Poeta.doc

Nem csak gyerekeknek

Könyv

Csukás István: Rövid életemet megtoldom

Csukás István: Rövid életemet megtoldom

 

Rövid életemet megtoldom hosszú nyári délutánnal,

ami szárnyalni akar még belőlem, az itt is szárnyal,

hiszen kiderült, mint egy majdnem megfejtett keresztrejtvény,

hogy mindenhol megszületik a vers eleve elrendelvén,

a többi meg, nos, a többi itt marad lent a földön,

ami kimaradt a költeményből, azzal is illik törődnöm,

mert mohó és buta, szertelen, s nincs benne semmi szellem,

de hát bármily esendő, szeretem, s muszáj egy-két cselt kieszelnem,

hogy ne fájjon kicsiségem, s a kurta időn kétségbe ne essem,

vagyunk egy páran így e zölden habzó magányos égitesten,

amely a koporsónk lesz, de most lustán a nyárba fordul,

vele fordul a kert, fényt szürcsöl a klorofill, majd megbolondul

a boldogságtól, dagadt erekkel lüktet a fa, s mintha

vándorútra kelne, a szomszédból átkúszik a szederinda,

a kutya szőrös, bogáncsos pofájából sárga drágakő világít,

elnyel a mámor, s mélyül velem a határtalan öntudatlanságig,

bennünk a világ, s mi benne csücsülünk nyakig a világban,

mint a rég elfelejtett udvaron a napra kitett gyerekkori kádban,

a mostani udvar, mint derűs ripacs, a régire visszajátszik,

bár látom a csalást, de vele játszom, most már semmi se hiányzik,

ha mozdulok, velem mozdul fuldokló sóvársággal minden énem,

aki voltam s akit elhagytam, ahogy az szokás, úton és útfélen,

s visszanézhetek megnyugodva, vissza is látok apámig, anyámig,

e kifogyhatatlan nyári délutánból küldhetek nekik is egy sugárnyit,

s a többinek is a föld alá, a halottak elporladt szemhéja megremeg,

száj nélkül súg a rög: veled vagyunk, ne félj, mi örökké veled,

fordíts hátat bátran, mert szeretnek, s szívemben ne legyen kétely,

nyakamban pányva, s ne csak azt merjem, amit más is merészel,

súlytalanabb már nem is lehetne, ami végül leránt a földbe,

futólag pillantok erre-arra, ez volt az egész, kevéske nyári zöldre,

és mégis és mégis, legalább próbáltam az öröm ujjhegyén megállni,

nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni!

A Süsü, a sárkány, a Pom Pom meséi, a Mirr-murr, a kandúr, a Keménykalap és krumpliorr írója lírikusként indult: a hatvanas évek elején, még első meseregénye előtt két verseskötete is megjelent. Azóta, a főleg Tandori és Petri által megkezdett úton, a magyar költészet más irányokban újult meg, mint Csukásnak a lírai én tapasztalatait természeti képekben, hasonlatok és metaforák trilláival kidaloló korai versei. Talán a verseket átható közvetlenség, a teli szájjal nagyot mondani akarásnak ez a hiánya az oka, hogy ezek a költemények mégis jobban tartják magukat számos kortársuknál – főleg ha Quimby-dalszövegnek olvassuk őket: „A kerthelyiség lampionos mennyország, | vakító mosoly az abrosz”; „Idill ring megbomlott tájban: faun-mosolyú liget, | Hermész tereli ökreit: csigacsorda bőg, üget”.

A hetvenes években megjelent kötet Cseremisz kettős ének című darabja már másfelé is tájékozódva Weörest idézi: „Hajnallik – killanjah | eljöttünk – knüttöjle | messzebbről – lőrbesszem | mint a fény a földre || Csillagnak – kangallics | tékozló – ólzokét | fiai – iaif | tudjuk a vágy nevét”. A Hidrogénatom alapállapotban a Bohr-féle elmélet szerint pedig mintha Dömdödöm Tandori stílusában írt Tandori-kritikája lenne (a második sorban a ferde vonal „per”-nek olvasandó, a negyedikben így: „osztva”): „Pamparam­paramparam. | M / m / m / m / m.” | Nem értem, ha fel is négyel. | 2×2/4”. De az élet színeit, szagait, ízeit oly nagy kedvvel versbe foglaló Csukás legközelebbi rokona talán mégis a birkapörkölthöz és a húsleveshez verset író Berda József.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.