MAREK KRAJEWSKI: HALÁL BRESLAUBAN

  • - kg -
  • 2010. május 20.

Könyv

Breslau, 1933. május 13., szombat, éjjel egy óra: megtalálják a 17 éves bárókisasszony beleit. Fodros halomban terülnek el az összeszabdalt test mellett.

Breslau, 1933. május 13., szombat, éjjel egy óra: megtalálják a 17 éves bárókisasszony beleit. Fodros halomban terülnek el az összeszabdalt test mellett. Az ablakon vérrel írt jelek. A hasüregben egy apró skorpió. Ugyanaznap délután 2 óra: Mock bûnügyi tanácsos kihallgat, üt és a korszellemmel egyetértésben zsidózik. A nácik már a spájzban vannak. A szabadkõmûvesek mocorognak. Breslau, 1933. május 15., hétfõ, reggel kilenc: Mock viszszautasítja a Gestapo szivarját. Berlin, július 4., szerda, reggel fél hat: Herbert Anwaldt berlini nyomozó és második számú regényalak kinyitja a szemét. Breslau, 1934., július 7., délután öt óra: Mock hideg Haselbach sört iszik, és betiltott szerzõtõl, Freudtól olvas. Másnap, déli tizenkettõ: Anwaldt paranormális jelenségeket gyanít. Breslau, 1934. július 8.: könyörtelen a breslaui éjszaka. Két nappal késõbb, este nyolc: Anwaldt visszanyeri az eszméletét, majd darazsakkal kínozzák.

Tovább is van, de nem lõnénk le, mi történik 1934. július 14-én, este hatkor, vagy július 16-án, hétfõn, délelõtt tízkor, vagy Mezopotámiában, a Hidzsra hatszázegyedik évében, Szafar hónap második napján (óramegjelölés nélkül). Elég legyen annyi, hogy Marek Krajewski skorpiókban, kínzóeszközökben és titkos társaságokban gazdag, de tisztességesen megírt regényalakokban szegényes történelmi ponyvájában minden marhaságnak megadja a pontos idejét, és ugyanilyen akkurátusan jár el a korabeli breslaui útvonalak leírásában. Dicséretes felkészültségre vall, hogy a szerzõ (civilben egyetemi tanárember) tudja, hogy a Marktplatzról nyílott a Schweidnitzer Strasse, de ettõl még nem lesz hitelesebb, aki elhalad rajta. A fõszereplõk mindenesetre ponyvafapofával tûrnek minden fordulatot, ami egy "hõségben izzó, gonosz városban" és a "könyörtelen breslaui éjszakában" nem is kis teljesítmény.

Fordította: Hermann Péter. Magvetõ, 2010, 319 oldal, 2990 Ft

**

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.