Könyv

Lars Joachim Grimstad: Eltűnt gyerekek

Könyv

Egy titokzatos ország nem kevésbé titokzatos diktátora bár ritkán kel útra – akkor is diktátorcimborái meglátogatására kerekedik csak fel, hogy jól megvitassák egymás között, ki, mit diktál a saját országában –, érdekes módon kedvet kap, hogy megtekintse Norvégiát, na meg az újdonsült miniszterelnököt, aki taxisofőrből avanzsált a nép kedvenc vezetőjévé. És bár a tisztelettudó vezér nem érkezik üres kézzel a skandináv térségbe, arra azért senki sem számít, hogy míg a királyi pár arannyal bevont sík képernyős tévét kap, addig a miniszterelnöknek saját fiát ajándékozza. Az abszurd felütéssel kezdődő ifjúsági regényben (a trilógia első része) az elszabadult írói fantázia humoros, kicsit karcos, lendületes stílus kíséretében úgy szórakoztat és hökkent meg, hogy közben komoly témákat (a családtól a technikai vívmányokig) felvetve kemény társadalomkritikát is nyújt: kifiguráz és élesen bírál norvég mintákat, újgazdag attitűdöt vagy például politikusi és közemberi szerepeket. A többi közt az éj leple alatt ágyukból eltűnő gyerekek után folyó nyomozás az elképzelhetetlen bűnügyről szóló krimiből furfangos ötletté alakul. Grimstad legnagyobb szerzői erénye az őrültségen túl az a közhely, hogy komolyan veszi, partnernek tekinti a gyerekeket. Az írói szándékról meg kiderül, hogy ha nem is teljességgel, de kiszámíthatatlan, mert a könnyebb út helyett Grimstad az izgalmasat választja.

Fordította: Petrikovics Edit. Kolibri, 2017, 372 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”