KÖNYVMELLÉKLET

Öngyógyulás, veszteségekkel

Ébredezik a könyvpiac az Alexandra csődje után

Könyv

Az Alexandra-birodalom bedőlése a két nagy terjesztői lánc, a Libri és a Líra megerősödésével járt a könyvpiacon. Ha a kétosztatú felállásnak nem is örül mindenki, a kiszámíthatóbb környezet legalább esélyt kínál a kisebb kiadóknak a túlélésre.

„Kicsit ijesztő volt a múlt év tavasza, éppen az Alexandra csődje körüli bizonytalanság miatt. De az ősz a könyvpiaci forgalom szempontjából mindig sokkal hangsúlyosabb, és szerencsére addigra minden gazdaságosan üzemeltethető bolt kinyitott, újranyitott. Talán még jót is tett a kiadóknak az óvatosság, mert a könyvszakmában a készletekkel lehet a legkönnyebben elcsúszni” – magyarázza Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadásért felelős igazgatója, hogyan állt fel a könyvpiac az Alexandra-bolthálózat 2017-es fizetésképtelenségéből.

A Matyi Dezső pécsi vállalkozóhoz köthető üzletlánc tavaly év elején jelentette be, hogy nem tud elszámolni a kiadókkal a bizományosi értékesítésre átvett (és részben eladott) könyvek után. A kacifántos történet lényege, hogy az Alexandra nagykereskedő cége (amely akkor Matyi tulajdonában volt) vitába keveredett a boltokat üzemeltető kiskereskedelmi vállalattal (amely felett egy másik cég szerzett irányítási jogokat). Matyi azt állította, hogy a kisker cég nem utalja tovább a boltokban keletkező bevételt, ezért ő nem tudja kiegyenlíteni tartozásait a ki­adók felé. A kiskerlánc irányítását megszerző Somogyi Ferenc felszámolóbiztos és Stotz Gyula adószakértő viszont azzal érvelt, hogy Matyi korábban milliárdokat vett ki szabálytalanul a boltok kasszájából. A két fél kölcsönösen feljelentette egymást, a nyomozás jelenleg is zajlik, egyelőre nem sok eredménnyel (erről később még lesz szó).

Becslések szerint az Alexandra 3–3,5 milliárddal tartozik a kiadóknak, és félő volt, hogy a könyvesek elveszítik azt az értékesítési felületet is, amit a 60 Alexandra-üzlet jelentett. „A 60 üzletből szeptemberre 48 más üzemeltetővel újranyitott, a nagy nyertes a Líra és a Libri lett, a forgalom legnagyobb része hozzájuk terelődött át. Tavaly érezhető volt a visszafogottság a kiadott új címek számában, de ősztől élénkülés kezdődött, 2018-ban pedig bátrabbak lettek a kiadók, tudomásom szerint a könyvhétre több mint 300 új könyv jelenik meg. Ettől függetlenül a kisebb kiadóknál hosszú évekig elhúzódó forráshiányt okoz az Alexandra-ügy, és kevesen reménykednek benne, hogy a követeléseik után bármikor is pénzt látnak majd” – mondja Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadói Csoport vezetője.

 

Új cégérek

Mivel az Alexandra kiskereskedelmi cége nem tulajdonosa, csak bérlője volt az üzleteknek, az Alexandra-örökség átadása lehetővé tette a bérleti jogok tovább-vitelét. A legnagyobb szeletet a Líra hasította ki a tortából, tavaly március és május között 24 volt Alexandra-üzletet nyitottak újra Líra–Móra néven. Az új vállalkozásba eredetileg bevonták Janikovszky Jánost, a Móra Kiadó tulajdonosát is, idén februártól azonban már az újonnan nyitott üzleteknek is a Líra az egyedüli üzemeltetője. „Ettől még megmaradt a kiemelt kapcsolatunk a Móra Kiadóval, és a Líra–Móra márkanéven sem változtatunk. Olyannyira nem, hogy a közelmúltban egy újabb, veszprémi üzletet is ezen a néven indítottunk” – tájékoztat Kolosi Beáta, a Líra Könyv Zrt. vezérigazgatója.

