KÖNYVELLÉKLET - Interjú

„Összefonódik az újrakezdéssel”

Áfra János költő, műkritikus, szerkesztő

Könyv

Negyedik önálló kötete, az Omlás egyszerre összegzés, rendszerezés és visszatekintés. Erről a különös helyzetről, a vizualitás fontosságáról és a mesterséges intelligenciáról is beszélgettünk.

 

Magyar Narancs: Az új kötetedben elsősorban olyan verseket olvashatunk, amelyek a korábbi könyveidből valamiért kimaradtak. Mekkora időszakot ölelnek fel az Omlás szövegei?

Áfra János: Nagyjából tíz évet. Fontos számomra, hogy egy könyv valamiképp egységet alkosson, de jobb, ha ez organikusan alakul. Az első kötetem, a Glaukóma viszonylag könnyen összeállt, mert a szerepversekkel rátaláltam egy problémára: meg lehet-e szólalni olyan emberek helyett, akik valamiért fontosak voltak az életemben? Eleinte az is biztosan hatással volt rám, hogy az utóbbi egy-két évtizedben divatba jöttek a konceptkötetek, de számomra sokkal autentikusabb, ha át tudom adni magam a készülő szövegek akaratának, hallgatva a versek belső törvényszerűségeire. A második könyvem, a Két akarat egy kapcsolat lezárulásának és az elengedés folyamatának látlelete. Ott eredetileg egészen mást terveztem, de engedtem, hogy a tapasztalatok tereljenek. Ugyanakkor párhuzamosan íródtak olyan versek is, amelyek nem illettek ebbe a kötetbe, és ugyanez történt a Rítus verseinek születése idején, amelyet egy mágikus, ráolvasásszerű nyelv határoz meg. A kimaradt, olykor esszéversszerű írásoknak kötetben nem találtam a helyüket, egészen mostanáig.

MN: Van olyan régebbi vers, amelyet időközben átírtál?

ÁJ: Olyan van, amelyet rövidebbre húztam, átalakítottam, de a versek többsége radikálisan nem változott. Inkább a kontextusok fényében új értelmet nyertek. Az Omlásban a korábbi köteteimben tárgyalt problémakörök sűrítve térnek vissza. Néhány éve, még a pandémia előtt jártam például az ukrajnai Europe Island irodalmi fesztiválon, és súlyos vakbélgyulladásos tünetek miatt ottragadtam, és abban a kijevi kórházban műtöttek meg, ahol a csernobili katasztrófa áldozatait is kezelték. Ez már csak azért is érdekes, mert „csernobili gyerek” vagyok, valószínűleg az atomerőmű-baleset miatt születtem egy évvel később gyomorszájszűkülettel és dongalábbal. A kinti élményeimről szóló szövegek a háború miatt azonban utólag teljesen átpolitizálódtak. A globális történések irányíthatatlan erővonalai kitörölhetetlen nyomot hagytak a háború előtt írt verseken.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.