Interjú

„Volt, akit én fordítottam vissza”

Kiss Judit Ágnes költő, író

Könyv

Új regénye, az Egy nőalak szürke kontúrja kétfajta bántalmazó viszony közös anatómiája, melyet talált esetek és saját élmények alapján rajzolt fel. Műfajokról, vallásgyakorlásról, és a nem megalkuvó értelmiségi szereplehetőségeiről is beszélgettünk vele.

Magyar Narancs: Könyve fülszövegében az áll, hogy a lírát tartja irodalmi anyanyelvének.

Kiss Judit Ágnes: Könnyebben írok verset, jobban meg tudom ítélni a minőségét, de egyre inkább azt tapasztalom, hogy teli vagyok történetekkel, amelyek nem férnek bele a lírába.

MN: Lánya születése óta gyerekeknek is ír. Nem tartott attól, hogy a sorra megjelenő gyerekkönyvei, sorozatai miatt elkönyvelik gyerekkönyvszerzőként?

KJÁ: Azt hiszem, ez már meg is történt, hiszen gyakran rácsodálkoznak olyan szülők, akik a gyerekkönyveimet forgatták, hogy verseim és prózai szövegeim is vannak. Pedig csaknem húsz éve publikálok, miközben az első, gyerekeknek szóló könyvemet mindössze öt éve írtam. Amikor egyszerre jelent meg a verseskötetem és egy mesém, az előbbit ötszáz, a másikat ötezer példányban nyomták ki, és mégis a gyerekkönyv fogyott el karácsonyra. Nincs min csodálkozni: a hatéves gyerekek 60 százaléka rendszeres „olvasó”, mert mesélnek nekik az óvodában és az iskolában, talán otthon is, de ez az arány tízéves kortól romlik. A felnőtteknek már csak 13 százalékuk olvas. Bizonyára ez is magyarázza, hogy miért kerül könnyen skatulyába, aki gyerekkönyveket is ír. Annak viszont örülök, hogy gyakran a legkisebbeknek szóló műveimben is tudok komoly témákkal foglalkozni, mint a családon belüli bántalmazással például a Zsálya hercegnőben. Persze, ebben, noha az apai pofon elcsattan, sokszorosan metaforákba csomagolom a problémát.

MN: Az Egy nőalak szürke kontúrja című regénye egy nőről szól, akit tinédzser korában a nevelőapja bántalmaz, később pedig bekerül egy keresztény szektába, és egy újabb bántalmazó kapcsolatba. Hogyan gyűjtött anyagot Gina alakjához?

KJÁ: Megdöbbentő, hány nőnek van ilyen tapasztalata, akár gyerekként, akár felnőttkorából. Sokan elmondták, hogy az erőszakot csak úgy lehet kibírni, ha fejben máshol vagy. Meghatározó emlékem tizenhét éves koromból, amikor egy barátnőm elmesélte, hogy a nevelőapja zaklatja. Kikészültem a tehetetlenségtől. Sokáig nem is voltak szavaink minderre a szörnyűségre, ami a nőkkel történik, a közbeszédben is csak a #MeToo után jelentek meg a „bántalmazó”, „zaklató” kifejezések. Nagyon felszabadító, hogy ezáltal beszélni tudunk ezekről a traumákról: azelőtt csak annyi volt meg, hogy rémült vagyok, és úgy szállok fel a villamosra, hogy azon gondolkodom, jön-e aznap a fogdosós bácsi vagy szerencsém van, és nem jön.

MN: Ön is, ahogy a regény több hőse, kijárta a szabad vallásgyakorlásért az utat?

KJÁ: Már nem vagyok egyetlen gyülekezetnek vagy egyháznak sem tagja, nem is tudom elképzelni, hogy az legyek. Azt is mondhatom, hogy egyházellenes lettem. Jézusnak és az evangéliumnak kevés dolog ártott többet, mint ezek az intézményes keretek. Személyes tapasztalatot azzal a fundamentalista irányzattal szereztem, amelyben szó szerint értelmezik a Bibliát és törvénykeznek ahelyett, hogy a szeretet parancsát követnék. Ezekben a körökben könnyebben kialakulnak a bántalmazó viszonyok is, hiszen a nőknek azt tanítják, az ő fejük a férfiúé, feladatuk őt szolgálni és neki engedelmeskedni. Hiszen Éva, aki Ádám oldalbordájából teremtetett, volt az, aki szakított a fáról.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Madarak és angyalok

  • - turcsányi -

Nehéz megmondani, hogy mikor mondtak fel az angyalok. Már akkor, amikor Wim Wenders folytatni merészelte a Berlin felett az eget (Távol és mégis közel, 1993)? Vagy csak 1998-ban lett elegük, amikor meglátták magukat az Angyalok városa című filmben – a Berlin felett az ég e remake-jét Nicolas Cage-dzsel? Az biztos, hogy Los Angelesből eztán szedték a sátorfájukat. De senki nem pótolhatatlan, L. A. pedig különösen nem maradhatott efféle égi szárnyasok nélkül.