A Libri 8, a Saxum Kiadó érdekeltségébe tartozó Nédiosz Kft. 5 volt Alexandra-üzletet visz tovább, a Könyvmolyképző tulajdonosai által alapított Bookangel Kft. pedig 9 Alexandra-üzlet bérleti jogát vette át. A Bookangel az Alexandra-márkanevet és az alexandra.hu honlapot is megörökölte, az egykori Matyi-kreálmány tehát nevében nem teljesen tűnt el a piacról. Katona Ildikó, a Bookangel tulajdonosának döntését vegyesen fogadták a szakmában. Beszéltünk olyannal, aki furcsán érezte magát a könyvfesztiválon az Alexandra felirat alatt, Galambos Ádám, a G-Adam Kiadó vezetője, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének (MKÉSZ) elnöke pedig azt mondja, szervezetük legtöbb kiadója nem is szállít a Bookangelnek, bizalmatlanok a Matyi Dezsővel üzletelő vállalkozással szemben. Némileg csökkentett üzemmódban, de működik az Alexandra-birodalom három könyvkiadó vállalata, az Európa, a Cartaphilus és az Alexandra Kiadó is. Tavaly számos más Matyi-érdekeltséghez hasonlóan mindhárom cég áttette a székhelyét a Károly körúti könyvpalotából Budakalászra.

Gál Katalin, a Magyar Könyvki­adók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) januárban megválasztott elnöke szerint a 2017-es forgalmi adatokon biztosan érezni lehet majd az Alexandra-boltok ideiglenes kiesését. Még nagyobb lehet a visszaesés a kiadók eredményében, sokan ugyanis kénytelenek voltak veszteségként leírni az összeget, amivel az Alexandra tartozott nekik. „Olyanról nem hallottunk, hogy valaki az Alexandra-ügy miatt bezárt volna, de sok kisebb kiadó vegetál, alig ad ki új könyvet, nem vesz részt a könyves eseményeken. Sajnos az üzleti létezés alapja, a bizalom is megrendült, és ezt nehéz lesz helyreállítani” – mondja Gál Katalin.

Egy konkrét következménye biztosan volt Matyi Dezső bukásának: a nehéz helyzetbe került Kalligram Kiadóban szeptemberben 49 százalékos tulajdonrészt vásárolt a Libri Kiadó, a többségi tulajdonos továbbra is Mészáros Sándor, a kiadó addigi és jelenlegi vezetője maradt. Sárközy Bence azt mondja, a Kalligram szellemi függetlensége nincs veszélyben, a Libri a kereskedelemben, a marketingben, a nyomdai megrendelésekben tud segíteni a kiadónak.

 

Hosszú eljárások

Az Alexandra kereskedelmi cégeinek felszámolása ősszel elkezdődött. Gál Katalin szerint a kezdetben becsült 3–3,5 milliárd forintnál bizonyosan alacsonyabb összeg lesz a felszámoló által is elismert követelés. Ennek több oka van. Sok kiadó nem is jelentkezett a felszámolónál, mert nem bízik benne, hogy valaha is viszontláthatja a pénzét. Mások a Matyi pécsi raktárában fekvő könyvkészletek árával csökkentették a követelés összegét, vagy veszteségként írták le az Alexandra tartozását. A két nagynak, a Librinek és a Lírának pedig információink szerint már egy forinttal sem tartozik az Alexandra. A terjesztői-kiadói láncok úgynevezett „összevezetéssel” forgalmazzák egymás könyveit, így a Librinél és a Líránál lévő alexandrás könyvek – az Európa, a Cartaphilus és az Alexandra kiadványai – a végén kiegyenlítették a tartozást.

A kiadók független eljárásba vetett hitét nem segíti, hogy az Alexandra nagykereskedelmi cégének, a Könyvbazárnak a felszámolására azt a Megay Róbertet jelölték ki, aki sajtóhírek szerint korábban befektetőket képviselve tárgyalt az Alexandra kiskereskedelmi hálózatának megvételéről, és 4 milliárdos tőkeemelést ígért. Az ügy egyik fontos szereplője, a Matyival összekülönböző Stotz Gyula szerint a felszámoló érzékelhetően Matyiék narratíváját fogadta el. „Olyan látszatot keltett, mintha a Könyvbazárnak lenne a hitelezői igényeket kielégíteni képes jogos követelése a bolthálózatot üzemeltető Rainbow Kft. felé, és azzal szemben a Rainbow-nak nem lenne viszontkövetelése vagy beszámítási joga, sőt, mintha Matyi Dezső és saját érdekeltségei nem tartoznának a Rainbow-nak és más hitelezőknek.”

