NAPOZÓ - nagy nyári melléklet

Queer Erasure

Hová tűntek a melegek a magyar irodalomból?

  • Gerevich András
  • 2023. június 28.

Könyv

Nem volt múltunk. Megsemmisítették, el­égették, cenzúrázták, miután a szereplőit némaságra és bujkálásra kényszerítették.

Kamaszkoromban és fiatal felnőttként azzal kellett szembesülnöm, hogy kevés a példakép, akire az identitását frissen vállaló fiatal felnézhet, akit felmutathat kétkedő ismerőseinek, hogy bebizonyítsa, nem csak a nyugati „divatok” „agymosó propagandájának” az eredményeként lett önmaga. Ahhoz, hogy az ember fiatalon megértse magát, definiálni tudja az érzelmeit, vágyait és vonzódásait, csak a nyugati regényekhez, újságokhoz és szakkönyvekhez fordulhatott.

A bizonytalansággal, kétkedéssel és önmarcangolással küzdő kamaszok éle­té­ben különösen fontos szerepet tölthet be az a lokális irodalmi és történelmi hagyomány (beleértve a popkultúrát vagy televíziót is), ami példákkal tud szolgálni, különféle queer (azaz meleg) identitásokat, értékrendeket, életmódokat és életstratégiákat tud felmutatni. De itthon hiányoztak a magyar queer regények, filmek és élettörténetek. Hogyan lehet és kell ebben az országban és városban élni? Az első találkozásom a témával a rendszerváltás évében, kamaszkorom hajnalán volt. Akkoriban minden nagyobb kereszteződésben és aluljáróban felállított könyves pulton ott virított a Homoszexuális gyilkosok című riportkönyv. Hiába nézett minden sarkon a szemembe a borítóról vicsorgó arc, soha még bele se lapoztam.

Kipontozva

Az egyetem elején kerültem kapcsolatba a korabeli szubkulturális folyóirat, a Mások szerkesztőségével, akik megpróbáltak a meleg közösségnek hangot adni, az őket érintő kérdéseket megírni és megvitatni, és egyben közösséget is teremteni. Emellett azon is dolgoztak, hogy feltárják és megismertessék a nemzetközi és magyar meleg társadalom és kultúra történetét, például sorozatban hoztak le írott portrékat közismert meleg személyekről, általában külföldi művészekről és sztárokról, de kutatták a hazai vonatkozásokat is. Belátták, mennyire fontos, hogy egy közösségnek legyen történeti narratívája, saját hagyománykonstrukciója, ami alátámasztja és megerősíti a tagjai önazonosságát. Próbáltuk a múltat felfedezni, elődöket kerestünk. Gyakran visszatérő, be nem bizonyított városi legendaként terjedt, hogy Pilinszky János hagyatékának gondozói cenzúrázták és elégették a naplóinak és leveleinek vonatkozó részeit, miközben néhány idősebb ismerős azt állította, hogy Pilinszky nekik beszélt is a nagyközönség előtt titkolt vonzalmairól. A költő utóélete nem egyedüli, állítólag korábban hasonló sorsra jutott Ferenczy Károly hagyatéka is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.