Könyvmelléklet

Majdnem tipikus

Háy János: Mélygarázs

  • Czinki Ferenc
  • 2013. május 18.

Könyv

Három monológ, amelyek kitesznek egy regényt, vagy pontosabban fogalmazva: regénnyé állnak össze. Két nő és egy férfi. A meglepetés az lenne, ha nem szerelmi háromszöggé sűrűsödne a sok apró egyéni történet. A meghökkenést végül más váltja ki. Hiába állítják a "szerető" barátnői, hogy ez bizony tipikus eset, hát nem az, a végkifejlet szempontjából legalábbis biztosan nem. Ahogy az eddigi Háy-próza ismeretében sem beszélhetünk éppen szokványos szövegről.

Előképei természetesen akadnak ugyan, például A gyerek és a Házasságon innen és túl című kötetek történeteiben, vagy még inkább a kisebb vitát kavaró Az asszimiláns keserű közéleti-publicisztikai hangvételében, ám a szövegek ilyen fokú komorsága és szinte teljes humortalansága mindenképpen lényegi elmozdulás.

A három monológ közül (szerető, férj, feleség) az első tűnik valamelyest súlytalanabbnak, az is csak azért, mert a választott mesemotívum elég bajosan bontogatható közel harminc oldalon keresztül. A semmiből felbukkanó szerelmes vitéz és a legyőzendő sárkányok allegorikus történetszála még akkor is kifullad egy idő után, ha tudjuk: a szerető meseterápiával igyekszik kiheverni, hogy a férfi végül mégsem őt választotta. A valódi történet is tulajdonképpen itt veszi kezdetét, a mese innen visszanézve már csak míves prológusnak tűnik.

"Nem, nem lehetsz más, csak ami vagy, és azt nem úgy hívják, hogy szabad. Én szabad vagyok, mert én lehetnék akárki, de nem leszek, mert már voltam, és többé nem akarok" - mondja a férfi a mélygarázs sötétjéből az olvasónak vagy az előtte folyvást elhaladó autósoknak. A férfi ugyanis lemondott a nagy, tiltott szerelemről, aztán lemondott a kicsi, de megszokott szerelemről, végül pedig a kutatói karrierről is, hogy befejezésül egy mélygarázsban legyen biztonsági őr. A teljes szövegnek kétségtelenül ez a monológ a gerince, legterjedelmesebb és legerősebb szakasza. A senkivé lett férfi természetesen gyűlöli a társadalmat, és olyan mennyiségben sorolja az összeesküvés-elméleteket és ijesztő közhelyeket a papírpelenka-gyártó cégek elvetemültségétől kezdve a nem is szűz Mária történetén át egészen a jövőben a mi magyar csontjainkat tanulmányozó muzulmán régészek rémisztő képéig, hogy az már éppen elérné a kritikus mennyiséget, amikor hirtelen történik valami. Itt ugyanis nem Háy-figurák megszokott, ártalmatlan kocsmai vagy mosókonyhai handabandázását halljuk - ez a sok életveszélyes sületlenség végül világképpé, ok-okozati rendszerré áll össze. A szöveg valódi teljesítménye az, ahogyan megmutatja, hogyan készül a felfoghatatlan, hogyan lesz vészes logikává az őrület.

És ez talán pont elég is lenne. A hollywoodi B filmek stílusára hangolt végkifejlet már szétfeszíti ezt a kisszerű ká-európai valóságot, még akkor is, ha az utolsó monológban a feleség visszaemlékezése kielégítő és pontos magyarázatot ad a leendő olvasók felhőtlen szórakozása végett itt most nem részletezendő, mélygarázsbeli tragédiára.

Európa Könyvkiadó, 2013, 268 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."