is megállapodtak már, közülük az Osiristól kaptunk felhatalmazást, hogy a nevüket megemlítsük: ők minden érdeklődővel azonos feltételekkel terveznek szerződni, és százalékban kifejezhető kedvezményt adnak az elektronikus formában publikáló szerzőiknek is. A terjesztők érdekeltségi (tulajdonosi) körébe tartozó kiadók esetén gyors megállapodások sejthetők. Egyelőre viszont nem látszanak a körvonalai a független kiadók esetleges kollektív fellépésének.
Az ePub
Erről a formátumról várhatóan sokat fogunk hallani a jövőben: informatikuskörökben már ma arról híres, hogy egyfajta dinamikus intelligenciával bír, és az épp használatos olvasókészülék igényeihez mérve optimalizálja a digitális szövegtest tördelését. (A pdf, a txt és egyéb dokumentumformátumok majd' minden gépen olvashatók, de a szöveg rosszul kezelhető, és szétesik.) A szoftveres konvertálás ePubba nem nagy kunszt, de ma még manuális ellenőrzést is igényel. Az általunk megkérdezett szakemberek a folyamat komplexitásáról eltérően vélekedtek, de pár óra alatt nagyobb terjedelmű szövegek átalakítása sem jelenthet problémát. Az ePub másik nagy előnye, hogy jól védhető: támogatja az úgynevezett DRM (Digital Rights Management) rendszerek használatát. A DRM lényege nem egy sima, esetlegesen feltörhető titkosítás, hanem egy olyan rendszer, amely segítségével a tartalomszolgáltató - egy közbeiktatott szerver segítségével - képes azonosítani a regisztrált felhasználó készülékét, és egyedi kódolással küldi el neki a masterfile másolatát. Az tehát más gépen még akkor se lenne olvasható, ha egyébként lehetne egyáltalán kivinni adatot egy e-olvasóból. Ma már evidencia, hogy az elektronikus könyvpiacon helyet követelő könyváruházak - a brit Waterstone's, a német libri.de vagy a Barnes & Noble - mind ePub formátumba digitalizálják könyveiket. Ez megsokszorozhatja a kínálatot, mert bár a gépek alapértelmezetten a gyártó által preferált könyváruházhoz csatlakoznak, az új készülékek többségében wifikapcsolaton keresztül lehetőség nyílik a többi könyváruház tartalmai közötti válogatásra is. Nagy kérdés, hogy a felfoghatatlan mennyiségű szövegállomány szabványformátumba konvertálását mennyire tudják majd kézben tartani a terjesztők: nem kizárt az sem, hogy kialakul az ePub-formázásnak egy tömeges, Wikipedia-jellegű közösségi formája.
