Az Alexandra-birodalom bedőlése a két nagy terjesztői lánc, a Libri és a Líra megerősödésével járt a könyvpiacon. Ha a kétosztatú felállásnak nem is örül mindenki, a kiszámíthatóbb környezet legalább esélyt kínál a kisebb kiadóknak a túlélésre.

„Kicsit ijesztő volt a múlt év tavasza, éppen az Alexandra csődje körüli bizonytalanság miatt. De az ősz a könyvpiaci forgalom szempontjából mindig sokkal hangsúlyosabb, és szerencsére addigra minden gazdaságosan üzemeltethető bolt kinyitott, újranyitott. Talán még jót is tett a kiadóknak az óvatosság, mert a könyvszakmában a készletekkel lehet a legkönnyebben elcsúszni” – magyarázza Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadásért felelős igazgatója, hogyan állt fel a könyvpiac az Alexandra-bolthálózat 2017-es fizetésképtelenségéből.

A Matyi Dezső pécsi vállalkozóhoz köthető üzletlánc tavaly év elején jelentette be, hogy nem tud elszámolni a kiadókkal a bizományosi értékesítésre átvett (és részben eladott) könyvek után. A kacifántos történet lényege, hogy az Alexandra nagykereskedő cége (amely akkor Matyi tulajdonában volt) vitába keveredett a boltokat üzemeltető kiskereskedelmi vállalattal (amely felett egy másik cég szerzett irányítási jogokat). Matyi azt állította, hogy a kisker cég nem utalja tovább a boltokban keletkező bevételt, ezért ő nem tudja kiegyenlíteni tartozásait a ki­adók felé. A kiskerlánc irányítását megszerző Somogyi Ferenc felszámolóbiztos és Stotz Gyula adószakértő viszont azzal érvelt, hogy Matyi korábban milliárdokat vett ki szabálytalanul a boltok kasszájából. A két fél kölcsönösen feljelentette egymást, a nyomozás jelenleg is zajlik, egyelőre nem sok eredménnyel (erről később még lesz szó).

Becslések szerint az Alexandra 3–3,5 milliárddal tartozik a kiadóknak, és félő volt, hogy a könyvesek elveszítik azt az értékesítési felületet is, amit a 60 Alexandra-üzlet jelentett. „A 60 üzletből szeptemberre 48 más üzemeltetővel újranyitott, a nagy nyertes a Líra és a Libri lett, a forgalom legnagyobb része hozzájuk terelődött át. Tavaly érezhető volt a visszafogottság a kiadott új címek számában, de ősztől élénkülés kezdődött, 2018-ban pedig bátrabbak lettek a kiadók, tudomásom szerint a könyvhétre több mint 300 új könyv jelenik meg. Ettől függetlenül a kisebb kiadóknál hosszú évekig elhúzódó forráshiányt okoz az Alexandra-ügy, és kevesen reménykednek benne, hogy a követeléseik után bármikor is pénzt látnak majd” – mondja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói Csoport vezetője.

Új cégérek

Mivel az Alexandra kiskereskedelmi cége nem tulajdonosa, csak bérlője volt az üzleteknek, az Alexandra-örökség átadása lehetővé tette a bérleti jogok tovább-vitelét. A legnagyobb szeletet a Líra hasította ki a tortából, tavaly március és május között 24 volt Alexandra-üzletet nyitottak újra Líra–Móra néven. Az új vállalkozásba eredetileg bevonták Janikovszky Jánost, a Móra Kiadó tulajdonosát is, idén februártól azonban már az újonnan nyitott üzleteknek is a Líra az egyedüli üzemeltetője. „Ettől még megmaradt a kiemelt kapcsolatunk a Móra Kiadóval, és a Líra–Móra márkanéven sem változtatunk. Olyannyira nem, hogy a közelmúltban egy újabb, veszprémi üzletet is ezen a néven indítottunk” – tájékoztat Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója.

