Könyvmelléklet

Majdnem tipikus

Háy János: Mélygarázs

  • Czinki Ferenc
  • 2013. május 18.

Könyv

Három monológ, amelyek kitesznek egy regényt, vagy pontosabban fogalmazva: regénnyé állnak össze. Két nő és egy férfi. A meglepetés az lenne, ha nem szerelmi háromszöggé sűrűsödne a sok apró egyéni történet. A meghökkenést végül más váltja ki. Hiába állítják a "szerető" barátnői, hogy ez bizony tipikus eset, hát nem az, a végkifejlet szempontjából legalábbis biztosan nem. Ahogy az eddigi Háy-próza ismeretében sem beszélhetünk éppen szokványos szövegről.

Előképei természetesen akadnak ugyan, például A gyerek és a Házasságon innen és túl című kötetek történeteiben, vagy még inkább a kisebb vitát kavaró Az asszimiláns keserű közéleti-publicisztikai hangvételében, ám a szövegek ilyen fokú komorsága és szinte teljes humortalansága mindenképpen lényegi elmozdulás.

A három monológ közül (szerető, férj, feleség) az első tűnik valamelyest súlytalanabbnak, az is csak azért, mert a választott mesemotívum elég bajosan bontogatható közel harminc oldalon keresztül. A semmiből felbukkanó szerelmes vitéz és a legyőzendő sárkányok allegorikus történetszála még akkor is kifullad egy idő után, ha tudjuk: a szerető meseterápiával igyekszik kiheverni, hogy a férfi végül mégsem őt választotta. A valódi történet is tulajdonképpen itt veszi kezdetét, a mese innen visszanézve már csak míves prológusnak tűnik.

"Nem, nem lehetsz más, csak ami vagy, és azt nem úgy hívják, hogy szabad. Én szabad vagyok, mert én lehetnék akárki, de nem leszek, mert már voltam, és többé nem akarok" - mondja a férfi a mélygarázs sötétjéből az olvasónak vagy az előtte folyvást elhaladó autósoknak. A férfi ugyanis lemondott a nagy, tiltott szerelemről, aztán lemondott a kicsi, de megszokott szerelemről, végül pedig a kutatói karrierről is, hogy befejezésül egy mélygarázsban legyen biztonsági őr. A teljes szövegnek kétségtelenül ez a monológ a gerince, legterjedelmesebb és legerősebb szakasza. A senkivé lett férfi természetesen gyűlöli a társadalmat, és olyan mennyiségben sorolja az összeesküvés-elméleteket és ijesztő közhelyeket a papírpelenka-gyártó cégek elvetemültségétől kezdve a nem is szűz Mária történetén át egészen a jövőben a mi magyar csontjainkat tanulmányozó muzulmán régészek rémisztő képéig, hogy az már éppen elérné a kritikus mennyiséget, amikor hirtelen történik valami. Itt ugyanis nem Háy-figurák megszokott, ártalmatlan kocsmai vagy mosókonyhai handabandázását halljuk - ez a sok életveszélyes sületlenség végül világképpé, ok-okozati rendszerré áll össze. A szöveg valódi teljesítménye az, ahogyan megmutatja, hogyan készül a felfoghatatlan, hogyan lesz vészes logikává az őrület.

És ez talán pont elég is lenne. A hollywoodi B filmek stílusára hangolt végkifejlet már szétfeszíti ezt a kisszerű ká-európai valóságot, még akkor is, ha az utolsó monológban a feleség visszaemlékezése kielégítő és pontos magyarázatot ad a leendő olvasók felhőtlen szórakozása végett itt most nem részletezendő, mélygarázsbeli tragédiára.

Európa Könyvkiadó, 2013, 268 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.