poeta.doc

Mivégre?

Könyv

Magyar László András: A kert

 
Fotó: Magyar Anna

 

Magyar László András: A kert

 

Szélfútta hajnal, ködpermet szitál,

a gazda jár a kertben, hajladoz,

pödrött avarban ép diót kutat.

Mióta messze űzte tolvaj csőszeit

minden rohad – kidőlt karón tapos

bakancsa: kérgén törkes sárkolonc.

Bokrot-fatörzset vadszőlő borít,

aszott gomolyban csügg az ágakon,

sárgult levél közt, langyos gombaszagban

nagy, hullott birsek bársonyos hasán

csőrvájta sebben illatos penész.

 

A gazda mormog – Új rend köllene.

Aztán minek? Hisz el se adhatom.

Tán a Fiú majd… – sóhajt és legyint.

 

A kertkapun túl, künn, kelet felé,

fényes kazlakban oszlik már a köd:

a két kerúb fázón melengeti

dermedt kezét az izzó kard fölött.

Ez a rovat mindig máshol már megjelent verseket szemléz, ez a mostani vers azonban első közlés, ráadásul abban is kivételes, hogy nemcsak első, hanem utolsó, sőt utolsó utáni is: posztumusz. A latinista Magyar László András bizonyára nem bánná a szó magyarázatát: a „post”-ból származik, furcsa, szabálytalan felsőfok, azt jelenti, legutolsó, tehát nincs köze a „humus”-hoz, a „föld”-höz, mármint az elföldeléshez, ahogy a – nem klasszikus – „posthumus” alakból gondolni lehetne.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.