Könyv

Hunter S. Thompson: Félelem és reszketés Las Vegasban

  • V. Á.
  • 2012. szeptember 30.

Könyv

Nem tudhatom, mi oka volt a kiadónak a Vágvölgyi B. András kultikus fordításában egyszer már megjelent Thompson-alapművet új fordításban megjelentetni. Csak az időzítés érthető: nemrég jött ki a korai Thompson-könyv, a Rumnapló gyenge filmváltozata, és egy ilyen alkalomnál kevés kínálkozóbb van, hogy lehúzzunk még egy bőrt a Thompson-hagyatékról.

Thompson rövid minimálmondatait annak idején Vágvölgyi úgy ültette át magyarra, hogy azok szemernyit sem vesztettek lendületükből és pimaszságukból. Az új kiadást fordító Pritz Péter sem kispályás: többek közt jó néhány Bukowski-könyvet is kimondottan jól adoptált. Ez viszont igen-igen hálátlan feladatnak bizonyult számára: egyfelől óriási teher lehet a már-már klasszikusnak nevezhető adaptációt újraértelmezni, másfelől ő sem tudott mit kezdeni az egyébként nem túl nehéz, de nagyon kifejező, egyben gyilkosan tömör mondatokból álló eredetivel. Komoly hiba nincs, de jó néhányszor feleslegesen szaporítja a szót, ami a Vágvölgyi-fordítással összevetve egyértelműen fékezi az eredeti szöveg tempóját. Ami viszont már komolyabb baj, hogy mintha törekedett volna a jólfésültségre: amíg Vágvölgyi nem szégyelli leírni rögtön a könyv elején, hogy "Mi a faszt ordítozol?", addig ez Pritznél "Mit ordibálsz itt?" - és körülbelül hasonló szellemiségben haladunk végig a könyvön. Szegény Bartos Tibor, aki többek közt a Tom Wolfe-könyveket formálta az eredetinél nagyságrendekkel zseniálisabb szövegekké, talán hozzá tudott volna tenni a Félelem és reszketéshez, ez az új kiadás viszont, ha nem is minősíthető egyértelmű fércmunkának - hiszen látható odafigyeléssel készült -, sajnos csak elvenni tudott belőle. Ráadásul az eredeti kiadás kiváló Ralph Steadman-illusztrációi sincsenek sehol, helyette a film plakátja néz vissza ránk a borítóról, ami mindenképpen kiábrándító.

Cartaphilus, 2011, 222 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.