rés a présen

Szembesítés

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. augusztus 7.

Könyv

Závada Péter költő, író

rés a présen: Elég színes az írói pályád, de mitől lettél még színházi szerző is?

Závada Péter: A vers- és drámaírás alapvetően magányos műfaj, szemben a színházzal, ahol az ember nemcsak a szövegei teherbírását teheti próbára a színpadon, tehetséges színészek előadásában, hanem egy nyitott, érdeklődő közegre is rátalálhat, ahol folyamatos az alkotásról szóló diskurzus. Én ezt inkább a színházban találtam meg, semmint az irodalomban. Egyébként pedig a vers és a színpadi szöveg sűrítettségük, képszerűségük folytán nem állnak egymástól olyan távol – nem beszélve a performatív költészeti formákról.

rap: Az [ESCAPE] – A Donkihóte-projekt a leg­újabb színházi munkád. Milyen módszerrel íródott?

ZP: Az alkotótársakkal lényegében két fontos rétegét különítettük el az előadásnak, ami a főszereplő küzdelmeit illeti: Hunyadi Barna, a tanártüntetések miatt kirúgott negyvenes pedagógus egyfelől azzal küzd, hogy a rá nehezdő gazdasági, politikai és társadalmi nyomás miatt képtelen rendes, felnőtt életet élni, és felelősséget vállalni önmagáért és a családjáért, ezért elmenekül a videójátékok világába. Másfelől – és ez az előzőből következik – tehetetlenségének okait teljes mértékben a külvilágon kéri számon, mindent a rendszer, a struktúra, a regnáló politikai hatalom vagy a kizsákmányoló késő kapitalizmus hibájaként detektál. Állandóan moralizál, vélt vagy valós erkölcsöket hiányol, és így felmenti magát az egyéni cselekvés felelőssége alól. Az én olvasatomban ez a (bal)liberális értelmiség (ön)kritikája, vagyis saját magunkkal való szembesítés, akik folyton csak panaszkodunk, másokra mutogatunk, de nem látjuk a hibáinkat. Ugyanakkor a videójáték nemcsak, mint valami eszképista illúzió jelenik meg a darabban, hanem úgy is, mint valós alternatíva, a folyamatos termelésből való kilépés lehetősége, egy kiismerhető, fix értékek és szabályok szerint működő szimulákrumvilág, amely a főszereplő számára fontosabbá és valóságosabbá válik a valóságnál.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”