A Libri 8, a Saxum Kiadó érdekeltségébe tartozó Nédiosz Kft. 5 volt Alexandra-üzletet visz tovább, a Könyvmolyképző tulajdonosai által alapított Bookangel Kft. pedig 9 Alexandra-üzlet bérleti jogát vette át. A Bookangel az Alexandra-márkanevet és az alexandra.hu honlapot is megörökölte, az egykori Matyi-kreálmány tehát nevében nem teljesen tűnt el a piacról. Katona Ildikó, a Bookangel tulajdonosának döntését vegyesen fogadták a szakmában. Beszéltünk olyannal, aki furcsán érezte magát a könyvfesztiválon az Alexandra felirat alatt, Galambos Ádám, a G-Adam Kiadó vezetője, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke pedig azt mondja, szervezetük legtöbb kiadója nem is szállít a Bookangelnek, bizalmatlanok a Matyi Dezsővel üzletelő vállalkozással szemben. Némileg csökkentett üzemmódban, de működik az Alexandra-birodalom három könyvkiadó vállalata, az Európa, a Cartaphilus és az Alexandra Kiadó is. Tavaly számos más Matyi-érdekeltséghez hasonlóan mindhárom cég áttette a székhelyét a Károly körúti könyvpalotából Budakalászra.

Gál Katalin, a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) januárban megválasztott elnöke szerint a 2017-es forgalmi adatokon biztosan érezni lehet majd az Alexandra-boltok ideiglenes kiesését. Még nagyobb lehet a visszaesés a kiadók eredményében, sokan ugyanis kénytelenek voltak veszteségként leírni az összeget, amivel az Alexandra tartozott nekik. „Olyanról nem hallottunk, hogy valaki az Alexandra-ügy miatt bezárt volna, de sok kisebb kiadó vegetál, alig ad ki új könyvet, nem vesz részt a könyves eseményeken. Sajnos az üzleti létezés alapja, a bizalom is megrendült, és ezt nehéz lesz helyreállítani” – mondja Gál Katalin.

Egy konkrét következménye biztosan volt Matyi Dezső bukásának: a nehéz helyzetbe került Kalligram Kiadóban szeptemberben 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Libri Kiadó, a többségi tulajdonos továbbra is Mészáros Sándor, a kiadó addigi és jelenlegi vezetője maradt. Sárközy Bence azt mondja, a Kalligram szellemi függetlensége nincs veszélyben, a Libri a kereskedelemben, a marketingben, a nyomdai megrendelésekben tud segíteni a kiadónak.

Hosszú eljárások

Az Alexandra kereskedelmi cégeinek felszámolása ősszel elkezdődött. Gál Katalin szerint a kezdetben becsült 3–3,5 milliárd forintnál bizonyosan alacsonyabb összeg lesz a felszámoló által is elismert követelés. Ennek több oka van. Sok kiadó nem is jelentkezett a felszámolónál, mert nem bízik benne, hogy valaha is viszontláthatja a pénzét. Mások a Matyi pécsi raktárában fekvő könyvkészletek árával csökkentették a követelés összegét, vagy veszteségként írták le az Alexandra tartozását. A két nagynak, a Librinek és a Lírának pedig információink szerint már egy forinttal sem tartozik az Alexandra. A terjesztői-kiadói láncok úgynevezett „összevezetéssel” forgalmazzák egymás könyveit, így a Librinél és a Líránál lévő alexandrás könyvek – az Európa, a Cartaphilus és az Alexandra kiadványai – a végén kiegyenlítették a tartozást.

A kiadók független eljárásba vetett hitét nem segíti, hogy az Alexandra nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazárnak a felszámolására azt a Megay Róbertet jelölték ki, aki sajtóhírek szerint korábban befektetőket képviselve tárgyalt az Alexandra kiskereskedelmi hálózatának megvételéről, és 4 milliárdos tőkeemelést ígért. Az ügy egyik fontos szereplője, a Matyival összekülönböző Stotz Gyula szerint a felszámoló érzékelhetően Matyiék narratíváját fogadta el. „Olyan látszatot keltett, mintha a Könyvbazárnak lenne a hitelezői igényeket kielégíteni képes jogos követelése a bolthálózatot üzemeltető Rainbow Kft. felé, és azzal szemben a Rainbow-nak nem lenne viszontkövetelése vagy beszámítási joga, sőt, mintha Matyi Dezső és saját érdekeltségei nem tartoznának a Rainbow-nak és más hitelezőknek.”

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy Alexandra-ügy­ben több eljáró hatóságnál is folynak nyomozások, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Galambos Ádám – aki az MKÉSZ nevében tett feljelentést – nem elégedett, a lassú eljárás miatt panasszal fordult Ibolya Tibor fővárosi főügyészhez. Azt mondja, nemrég kapott egy megkeresést a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, ebben viszont olyan adatok felől érdeklődtek a nyomozók, amelyeket több mint egy év nyomozás után már rég ismerniük kellene: például az Alexandra-követelés vagy a visszavett könyvkészletek nagyságáról. Stotz Gyulától azt tudtuk meg, hogy Kecskeméten is folyik egy nyomozás (miután a Baranya megyei rendőrség elfogultságot jelentett be), ahol őt tanúként már meghallgatták. A legtöbb könyvszakmai szereplő egyébként nem csak a felszámolással, a nyomozással szemben is elég szkeptikus, pedig – mint mondják – jót tenne a könyvpiac jövőjének, ha egyértelmű felelősöket lehetne találni Alexandra-ügyben.

