KÖNYVMELLÉKLET - Stay Brutal! 21 metáldal – 21 írás a metálról

Különös mitológia

Könyv

A kötet szerkesztőjéről, Cserna-Szabó Andrásról nem titok, hogy rajong a metálzenéért.

Egy interjújában azt mesélte, hogy gyermekkori álma az volt, hogy felnőttként a Metal Hammerbe írjon lemezkritikákat. Ez sajnos sosem valósult meg.

Most viszont felkért 21 magyar szerzőt, hogy válasszanak egy számukra kedves metáldalt, és írjanak valamit róla, műfaji megkötés nélkül. A dalválogatás olyan lett, mint egy igazán merész válogatáskazetta. Nem az a fajta, amit az ember a szerelmének készít az első hetekben, hanem sokkal inkább olyan, mint amit a haverjának csinál, hogy lenyűgözze zenei műveltségével – de azért a biztonság kedvéért elhelyez néhány megkerülhetetlen slágert is.

„Szóval ez a könyv a metálzene egy lehetséges története. Egy speciálisan magyar és irodalmi szemszögből” – írja Cserna-Szabó a bevezetőben, ezzel mintegy frappánsan összefoglalva a könyvet. A szövegek sorrendjét a választott dalok kiadási dátuma szabta meg, így az 1970-es Black Sabbath-daltól közeledünk a jelenig, amikorra az egykoron egységesnek tűnő metálzene már milliónyi alzsánerre tagolódik szét.

Kissé meglepő módon a hőskorszaknak tekinthető 80-as évek mindössze 4 dalban idéződnek meg, a metál szempontjából talán kevésbé diadalmasnak mondható következő évtized viszont annál hangsúlyosabb a szelekcióban. Van emellett néhány olyan dal, amelynek az ortodox értelemben vett metálhoz való viszonya véleményes (Alice Cooper: No More Mr. Nice Guy, Guns N’ Roses: November Rain, Nine Inch Nails: The Day the World Went Away), de ezen fennakadni legfeljebb pár másodpercre érdemes, mert a metálmitológiához ezek az előadók is bőven hozzáadták a magukét.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.