Nekrológ

Kettős élet

Milan Kundera (1929–2023)

  • Berkes Tamás
  • 2023. július 19.

Könyv

A legismertebb kortárs cseh szerzőnek számít, aki 1989 körül francia íróvá képezte át magát. Emigrációja után népszerűbb volt a nemzetközi színtéren, mint saját hazájában. Ragaszkodott hozzá, hogy regényeinek semmi közük a magánszemélyéhez, míg cseh kritikusai azt vetették a szemére, hogy műveiben visszamenőleg átírta a saját múltját. Kacskaringós, sokat vitatott, de máig érdekes, nagy jelentőségű életmű zárult le július 11-én.

Az ismert brünni zenetudós fia a prágai filmművészeti főiskola, a FAMU forgatókönyv­írói szakán végzett 1953-ban, majd 1958-tól 1969-es kirúgásáig itt tanított világirodalmat. Pályája első évtizedében versköteteket, színművet és egy irodalomtörténeti szakkönyvet publikált, amelyek többé-kevésbé igazodtak a kultúrpolitikai elvárásokhoz. 1948-ban lépett be a kommunista pártba, 1950-ben kizárták, 1956-ban visszavették, 1970-ben újra kizárták. Prózaíróként 1963-ban debütált a Nevetséges szerelmek című kötet elbeszéléseivel; ezek szórakoztatóan megírt, szomorúan komikus anekdoták, fő témájuk a paradoxon és a szerelmi ámítás. A hatvanas évek derekán már ismert író, egyike a prágai tavasz szellemi előkészítőinek. 1967-ben, másfél éves huzavona után kiadhatta Tréfa című regényét, több szempontból is ez a legjelentősebb műve. Ebben az évben felszólal a botrányba fulladt híres írókongresszuson, s arról beszél, hogy a 20. században a cseh nemzet a nem éppen kellemes történelem középpontjában élt, de a „művészet csodaszerű közegében minden gyötrelem arannyá változik”. Abban, ahogy Kundera a szovjet típusú rendszer válságát látta, volt valami a „remény évtizedére” jellemző messianizmusból: „Ez hihetetlen látványt nyit az emberi értékek és erények legbenső lényegére”, s lehetővé teszi, hogy „lényegesebb kérdéseket tegyünk föl, hatalmasabb mítoszokat teremtsünk, mint azok, akik nem mentek át ezen az anabázison”. Ezekben az években a kulturális elit egyre inkább vetélytársává vált a hivatalos pártideológiának, de a harc nem a politikai hatalomról szólt, hanem a világértelmezés jogáról és a közvélemény előtti tekintélyről.

E közegben a Tréfa kiugró sikerre volt ítélve. A mű a társadalmi regények hagyománya szerint életutak szemléletes képén keresztül társadalmi mozgásokat analizál. A polifon szerkesztésű regény tragikus eredetű komikus hibák rendszere, s az olvasás során ennek egyre általánosabb szintjei válnak nyilvánvalóvá. Négy hang váltakozik az elbeszélő szerepében, de nem egyenlő arányban. Ludvík, a főhős monológja a könyv kétharmadát foglalja le, a történet tengelyében az ő sorsa áll, amelyet a többiek más szemszögből világítanak meg. Az egyik idősík az ötvenes évek eleje, amikor a főhőst kizárják az egyetemről, és katonai büntetőszázadba sorozzák. Az éretlen, többarcú, szexuális problémákkal küszködő fiatalember ugyanis elkövet egy ártatlan tréfát, miután barátnője naiv forradalmi lelkesedéssel számol be pártiskolai élményeiről. A levélre válaszul a bánatos főhős fel akarja borítani remélt kedvese lelki egyensúlyát, s nyílt levelezőlapon a következő választ küldi: „Az optimizmus az emberiség ópiuma! Az egészséges lélek ostobaságtól bűzlik. Éljen Trockij! Ludvík.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."