Az Országos Rendőr-főkapitányságtól mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy Alexandra-ügy­ben több eljáró hatóságnál is folynak nyomozások, egyelőre ismeretlen tettes ellen. Galambos Ádám – aki az MKÉSZ nevében tett feljelentést – nem elégedett, a lassú eljárás miatt panasszal fordult Ibolya Tibor fővárosi főügyészhez. Azt mondja, nemrég kapott egy megkeresést a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól, ebben viszont olyan adatok felől érdeklődtek a nyomozók, amelyeket több mint egy év nyomozás után már rég ismerniük kellene: például az Alexandra-követelés vagy a visszavett könyvkészletek nagyságáról. Stotz Gyulától azt tudtuk meg, hogy Kecskeméten is folyik egy nyomozás (miután a Baranya megyei rendőrség elfogultságot jelentett be), ahol őt tanúként már meghallgatták. A legtöbb könyvszakmai szereplő egyébként nem csak a felszámolással, a nyomozással szemben is elég szkeptikus, pedig – mint mondják – jót tenne a könyvpiac jövőjének, ha egyértelmű felelősöket lehetne találni Alexandra-ügyben.

 

Növekvő erőfölény

Az Alexandra kihullásától azért is tartottak annyira a kiadók, mert féltek, hogy a Libri és a Líra helyzetbe kerülésével, a terjesztői piac kétszereplőssé válásával tovább erősödik a kereskedők alkupozíciója. Egyelőre úgy tűnik, egyik nagy kereskedelmi lánc sem váltott az eddig megszokottnál agresszívabb üzletpolitikára. „Úgy érzem, az aggodalmakat sikerült eloszlatni. A kiadók időben megkapják a pénzüket, a szerződési feltételeken nem változtattunk. Nekünk is érdekünk, hogy boltjainkban minél szélesebb legyen a választék. A kiadók a stabilitás miatt a korábbinál jobb helyzetbe kerültek” – véli Kolosi Beáta. Sárközy Bence szerint téves feltételezés, hogy a terjesztők ne tennének meg mindent egy tőlük független kiadvány piaci sikeréért, hiszen nekik is a minél nagyobb forgalom a céljuk. Példaként említi, hogy az utóbbi időszak egyik legnagyobb sikerkönyvét, a Lány a vonatont a független 21. Század Kiadó jelentette meg. Ehhez képest azért visszatérő panasz, hogy a terjesztők a saját kiadványaikat teszik a boltok frekventáltabb helyeire, az 55 százalék körüli, európai viszonylatban is magasnak számító árrésen pedig sokak szerint már nem is nagyon lehetne emelni. (A Libri esetében a Bookline felvásárlása után egyébként ténylegesen korlátok közé szorította az árrésemelést a Gazdasági Versenyhivatal.)

Fontos fejlemény, hogy Gál Katalin elnökké választásával visszalépett az MKKE-be három 2014-ben távozó libris kiadó (a Libri, a Helikon és a Park), valamint több más szereplő, például a Typotex, a Holnap, a Művelt Nép és az Osiris is. Összesen több mint 10 új taggal bővült az MKKE, köztük van a Reakció és az MMA kiadója is. Kocsis András Sándorral, a szakmai egyesület korábbi elnökével a „nagyoknak” az lehetett a bajuk, hogy egészségtelennek tartotta a kiadói és terjesztői üzletággal is rendelkező vállalkozások térnyerését. De kritizálták az Alexandra-ügy kezelése miatt is, sőt olyan véleményt is hallottunk, miszerint nyilvánvaló „balliberális” beállítottsága nehezítette a könyvszakma és a kormány közötti párbeszédet, visszavetette például a külföldi könyvvásárokon való magyar megjelenés támogatását. Gál Katalin, az új elnök azt mondja, válságkezelést vállalt három évre, rugalmas, mindenki számára elfogadható, a szakma egészét reprezentáló szervezetté szeretné tenni az MKKE-t.

Gál szerint a könyvpiacon elindulhat az „öngyógyulási” folyamat, ehhez első lépésben őszig a versenyszabályzatot, kvázi az egyesülés etikai kódexét fogják frissíteni. Az MKKE új vezetője – aki mellesleg a Vince Kiadó igazgatója is – nem hisz a direkt állami beavatkozásban, de még a tao­kedvezmény könyves kiterjesztésének ötletében sem. Az újonnan felálló minisztériummal ugyanakkor párbeszédet kezdeményezne például a bőkezűbb NKA-s pályázatokért, a pedagógusoknak járó könyvutalványokért vagy a szakkönyvkiadás állami támogatásáért. Emellett újra megnyitna olyan régi vitákat, mint a kötött ár (azaz, hogy az új könyveket bizonyos ideig ne lehessen akciósan adni), az átadási ár (hogy az akció a kereskedői árrés terhére történjen) vagy a differenciált árrés. Utóbbi azt jelentené, hogy a kereskedők figyelembe veszik egy kiadvány megtérülési rátáját és idejét, kedvezőbb árrést kínálnak egy nagy fejlesztési igényű, magas jogdíjakkal terhelt minőségi kiadványra, mint egy nagy példányszámú lektűrre.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.