Könyv

Durvább dolgok

Leena Lehtolainen: Az első gyilkosságom

  • - karafiáth -
  • 2012. május 12.

Könyv

 


Az írónő a finn irodalom különös figurája, első (ifjúsági) regénye 12 éves korában jelent meg, és neki sikerült először az északi krimiszcénában női nyomozóból kultfigurát csinálnia. Maria Kallio, a fiatal nyomozó és jogász ebben az egészen személyes, olvasmányos, de az olcsó megoldásokat elkerülő könyvecskében debütált - hogy aztán elinduljon diadalútjára. (Lehtolainen azóta számos regényt és novellát megjelentetett, amúgy meg irodalomtörténész és kritikus.)
Maria Kallio helyettesként dolgozik a rendőrség kötelékében, ám főnöke alkoholizmusa és munkaképtelensége miatt rögtön a dolgok közepébe: egy gyilkossági ügybe csöppen. Hogy a dolog még szebb legyen, rögvest kiderül, hogy az áldozat nem idegen számára: egykori lakótársának pasija, a fiatal és szívdöglesztő Jukka Peltonen, akire saját nyaralójának stégjénél mérnek halálos ütést. A gyanúsítottak köre eleinte igen szűknek tűnik, a nyári lakban ugyanis a Keleti Finn Diákszövetség Énekkarának tagjai pihennek és próbálnak. Ez, ugye, nagyon idillikusan hangzik, ezért is áll tehetetlenül mind a nyomozónő, mind a társaság többi tagja a brutális és első pillanatban érthetetlen gyilkosság előtt. Ám fejezetről fejezetre szépen kibomlik, hogy a látszólag egynemű és intim csoport tagjai között szenvedélyek dúlnak, szerelmi és szakmai rivalizáció, sőt durvább dolgok is közrejátszanak: prostitúció, drogok, egyszóval az alvilág. A kulcsfigura persze a nagyon is emberi és szimpatikus nyomozónő, akinek - mint ahogy a cím is jelzi - ez az első igazi esete. De lesz még több is.

 

Fordította: Varjasi Csilla. Animus, 2012, 272 oldal, 2980 Ft


Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”