KÖNYVMELLÉKLET

Puszild meg

  • Götz Eszter
  • 2018. május 19.

Könyv

Minden ezzel a kedvesnek hangzó kéréssel kezdődött, Marton László nyitott slicce fölött. A rendező egy autóban az akkor 17 éves Sárosdi Lilla színésznőt volt szíves orális szexre invitálni. 2017-ben, a világméretű #metoo-kampányhoz kapcsolódva a régi történet – Magyarországon első ilyenként – kimondódott.

Kovács Bálint újságíró könyvben foglalta össze a szexuális zaklatások kapcsán egyik napról a másikra kirobbant jelenség tényeit, érveket, ellenérveket, és a mozgalom következményeit. Az amerikai Weinstein-botrány kapcsán egyszerre tört fel a szexuális zaklatás témája a világ sok pontján. A régóta elhallgatott titkok olyan áradatban törtek föl, amit lassan egy második szexuális forradalomként lehet definiálni.

Holott nem a szexről van szó, amit a szerző már a könyv elején tisztáz, hanem a hatalommal való visszaélésről. Azt is leszögezi, hogy nem csupán a nőket érintő zaklatásokról van szó, bár számarányát tekintve egy férfijogú társadalomban a nők sokkal jobban ki vannak téve ennek. Könyvében végigjárja az utóbbi években nyilvánosságra került hazai ügyeket, amelyek csak most, a kampány hatására álltak össze jelenséggé. Kitér arra, milyen felmérhetetlen károkat okoz az áldozathibáztatás, de szól a semmitmondó, nem beismerő „bocsánatkérésekről”, az egész téma körüli kommunikációs problémákról. Beszélt zaklatottal és zaklatóval, jogvédővel és bíróval, és a feltárás eredményeként kénytelen kimondani a tanulságot: a 21. század művelt nyugati világa számára még hosszú tanulási folyamat vezet oda, hogy két ember között ne lehessen olyan viszony, mint a fegyveres vadász és a tehetetlen prédaállat között.

Bookline, 2018, 148 oldal, 2499 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.