Könyv

Meliorisz Béla: Vagyunk örökké

  • KáDé
  • 2020. október 17.

Könyv

A szerző negyedik könyve közel másfél évtized elteltével követte a legutóbbit. Van rizikó abban, ha tizenöt évig készül egy költő új gyűjteménye, bizonyos hangok, motívumok, költői eszközök képesek elfáradni ennyi idő alatt. Ilyesmiről itt nemigen beszélhetünk, az egész anyag meglepően frissnek hat, annak ellenére is, hogy egy és más az ideálisnál talán egy kicsivel többször van elismételve benne. De hát tizenöt év sok verset jelent(het), a sok vers pedig az önismétlés veszélyét hordozza magában a legjobb költőknél is.

A Vagyunk örökké esetében ez az önismétlés mégsem válik zavaróvá, legalábbis az esetek többségében nem, ugyanis a kötet egésze, tematikusan és szerkezetileg is egy-egy jól körülhatárolható gondolat köré épül. Nagyon leegyszerűsítve, a múlandóság a kötet nagy témája (rögtön a kötetcímmel is ironikus játékba bonyolódva), az egyén múlandósága, emlékezetének sérülékenysége, kapcsolatainak felbomlása, és felbomlottan is állandó jelenléte. „kirajzolódni a mából észrevétlen / ez volna minden vágyam” – indul a versek sora. Felbukkannak a szülők is, de a legfontosabb elveszített alak mégis a feleség. Az elhunyt nő emléke, és a továbbélés nehézsége mozgatja ezt a nem annyira komor, mint inkább melankolikus, a veszteséget az élet részeként felfogó lírát. Van benne pátosz, szenvedély és olykor valami finom humor is. „darabokra esik / az elkezdett mondat / nem értem nemléted / vége a hasonlatoknak” – áll az egyik szép versben. De nincs vége.

Jelenkor, 2020, 196 oldal, 1999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.