GYEREK+KÖNYV

Kisebb és nagyobb bodarakról

  • Orosz Ildikó
  • 2014. július 12.

Könyv

Még mindig erősebb a kicsiknek szóló felhozatal, de egyre több színvonalas könyv jelenik meg magyar szerzőktől a kamasz korosztálynak is - ez lehetne az elmúlt egy év rövid tanulsága.

 

Maximum tizenegyes!

A Magyar Narancs gyerekirodalmi sikerlistája - magyar mezőny

1. Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém)

(A szerző illusztrációival, Pagony, 2013) 60 pont

2. Dóka Péter: A kék hajú lány (illusztráció: Lakatos István, Móra, 2013) 58 pont

3. Domonyi Rita: Tündérbodár (illusztráció: Glaser Katalin, Csimota, 2013) 43 pont

4. Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István: Időfutár 1. A körző titka

(Tilos az Á, 2013) 37 pont

5. Tóth Krisztina: A londoni mackók (illusztráció: Takács Mari, Csimota, 2013) 31 pont

6-8. Tejbegríz. Finom irodalom gyerekeknek és felnőtteknek (szerk.: Lovász Andrea,

illusztrálta: Kismarty-Lechner Zita, Cerkabella, 2013);

Kiss Ottó: Szusi apó erdőt jár (illusztráció: Baranyai [b] András, Móra, 2013);

Nagy Diána: Babageometria. Vonalak (Két Egér, 2013) 19 pont

9-11. Darvasi László: A Háromemeletes Mesekönyv (illusztráció: Koncz Timea,

Magvető, 2013);

Leiner Laura: Bábel (Ciceró Könyvstúdió, 2013);

Simon Réka Zsuzsanna: Ahány király, annyi mese

(illusztráció: Gyöngyösi Adrienn, Manó könyvek, 2013) 15 pont

Szavazók: Both Gabi, Gombos Péter, Kucska Zsuzsa, Lovász Andrea, Nagy Boldizsár, Nánási Yvette, Németh Eszter, Pompor Zoltán, Sándor Csilla, Szekeres Nikoletta, Tamás Zsuzsa, Varga Betti

A szavazóknak 4, az elmúlt egy évben (2013 májusa és 2014 áprilisa között) magyarul megjelent külföldi gyermek- vagy ifjúsági könyvet kellett megnevezniük. Az első 15, a második 10, a harmadik 6, a negyedik 3 pontot kapott. A listára szabályaink szerint legfeljebb 11 cím kerülhet. A listás könyvek megvásárolhatók az Írók boltjában (1061 Budapest, Andrássy út 45., www.irokboltja.hu).

 

Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ma már a gyerekirodalom legkiválóbb szakértőitől sem várható el, hogy minden korosztályban minden kiadványt ismerjenek, ezért listánk - felnőtt testvéréhez és a német eredetihez hasonlóan - csupán ajánlás, nem pedig megfellebbezhetetlen rangsor. Ami persze nem csökkenti a győztesek érdemeit, sőt: aki ilyen cunamiból képes kitűnni, az tényleg tud valamit.

Itt van mindjárt Dániel András főállású grafikus, festő, képszerkesztő, aki immár többedszer bizonyítja, hogy írónak sem utolsó (további, általa írt és rajzolt könyvek: Egy kupac kufli, Matild és Matilda). Egy öreg dióban éldegélő párocska, Kicsibácsi és Kicsinéni, meg az ő házi kedvencük, Imikém, a felhúzható bádognyúl - afféle pótgyerek - mindennapjait ismerhetjük meg a rövid, novellaszerű történetekben, melyek viszonyítási pontjaiként a kritika Mosonyi Aliz, Parti Nagy Lajos és Békés Pál nevét említi. Az abszurdba hajló, óvodások-kisiskolások számára is levehető humorú történetek tárgya a hétköznapok apró-cseprő ügyeitől a létezés nagy kérdéseiig terjed.