„A legszívesebben hallgatok”

Kurtág György a magyar kultúra állócsillaga, kincse, élő klasszikusa, a magyar művészeti hagyomány nagy tradíciójának megszemélyesítője egy olyan korszakban, amelyben ez a hagyomány igencsak ingatag lábakon áll. Ha nyilvánosan megszólal a 98 éves mester, az maga az esemény.

Annyira nem sötét

A legutóbbi Pearl Jam-lemez, a 2020-as Gigaton hosszú, hétéves várakozás után jelent meg, így sokan örülhettek, hogy a zenekar hamarabb elkészült a tizenkettedik albumával, amely a Dark Matter címet viseli.

Dél csillagai

A Budapest JazzFest cégére alatt, a közel három héten át zajló hetvenhat koncert minden bizonnyal a legnagyobb magyar jazzfesztivál, de ennél figyelemre méltóbb, hogy huszonnégy országból érkeztek a zenészek. Megragadtuk a lehetőséget, hogy egy török triót és egy szárd együttest hallgassunk meg.

Ma senki se nyer

Emlékeznek, mikor volt köztársasági elnök Mádl Ferenc? Nos, Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején. A díszlet és az időnként felhangzó Ki nyer ma? című rádióműsor szignálja segít behatárolni, hogy a közelmúltban járunk, de az elnök neve az egyetlen konkrét utalás, amelyből kikövetkeztethetjük, milyen évet is írunk (majdnem) pontosan.

Gázlánggal fűtünk

Az év szaván vitatkozhatunk, de korunk szava bizonyosan a nárcisztikus. Ha valaki megbánt minket, vagy akár csak nem hajlandó részt venni az önbecsmérlés társadalmilag elvárt aktusában, máris megkapja, hogy „mekkora nárci”.

Újragondolt fintorok

Szabó Eszter sajátos, jellegzetes figurái középkorú és idősödő nők. Morcosak, egyked­vűek. Nyúzottak és fáradtak. Grimaszolnak, duzzognak. Olykor járókerettel sétálnak, máskor két hatalmas herezacskót vonszolnak maguk után.

Választhat szegény

„Köszönöm, hogy Önökkel tölthettem egy napot!” – írta tavaly februári Facebook-bejegyzésében Novák Katalin, amikor látogatást tett Tiszabőn, a legszegényebbek közé sorolt falvak egyikében.

Akire rámondják

Magyar Péter feljelenti Orbán Viktort – lelke rajta, a jobboldalon mindig is nagy becsben tartották az ország hagyományait, az ilyesminek tényleg van itt csőstül (ti. hagyománya). Amíg viszont tövig rágjuk a körmünket, hogy a tisztelt hatóságok hazavágják-e a miniszterelnököt az aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazásaiért, a feljelentés tartalmi része módot ad mindannyiunknak egy pillantást vetni jelen közállapotainkra. Továbbá a jövő kecsegtető ígéreteire is.

Muszkavezetők

Múlt hétfőn egy pilisi lakossági fóruma után a 444 újságírója megkérdezte Szijjártó Péter külügyminisztert, hogyan hatolhattak be az orosz állam támogatta hekkerek – egyszerűbben: az orosz titkosszolgálatok – a Külügy­minisztérium informatikai rendszerébe. Az érdeklődés közvetlen oka az volt, hogy nem sokkal előtte Orbán Viktor kijelentette, mind technikai, mind humán szempontból Magyarországnak van a legjobb nemzetbiztonsági rendszere.

Lövés a lőporos hordón

Május 15-én Handlovában (Nyitrabánya) egy merénylő, bizonyos Juraj Cintula lövéseket adott le Robert Ficóra. Ezek közül legalább egy olyan súlyosnak bizonyult, hogy napokig miniszterelnöke életéért kellett szorítania Szlovákiának. A tettest a helyszínen elfogták, a besztercebányai kórházban kezelt kormányfő a hírek szerint túl van a közvetlen életveszélyen. Szlovákián a merénylet után politikai káosz lett úrrá.

Könnyű kézzel

A Fővárosi Törvényszék mintegy öt éven át zajló tárgyalássorozat után 2024. február 8-án hirdetett első fokon ítéletet a negyed évszázada történt Fenyő-gyilkosság ügyében. Gyárfás Tamás „bűnsegédként” hét év fegyházbüntetést kapott.