Növekvő erőfölény

Az Alexandra kihullásától azért is tartottak annyira a kiadók, mert féltek, hogy a Libri és a Líra helyzetbe kerülésével, a terjesztői piac kétszereplőssé válásával tovább erősödik a kereskedők alkupozíciója. Egyelőre úgy tűnik, egyik nagy kereskedelmi lánc sem váltott az eddig megszokottnál agresszívabb üzletpolitikára. „Úgy érzem, az aggodalmakat sikerült eloszlatni. A kiadók időben megkapják a pénzüket, a szerződési feltételeken nem változtattunk. Nekünk is érdekünk, hogy boltjainkban minél szélesebb legyen a választék. A kiadók a stabilitás miatt a korábbinál jobb helyzetbe kerültek” – véli Kolosi Beáta. Sárközy Bence szerint téves feltételezés, hogy a terjesztők ne tennének meg mindent egy tőlük független kiadvány piaci sikeréért, hiszen nekik is a minél nagyobb forgalom a céljuk. Példaként említi, hogy az utóbbi időszak egyik legnagyobb sikerkönyvét, a Lány a vonatont a független 21. Század Kiadó jelentette meg. Ehhez képest azért visszatérő panasz, hogy a terjesztők a saját kiadványaikat teszik a boltok frekventáltabb helyeire, az 55 százalék körüli, európai viszonylatban is magasnak számító árrésen pedig sokak szerint már nem is nagyon lehetne emelni. (A Libri esetében a Bookline felvásárlása után egyébként ténylegesen korlátok közé szorította az árrésemelést a Gazdasági Versenyhivatal.)

Fontos fejlemény, hogy Gál Katalin elnökké választásával visszalépett az MKKE-be három 2014-ben távozó libris kiadó (a Libri, a Helikon és a Park), valamint több más szereplő, például a Typotex, a Holnap, a Művelt Nép és az Osiris is. Összesen több mint 10 új taggal bővült az MKKE, köztük van a Reakció és az MMA kiadója is. Kocsis András Sándorral, a szakmai egyesület korábbi elnökével a „nagyoknak” az lehetett a bajuk, hogy egészségtelennek tartotta a kiadói és terjesztői üzletággal is rendelkező vállalkozások térnyerését. De kritizálták az Alexandra-ügy kezelése miatt is, sőt olyan véleményt is hallottunk, miszerint nyilvánvaló „balliberális” beállítottsága nehezítette a könyvszakma és a kormány közötti párbeszédet, visszavetette például a külföldi könyvvásárokon való magyar megjelenés támogatását. Gál Katalin, az új elnök azt mondja, válságkezelést vállalt három évre, rugalmas, mindenki számára elfogadható, a szakma egészét reprezentáló szervezetté szeretné tenni az MKKE-t.

Gál szerint a könyvpiacon elindulhat az „öngyógyulási” folyamat, ehhez első lépésben őszig a versenyszabályzatot, kvázi az egyesülés etikai kódexét fogják frissíteni. Az MKKE új vezetője – aki mellesleg a Vince Kiadó igazgatója is – nem hisz a direkt állami beavatkozásban, de még a tao­kedvezmény könyves kiterjesztésének ötletében sem. Az újonnan felálló minisztériummal ugyanakkor párbeszédet kezdeményezne például a bőkezűbb NKA-s pályázatokért, a pedagógusoknak járó könyvutalványokért vagy a szakkönyvkiadás állami támogatásáért. Emellett újra megnyitna olyan régi vitákat, mint a kötött ár (azaz, hogy az új könyveket bizonyos ideig ne lehessen akciósan adni), az átadási ár (hogy az akció a kereskedői árrés terhére történjen) vagy a differenciált árrés. Utóbbi azt jelentené, hogy a kereskedők figyelembe veszik egy kiadvány megtérülési rátáját és idejét, kedvezőbb árrést kínálnak egy nagy fejlesztési igényű, magas jogdíjakkal terhelt minőségi kiadványra, mint egy nagy példányszámú lektűrre.