Mesebeszély (H. Ch. Andersen: Mesék)

Könyv

Dánia és a nagyvilág tavaly ünnepelte Hans Christian Andersen születésének kétszázadik évfordulóját. Alighanem a kerek jubileumnak köszönhetjük azt a pompázatos kiállítású albumot, amellyel a Park Könyvkiadó tiszteleg a világirodalom talán leghíresebb habókos vénlegényének emléke előtt

Dánia és a nagyvilág tavaly ünnepelte Hans Christian Andersen születésének kétszázadik évfordulóját. Alighanem a kerek jubileumnak köszönhetjük azt a pompázatos kiállítású albumot, amellyel a Park Könyvkiadó tiszteleg a világirodalom talán leghíresebb habókos vénlegényének emléke előtt, akinek immár jó másfél évszázados kultusza van hazánkban (e kultusz első két áldozára Szendrey Júlia s egy másik jeles nőíró-költőözvegy, Vachott Sándorné volt), ám akinek - inkább megdöbbentő, mint mesébe illő módon - fő műveit mind ez idáig kizárólag német nyelvű fordítások magyarítása révén ismerhette meg a honi olvasóközönség. A fordító, Kertész Judit most üdvös módon kiiktatta a közvetítő nyelvet, s dán eredetiből dolgozva adta elénk az író negyvenhárom meséjét, árnyaltan és élvezetesen, a változatos nyelvi regiszterek és modulációk között nehézkesség nélkül pendlizve. Andersen ugyanis korántsem szimpla eset: unásig ismertnek sejtett meséiben a fanyarrá pácolt társadalombírálat és a pikírt emberszólás szempillantás alatt gyermekit játszó naivitássá vagy érzelmes lírává alakul át, s nemritkán egyetlen mondatban kerül össze nála a józanul polgárias példázatosság, a vadromantikus egzotikum meg a borongó pesszimizmus. Vagy éppenséggel az olvasóval összekacsintó önirónia, mint például az Árnyék című mesében, ahol ezt a mondatot találhatjuk: "Mérgelődött a tudós, nem is annyira amiatt, hogy eltűnt az árnyéka, sokkal inkább azért, mert jól tudta, hogy már van egy történet egy árnyék nélküli férfiról, melyet hazájában, a hideg országban mindenki ismer, s hogyha hazatérte után ő is elmeséli a magáét, azt mondják majd, hogy azt utánozza, ami cseppet sem hiányzott neki."

Andersen itt nyilvánvalóan Adalbert von Chamisso novellahősére, az árnyékát elkótyavetyélő Schlemihl Péterre utalt, nekünk pedig, látva a mese és a fantasztikum vissza-visszatérő párosítását, a biedermeier filisztereket rendre átdelejező mirákulumot s a megannyi hasadt lelkű mesefigurát, eszünkbe juthat egy másik nagy romantikus, E. T. A. Hoffmann. Annál is inkább, mivel a kötetet illusztráló zseniális Nikolaus Heidelbach rajzai mintha ugyancsak az ő fojtott, szeszlángos univerzumával rokonítanák Andersen meséit. Heidelbach rajzai mindenféle erőltetett ómódiság nélkül helyezik vissza ezeket az ezerszer átdolgozott, felhígított és sápataggá lúgozott történeteket "eredeti" (azaz eredetinek sugallt) közegükbe, s így aztán egykönnyen és végképp elszakadhatunk a Walt Disney-féle Kis hableány inzulininjekciókra kapató képi világától. S ha egyszer már láttuk ezeket a remek, néha zavarba ejtően groteszk képeket, alighanem mindig ezek jutnak majd az eszünkbe, ha a jövőben Andersen meséire, a Hókirálynőre meg a kis gyufaárus lányra, a rút kiskacsára vagy éppen a törött teáskannára gondolunk.

Rendíthetetlenül.

Park Könyvkiadó, 2005, 320 oldal, 7500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.