Könyv

Szombath Attila: „Ki ítél most?” – A filozófia méltóságvesztése és a civilizáció hanyatlása

  • Váradi Róbert
  • 2017. május 27.

Könyv

Évezredeken át élt a gondolat, hogy az ember nem pusztán csak egy természeti létező a többi között, hanem több annál, hiszen szembe tud szállni a természettel. Legújabb könyvében Szombath Attila is osztja ezen arisztokratikus elvet, amely „közelebbről nézve abban a meggyőződésben áll, hogy az emberi élet képes, sőt mindenkori tehetsége szerint köteles is a puszta létfenntartásnál magasabb irányt követni”. Csakhogy az emberiség – valamikor a modernitás hajnalán – elfeledkezett erről a nemes intuíciójáról, és helyette az emberi létet lefokozó pótcselekvésekbe, a tudomány öncélú művelésének „pszeudo-alapvetésébe” kapaszkodik a régi korok fundamentuma helyett. Az élet összes jelenségét bő másfél évszázada egyre intenzívebben átható általános létromlást, a hitványság hódítását, a civilizáció hanyatlását és vele a filozófia nimbuszának mélyrepülését megannyi hazai és külföldi filozófus, szépíró és esszéista/értelmiségi felpanaszolta már.

A „Ki ítél most?” sem jelent ebből a szempontból nóvumot, mégis méltatlan lenne Szombath mélyen kiábrándult, imponálóan korszerűtlen, elfogult munkáját elintézni azzal, hogy az csak egy újabb mű ebben a zsánerben. Mert még ha erősen vitatható is az arisztokratikus elvből levezetett közösségi élet praxisának tartós életképessége; ha okkal lehetne a szerző szemére vetni, hogy filozófus léte dacára szűklátókörű módon negligálja a keleti tanokat (különösen a buddhizmust), de olyan megkerülhetetlen európai filozófusokat is, mint Schopenhauer vagy Kierkegaard; ha nem tisztázza is civilizáció és kultúra spengleri értelemben vett különbségét – azért itt mégsem fantomfájdalmakról van szó. Szombath diagnózisa alapvetően mégiscsak igaz. Személyes hangvételű, mívesen megírt, határozott állásfoglalásra késztető könyve önmagában is üdítő szellemi étek.

Kairosz, 2016, 148 oldal, 2400 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.