Könyv

Daniel Kehlmann a díszvendég, akinek új könyvét kritizáltuk, Salman Rushdie-val interjút késztettünk. De megszólal Nemes Z. Márió a hungarofuturista mozgalomról, Szilágyi Márton irodalomtörténész lerántja a leplet Arany Jánosról, és egy rakás könyvről írtunk még. És mint mindig, most is van világirodalmi sikerlistánk.

Tavaly egy rövidke kísértettörténet jelent meg tőle magyarul, az idén egy vaskos történelmi regény várható a német nyelvű irodalom sztárjától, Esterházy hajdani jó barátjától. A termékeny íróval telefonon beszélgettünk.

És elmesélte, hogy mit is olvasott.

Kertész özvegyének örököse és Schmidt Mária küzd a jogokért

Esélyes, hogy a tizenhárom éve az Egyesült Államokban angolul megjelent, pár hónapja itthon magyarul is kiadott könyv címe és alcíme közt feszülő ellentmondás a „világhírű elfelejtettekről” nem figyelmetlenségből került a borítóra.

Olykor-olykor akadnak kiemelkedő pillanatai a hazai populáris irodalomnak. Legutóbb – egész pontosan tíz éve – a magyar bűnügyi irodalom területén történt valami vélt vagy valós áttörés, ám mint egy veretes hard-boiled krimiben, itt sem minden egészen egyértelmű.

Amikor ezt írom, javában zajlik a téli olimpia, a sokadik azóta, hogy az Apa Szarajevóba ment elbeszélőjének édesapja 1984-ben elindult a téli olimpiára Ceau­șes­cu Romániájából, hogy azután soha ne térjen vissza. A disszidáló, szimbolikusan eltemetett apa hiánya, a vágyakozás utána, az apakép keresése és a hiány traumatizáltságától való szabadulás stratégiái állnak Király Kinga Júlia regényének középpontjában, amelyben a többi felmenő nem disszidál ugyan, de a maradásukban nincs sok köszönet.

Az ötlet pofonegyszerű volt, melyet Szondi György, a könyv szerkesztője és spiritus rectora igen világosan (bár némi szellemesnek vélt helyesírási kilengésekkel: mindigderűvel, egyszerlesz; vagy archaizáló szépelgésekkel: ha ki, fotómű, homályló cél) magyaráz el a Megannyi magát ecsetelő opus című bevezetőjében.