Legkésőbb Indiana Jones óta tudjuk, hogy a kincskeresős-szerelmes régészsztorik nagyot tudnak szólni. Ha egy fügékkel díszített tiara keresésére ráadásul egy 23 éves, tiltott szerelemtől fűtött angol lány indul Indiába az első világháború kellős közepén, akkor végképp tetőfokára hág az izgalom. Csattognak az ásók, óriás Buddha-szobrok integetnek le ránk, és csak szépen lassan jövünk rá, hogy itt a tiara a legkevésbé fontos.
A fiatal lányt megfelelési kényszere majdnem a frontra vezényli, ám az utolsó pillanatban mégis a gyümölcsligetek édes illatától terhes Pesavárban találja magát. Mire észbe kap, máris nem várt missziót vállal magára: egy kíváncsi pastu fiút oktat klasszika–filológiára. Közben megjelenik a fiú angol frontot megjárt bátyja, Kajjam, aki fél szeme elvesztése óta kétkedve fogad mindent, ami angol. Ebben az éles ellentétekkel teli világban rajzolódik ki, milyen fennhéjázva járnak-kelnek az angolok Indiában, micsoda történetek keringenek a Mesélők utcájában, mire vágynak a nők a burka alatt és a férfiak szemlesütve a Kurtizánok utcájában. Észrevétlenül telik el tizenöt év, a gyümölcs éppúgy érik a ligetekben, mint 1915-ben, valami mégis megváltozik a városban: feszült angol katonák masíroznak a sikátorok között, a fal másik oldalán fegyvertelen, békéért kiáltó indiai vörösingesek. A káosz elkerülhetetlen, a tehetetlen düh a könyv lapjain is átsüt.
Az Istent a kőben szereplőinek élete hideg termekben és véráztatta utcákon keresztezi egymást, a fejezetekkel együtt váltakozó nézőpontok segítenek megérteni az összes ki nem mondott szót, elfojtott indulatot, vagy hirtelen feltáruló különbséget két távoli ország között. Teljes békére azonban senki sem lelhet, még a földből titokban kiforgatott, majd újra eltemetett fügés tiara sem.
Fordította: Cziczelszky Judit. Tarandus, 2016, 342 oldal, 3990 Ft