Maradjunk ennél a korosztálynál: még Kicsibácsinál is jobban le kell lassulnunk a harmadik helyezett Tündérbodár meséjéhez, aki erdei barátaival közösen nyári fesztivált szervez. A programban szerepel egyebek mellett pitypangfújás, kockás pléden fekvés, műsírás és sütemény-nem-evés is (ki bírja tovább). A mű megosztja méltatóit: Nagy Boldizsár a Literán nem győzi dicsérni szerethető karaktereit, a panteista tájleírásokat és a könnyed esztétikai-filozófiai eszmefuttatásokat; a FISZ Kritikustusájának résztvevői azonban nemegyszer idegesítőnek találták, beleértve a szereplők névadását és a könyv címét. Kétségtelen, hogy a sztori nehezen indul, azonban a második fele, kivált az erdőlakók versíró, festő és színjátszó versenye végtelenül bájos és kacagtató - akárcsak Glaser Katalin illusztrációi.

Ünnep van, mert költészet is került a legjobbak közé: Tóth Krisztina ovisoknak szóló A londoni mackókja Takács Mari retró illusztrációival és új versekkel kiegészülve látott napvilágot az eredeti kötet megjelenésének és a Csimota kiadó fennállásának tízéves jubileumára (lásd kritikánkat: Magyar Narancs, 2014. február 27.).

Versek, prózák, mesék, sőt, receptek is találhatók a negyven kortárs szerzőt felvonultató reprezentatív Tejbegríz antológiában. Az ételekhez és az evéshez kapcsolódó szövegek célkorosztályát a kicsiktől a majdnem felnőttekig a tartalomjegyzékben fagyigombócok jelölik. És mert kaja+kultúra témában nem áll meg könyv Mautner Zsófia nélkül, mindehhez a Chili & Vanília blog és lapunk szerzője kreált recepteket. A szemet gyönyörködtető dizájn Kismarty-Lechner Zita (Sári és Nemszemétke) munkáját dicséri.

Ugorjunk a lista végére, itt találunk még kicsinyeknek szóló irodalmat: a Darvasi László-Koncz Timea-féle A Háromemeletes Mesekönyv feljebb lép a célkorosztályban, mint a korábbi Pálcika-történetek: az alsósok számára ígér némi bölcselkedéssel és irodalmi önreflexiókkal fűszerezett szórakoztató kalandokat. Szereplői, többek közt a folyton kérdezősködő Zalhúber Tibike (már-már mórickai karakter), két civakodó vecsési káposzta, a gonosz Sámánova Pukkanova Jajneked, valamint a Magyar Történelem (aki nem bírja a Csupa Nagybetűs Neveket, az bele se fogjon).

Kevésbé formabontó az Ahány király, annyi mese Simon Réka Zsuzsannától. A tíz, esti mesének ideális hosszúságú történet a hagyományos "minden jó, ha jó a vége" szerkezeten belül irreguláris uralkodókat vonultat fel: ilyen az ellenség nélküli, a könyvgyűjtő meg a rötyögős király, vagy az, amelyik szerette is meg nem is a spenótot. A tradicionálisabb ízlésű olvasók számára is élvezetes kötetet Gyöngyösi Adrienn (Csomótündér, Pipogya) meseszép rajzai díszítik.

Különleges pillanat listánk történetében, hogy bekerült a legjobbak közé egy kisbabáknak szóló, szöveg nélküli, kemény táblás lapozó. Nagy Diána fekete-fehér bébidizájnja az ismétlődő geometrikus formák, ívek, háromszögek, vonalak játékos megtörésével, a hullámok közt felbukkanó bálna, a pettyek közt futkosó hangya látványával vonzza a legkisebbek tekintetét.

