Regényíró, korábbi könyve, a Hosszú út lefelé filmváltozata most landol a mozikban. A Pop, csajok, satöbbi, az Egy fiúról, a Szívem csücskei 57 éves szerzőjével Berlinben beszélgettünk.
Irodalmi körökben ma is előszeretettel hangoztatott közhely, hogy létezik egy tovább élő nagy magyar fordítói hagyomány, mely különösen a költészet tolmácsolása terén mutatott és mutat fel újra és újra nagyszerű eredményeket. Az igazság ehhez képest az, hogy már bő két évtizede sehol sem vagyunk ezen a téren, s ha magunk elé képzeljük egy olyan lírafogyasztó honfitársunkat, aki semmilyen világnyelven nem olvas (amit nem is olyan nehéz azért elképzelni), akkor azt is látnunk kell nyomban, hogy egy-két kósza kivételtől eltekintve a 80-as évek utáni külföldi lírából szegény számára szinte semmi sem elérhető.
Azok közé a nagy reményű ifjak közé tartozott, akiknek életét a 20. század drámai fordulatai törték ketté. Túlélte a holokausztot, majd részt vett az 56-os forradalomban, aminek leverése után emigrált. Tapasztalatait két regényben és több színdarabban írta meg, amelyek külföldön nagy sikert arattak, de idehaza szinte teljesen észrevétlenül maradtak.
Nem lehet elégszer elmondani: a Maj Sjöwall-Per Wahlöö házaspár Martin Beck-sorozata nélkül nincs ma skandináv krimidivat: Henning Mankelltől Stieg Larssonon át Jo Nesbø-ig szinte mindenki az ő köpönyegükből bújt elő. És ha már így van, felhívtuk Maj Sjöwallt, és rögtön utána már tárcsáztuk is napjaink legnagyobb sztárját, Nesbø-t.
A Természetes fény egyszerre történelmi regény, holokauszt-regény, családregény, szociográfia és fikció: valós fotók és dokumentumimitációk során kibontakozó emlékezet. Závada Pált a második világháborús traumák feldolgozásáról és az elbeszélés új lehetőségeiről kérdeztük.
A száznál is több évet megélt Ernst Jüngert (1895-1997) nemigen ismeri a magyar olvasó; eddig egyetlen szépirodalmi munkája jött ki, A márványszirteken, ez a nagyon német ködökben úszó, nagyon szentimentális, nagyon metafizikus elbeszélés, de nem sok feltűnést keltett, noha német megjelenésekor, 1939-ben a Hitler elleni szellemi kivonulás egyik jelentős tettének érzékelték.
Itt a könyvhét, a nyomtatott lapszámban gigantikus könyvmelléklet, benne többek között gyerekirodalmi sikerlista. Merényi Ágnes közel egy évtizedig vezette a gyerekkönyvkiadás egyik központját, a Móra Kiadó szerkesztőségét, áprilistól a Carthaphilusnál dolgozik. Piacról, lélekről, Békés Pálról kérdeztük.
Fő műve a Zabhegyező és az a fél évszázad, amit remeteként töltött. Vagy mégsem? Shane Salerno hollywoodi filmes, a Salinger című dokumentumfilm és könyv szerzője lerántja a leplet a mítoszokról, az ártatlan, fiatal lányokról és az Avatar folytatásáról.
Lehet ugyan kárhoztatni a mindenkori magyar könyvkiadást, hogy csak három regényüket adta ki, valójában az a csoda, hogy egyáltalán a látókörébe került a svéd szerzőpáros - talán azért, mert marxistának vallották magukat? Vagy mert regényeik oly kérlelhetetlenül bírálták a svéd társadalmi viszonyokat, állami berendezkedést? Mert azt mégsem hihetjük, hogy a szocialista könyvkiadás ne tudta volna kivonni magát egy kétségtelen világsiker hatásai alól...
A legfrissebb Narancsban nagyinterjú olvasható Závada Pállal. Az írót új, javarészt a második világháborúban játszódó regényéről kérdeztük. Az akkori és a mai dilemmák kapcsolatáról alkotott véleménye azonban csak itt olvasható.
A napjainkban, Berlin közepén sértetlenül felébredő Hitlerről szóló Nézd, ki van itt című bestseller szerzőjével az istenszerű Hitlerről és Magyarország elrablásáról, kutyakölykökkel pózoló nácikról, nevetséges emlékművekről és kedves diktátorokról beszélgettünk.
„Végül is hogyan kell futballozni? Gyengéden, mint aki szeretkezik, vagy otrombán, mint aki a busz után rohan?” A brazíliai vébéhez időzítve megjelent magyarul is a 21. század legfontosabb futballkönyve.