Könyvmelléklet

Naiv ember történelmi forgószélben

Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap. Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben

  • Ungváry Krisztián
  • 2022. szeptember 28.

Könyv

Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő tevékenységét szerencsére viszonylag sokan ismerik – bár közel sem annyian, mint amennyire ismerni kellene rendkívüli történetét.

Visszaemlékezésének egy alaposan rövidített és fazonírozott változata 1974-es halála után tíz évvel jelent meg, majd később is kiadták. Jelen kiadás azonban igencsak más fénytörésben mutatja be az eseményeket, így elolvasása annak sem felesleges, aki ismeri a korábban megjelenteket.

Sztehlo visszaemlékezése 1984-ben áttörésnek számított, hiszen akkoriban még nem sok munka jelent meg az embermentésről, ráadásul a szerkesztő, Bozóky Éva meghagyta Sztehlo írásának azon részleteit, amelyek egyes német katonákat és tiszteket pozitív módon tüntettek fel. Bozókynak azonban súlyos kompromisszumokba kellett belemenni: amellett, hogy a szöveg szinte minden mondatát átszerkesztette, teljesen törölnie kellett a szovjet csapatok atrocitásaira vonatkozó részeket, ki kellett hagynia szinte minden utalást az evangélikus egyházban uralkodó antiszemita szellemre, de ki kellett hagynia olyan részleteket is, amelyek némileg árnyalták azt az idillikus képet, amelyet a gyermekotthonokról látni szerettek volna. Szerencsére Kunt Gergely a Credo című lap 2022. évi 2. számában ezeknek a kihagyásoknak és átstilizálásoknak külön tanulmányt is szentelt – ám azt jobb lett volna e visszaemlékezés függelékeként megjelentetni. Annál is inkább, mert egyébként a kötet szerkesztői igen alapos munkát végeztek: részletes, mindenre kiterjedő lábjegyzetelés mellett a Sztehlo-családfa bemutatása, néhány dokumentum fakszimiléje és egy terjedelmes utószó is segíti az olvasót.

A modern szent

A könyv Magyarország német megszállásától 1945 nyaráig mutatja be azt az időszakot, amelyik kitörölhetetlenül bevésődött azok emlékezetébe, akik átélték. Sztehlo rendkívüli ember volt, bár rendkívülisége éppen természetességében és naivitásában fogható meg leg­inkább. Nehéz megtalálni jellemzésére a szavakat. Van, aki „modern szentnek” nevezi azért, mert mintegy 2 ezer üldözöttet, túlnyomó többségében gyerekeket mentett meg a vészkorszakban. Nem is akárkiket: a megmentettek között találunk későbbi Nobel-díjast (Oláh György), kivégzett csendőr ezredes gyermekét (Kudar László) és a magyar kulturális élet fontos alakjait (például Horváth Ádám későbbi rendezőt vagy Sárközi Mátyás írót). Sztehlo mindenkit befogadott, aki eléje került. Sárközi visszaemlékezése jól érzékelteti módszereit: „Pesti és budai nagyiparos és arisztokrata barátai villájába beállított tíz-tizenöt gyerekkel, és azt mondta, például rokonának, vitéz Szenczy Aladárnak: »Bujtasd el őket, és ha jönnek a nyilasok, kérd ki magadnak: miként merik feltételezni, hogy egy vitéznek zsidók bujkálnak a házában?«”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.