Összesített listánk második helyezettje, de az ifjúsági regényeket tekintve az első A kék hajú lány. E szuggesztív könyvvel az író, újságíró, műfordító Dóka Péter egy csapásra berobbant a hazai mainstream gyerekirodalomba. A helyszín egy kórház gyerekpszichiátriai osztálya, ide kerül be a tizenharmadik születésnapján Olivér, aki tisztázatlan körülmények közt leesik (leugrik?) egy fáról. Odabent sok minden átértékelődik, új barátai lesznek, és az első szerelem is rátalál a kerekesszékes, különc Mira személyében. A betegség és/vagy a halál árnyékában születő sötét tónusú, érzelmes kamaszregények újabban külföldön is népszerűek (lásd például John Green nálunk is méltatott könyvét: Csillagainkban a hiba). A kritika egyöntetűen dicséri a művet, bár néhányan úgy vélik, hogy nyolcvanoldalnyi terjedelme nem teszi lehetővé az egyébként izgalmas jellemek kibontását. Másfelől ez a karcsúság és sűrítettség akár vonzó is lehet a mérsékelt mennyiségben olvasó ifjúság számára, amihez sokat hozzátesznek Lakatos István (Dobozváros, Bazsó és Borka) karakteres illusztrációi is. Sajnos a borítógrafika, bár igen szép, a címmel együtt meglehetősen félrevezető: annyira lányos olvasmányt vetít előre, hogy félő, nemigen fog eltalálni a fiúkhoz, holott épp az ő közegükben játszódik, róluk szól.

Aki nemcsak jót akar, de abból sokat is, annak ott az Időfutár (listánk negyedik helyén). A közrádió számára sosemvolt hallgatottságot hozó, kalandos-időutazós rádiójáték idén tavasszal, a harmadik évad után véget ért - ezzel csaknem egy időben megjelent a harmadik kötet (bírálva bátorító kritikánkat lásd: Egy függő panaszai, Magyar Narancs, 2014. április 24. - a szerk.). A történetben - amely őrzi a rádiójáték dinamizmusát és pergő dialógusait - mai gimnazisták, Hanna és barátai bonyolódnak egy szabadkőműveseket, Kempelen Farkast és egyéb rejtélyeket felvonultató kétszáz éves sztoriba. Ráadásul az intenzív guglizással és csetekkel tarkított, fordulatos cselekménybe ágyazva észrevétlen kultúrtörténeti ismeretterjesztés is folyik.

Szintén a kamasz korosztályhoz szól a bestsellerszerző Leiner Laura új regénye: az egyhetes, fiktív - a Szigetre erősen hajazó - nyári zenei fesztivál, a Bábel krónikája. Az eseményeket a 17 éves Anthony Kiedis-rajongó Zsófi blogjából ismerjük meg: freedom, zene, tömeg, kavarás ezerrel, és minderről posztok, tweetek és a szülők által is like-olt szelfik - ilyen az új generációs fesztélmény, melynek megragadásához Gerendai Károly is gratulál a borítón. A 29 éves, több mint tíz éve publikáló szerző némileg kilóg a magasirodalmi kánonból, de vitathatatlanul jó stílusban, szellemesen ír (bár elbeszélője némileg grafomán, amennyiben hét napról 520 oldalt bírt összeírni). Ráadásul könyvei - kivált a nyolckötetes, többszörös Aranykönyv-díjas Szent Johanna Gimi - gyaníthatóan több tinit nyertek már meg az olvasásnak, mint szegény Jókai és Móricz együttvéve.

Nehezen besorolható mű Kiss Ottótól a Szusi apó erdőt jár. A Baranyai (b) András (PapaApa, A rettentő görög vitéz) által illusztrált modern taoista mesében egy bölcs öreg kivonul a természetből, hogy ott a keresés-megtalálás-útelágazás-célba érés kérdésein elmélkedjen. A könnyed hangvétel és a sok kép ellenére nem kicsiknek szóló mese, hanem komolyabb dilemmákat érintő, tragikomikus kis traktátus, amely minimum művelt kamasz olvasót feltételez. Végül említsük meg, mert alig csúszott le a dicsőségtábláról és melegen ajánlható a tíz év feletti korosztály számára Berg Judit a Polgár lányokkal közös ifjúsági sakkregénye, az Alma - A sötét birodalom (lásd kritikánkat a magyarnarancs.hu-n: Matt a sakknagyúrnak); valamint Molnár Krisztina Rita meseregénye, a Maléna kertje.

Figyelmébe ajánljuk