Könyvmelléklet

Majdnem tipikus

Háy János: Mélygarázs

  • Czinki Ferenc
  • 2013. május 18.

Könyv

Három monológ, amelyek kitesznek egy regényt, vagy pontosabban fogalmazva: regénnyé állnak össze. Két nő és egy férfi. A meglepetés az lenne, ha nem szerelmi háromszöggé sűrűsödne a sok apró egyéni történet. A meghökkenést végül más váltja ki. Hiába állítják a "szerető" barátnői, hogy ez bizony tipikus eset, hát nem az, a végkifejlet szempontjából legalábbis biztosan nem. Ahogy az eddigi Háy-próza ismeretében sem beszélhetünk éppen szokványos szövegről.

Előképei természetesen akadnak ugyan, például A gyerek és a Házasságon innen és túl című kötetek történeteiben, vagy még inkább a kisebb vitát kavaró Az asszimiláns keserű közéleti-publicisztikai hangvételében, ám a szövegek ilyen fokú komorsága és szinte teljes humortalansága mindenképpen lényegi elmozdulás.

A három monológ közül (szerető, férj, feleség) az első tűnik valamelyest súlytalanabbnak, az is csak azért, mert a választott mesemotívum elég bajosan bontogatható közel harminc oldalon keresztül. A semmiből felbukkanó szerelmes vitéz és a legyőzendő sárkányok allegorikus történetszála még akkor is kifullad egy idő után, ha tudjuk: a szerető meseterápiával igyekszik kiheverni, hogy a férfi végül mégsem őt választotta. A valódi történet is tulajdonképpen itt veszi kezdetét, a mese innen visszanézve már csak míves prológusnak tűnik.

"Nem, nem lehetsz más, csak ami vagy, és azt nem úgy hívják, hogy szabad. Én szabad vagyok, mert én lehetnék akárki, de nem leszek, mert már voltam, és többé nem akarok" - mondja a férfi a mélygarázs sötétjéből az olvasónak vagy az előtte folyvást elhaladó autósoknak. A férfi ugyanis lemondott a nagy, tiltott szerelemről, aztán lemondott a kicsi, de megszokott szerelemről, végül pedig a kutatói karrierről is, hogy befejezésül egy mélygarázsban legyen biztonsági őr. A teljes szövegnek kétségtelenül ez a monológ a gerince, legterjedelmesebb és legerősebb szakasza. A senkivé lett férfi természetesen gyűlöli a társadalmat, és olyan mennyiségben sorolja az összeesküvés-elméleteket és ijesztő közhelyeket a papírpelenka-gyártó cégek elvetemültségétől kezdve a nem is szűz Mária történetén át egészen a jövőben a mi magyar csontjainkat tanulmányozó muzulmán régészek rémisztő képéig, hogy az már éppen elérné a kritikus mennyiséget, amikor hirtelen történik valami. Itt ugyanis nem Háy-figurák megszokott, ártalmatlan kocsmai vagy mosókonyhai handabandázását halljuk - ez a sok életveszélyes sületlenség végül világképpé, ok-okozati rendszerré áll össze. A szöveg valódi teljesítménye az, ahogyan megmutatja, hogyan készül a felfoghatatlan, hogyan lesz vészes logikává az őrület.

És ez talán pont elég is lenne. A hollywoodi B filmek stílusára hangolt végkifejlet már szétfeszíti ezt a kisszerű ká-európai valóságot, még akkor is, ha az utolsó monológban a feleség visszaemlékezése kielégítő és pontos magyarázatot ad a leendő olvasók felhőtlen szórakozása végett itt most nem részletezendő, mélygarázsbeli tragédiára.

Európa Könyvkiadó, 2013, 268 oldal, 3200 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.