Könyv

Csak a cékla

Menyhért Anna: Vándorlány

  • - krusovszky -
  • 2012. július 30.

Könyv

 


Menyhért Anna Vándorlány és az elvarázsolt Kisváros című képes meseregényében mintha egy külső narrátor beszélne, mégis inkább a címszereplő kislány fantáziavilágába kalauzol. Magyarország egyik legszerencsésebb gyerekéről van szó, hiszen nemcsak jól néz ki, de gyanúsan jól is érzi magát: "Szép volt a lány, sudár az alakja, sötét a szeme, sötét a szempillája, rózsás az arca, gesztenyeszín a haja. [...] Szerette a családját, szerette a barátait, szerette az életét. Szeretett vendégségbe menni, szerette a gondolkodást, a szépítkezést, a mozgást, az olvasást." Minden tanító néni álma egy ilyen kislány, aki egyszerűen olyan tökéletes, hogy már érdektelen, ha pedig mégis – ahogy az első és az utolsó fejezet utal rá – maga Vándorlány az elbeszélő (kissé eltávolodva magától), akkor az önképpel lehetnek gondok (ajánlanám a szülőknek az iskolapszichológus felkeresését).

 

Különben jó hangulatú, fordulatos, váratlan ötletekben sem szegény könyv a Vándorlány, ami ráadásul meglehetősen trendérzékenyen emel be fantasztikus elemeket egy klasszikus, a népmeséket is megidéző térbe – Balogh Andrea szép illusztrációi pedig ebben a posztnépmesei hangulatban hasznos társai a szövegnek.

Az elnéptelenedő Kisváros, az Ittfoglak Fogadó vagy a céklamadár emlékezetes pontjai a kötetnek, kár, hogy a mese többi része nem tud felnőni melléjük. Vándorlány, mint mondtuk, nyomasztóan tökéletes, Góri, Nagyfiú és a többiek inkább laposak, az óriásnő látványos, de nincs jól kidolgozva, a mese végén feloldandó átok okának keresése pedig izgalmasabb, mint maga a feloldás. És azért néhány suta mondat benne maradt a szövegben, ami a gyerekeket talán kevésbé, a felnőtteket annál inkább zavarhatja (például "Miattad járják ezt a kálváriát!"). Mindezzel együtt is szórakoztató olvasmány a Vándorlány, amiből ha nem is marad meg más, csak a cékla, egy-két nyári délután eltöltéséhez bármelyik gyereknek javallható.

Pagony, 2012, 94 oldal, 2690 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.