„Már az állagmegóvás is problémás, a raktárak tele, a folyosókon is könyvek állnak, nem tartják be a tűzvédelmi szabályokat, a liftek rendszeresen elromlanak, mondhatjuk, hogy kritikus a helyzet. Víz- és gázcsövek mennek át a raktárokon, ezekre évtizedek óta nem költöttek egy fillért sem. Az épület gépészete, szellőzési rendszere a hetvenes években készült.
A digitális robbanás óta a könyvtár nem felel meg az új felhasználói igényeknek, elavult infrastruktúra és meghaladott működési koncepció jellemzi” – sorolja egy, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) működését jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás, aki szerint a Hauszmann Terv beindulása óta az OSZK elveszítette érdekérvényesítő képességét. „Azóta a politika csak akadályt lát bennünk” – mondja.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrás úgy fogalmazott, hogy „a könyvtár falain belül 1982-ben megállt az idő”. A Népszavának egy munkatárs pedig így nyilatkozott néhány hónappal ezelőtt: „Az ablakok 1985 óta nem láttak új festést, szétszikkadtak, van, ahol telente ujjnyi réseken fújja be a szél a havat. Tisztasági festés 20 éve nem volt az épületben, három belső lift már nem működik, hónapok óta nincs pénz a szerelők kifizetésére.
A dologi költségvetés az elmúlt években 150 millió forintra csökkent, miközben legalább 500 millióra volna szükség.” Az üzemeltetési működési hiány elérte a 800 millió forintot, a villanyszámlát legutóbb minisztériumi utasításra fizette ki az OSZK, mert már az Elmű fenyegetőzött, hogy kikapcsolja az áramot. Megkezdődött viszont „az irodabútorok cseréje, új bútorok, új számítógépek érkeztek, de az informatikusok zsinórban mennek el. A dolgozók negyven százaléka a garantált minimálbéren van, további húsz százalék 250 ezer forint alatt keres.”
| ||
Megint egy válságstáb
Nemcsak névtelen források beszélnek válsághelyzetről. Egy februári értekezletnek a HVG-hez kiszivárgott emlékeztetője szerint Megyes Jenő gazdasági főigazgató-helyettes azt mondta, „áprilisra fizetésképtelen lesz” a könyvtár. „Katasztrofális a helyzet, a tavaly év végi állapot szerint 640 millió forint a hiány”, ami az évi 1,5 milliárdos költségvetés mellett igen jelentős. A likviditási gondokról a Narancs forrása azt mondta, évek óta hiányt görget maga előtt az intézmény, ám egy darabig ezt „elkozmetikázták”, s csak Tüske László főigazgatósága alatt vált láthatóvá.
Márciusban mondott fel az általános főigazgató-helyettes, a Munkások Újsága Online cikke szerint az előtte lévő hetekben tízen távoztak. Már akkor úgy tűnt, az OSZK vezetése is elköszön: Tüske László főigazgató mandátuma augusztusban járt le, és bár fölmerült, hogy megbízottként rövid ideig maradhat még, a fenntartó végül augusztus 23-i hatállyal Orbán Viktor egykori sajtófőnökét és a volt Balassi Intézetet helyettes államtitkárként vezető, ám a kultúrharc hevében az intézmény éléről elmozdított Hammerstein Juditot nevezte ki megbízott igazgatónak.
(Az OSZK vezetésére kiírt pályázaton indult Kiss Farkas Gábor, az ELTE régi magyar irodalom tanszékének vezetője, és belülről próbálkozott Antalffy Péter, aki OSZK nemzetközi és kulturális kapcsolatok osztályát vezeti.) A HVG minisztériumi forrásokra hivatkozva azt írta, újabb pályázatot fognak kiírni – aminek célja lehet az is, hogy megerősítsék Hammerstein pozícióját.
| ||
Hammerstein a kinevezése után egy héttel kapott maga fölé egy miniszteri biztost a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető és az utóbbi hónapokban az „állami erőirodalom” intézőembereként fellépő Demeter Szilárd személyében. Demeter havi 650 ezer forintért lett „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” felelős miniszteri biztos, akinek hivatalosan a Magyar Nyelv Háza zöldmezős ingatlanberuházás és az OSZK költözésének koordinálása mellett az is feladata lesz, hogy ellátja „a nemzeti gyűjtemények megújításával és lehetséges integrációjával kapcsolatos tárca- és ágazatközi feladatokat, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum fejlesztéseinek összehangolására”.
A hatékony munkavégzést a kormány egy hivatalos és magáncélra egyaránt használható autóval is segíti. Szőcs Géza, a könyvtárat felügyelő Országos Könyvtári Kuratórium elnöke – állítólag saját irodája is van az OSZK-ban –, a HVG-ben sietett tisztázni harcostársa, Demeter feladatait: új helyet kell találnia a könyvtárnak, konszolidálnia kell az anyagi helyzetet, és meg kell állítania az informatikusoknak a 10 milliárdos informatikai fejlesztést is hátráltató elszivárgását.
Vaspéldány és csőgörény
Az Országos Széchényi Könyvtár a magyar nyelvű írott örökség legfontosabb nemzeti archívuma, küldetése szerint „gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeit” a kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig vagy éppen a magyar nyelvű internetes oldalakig. Gróf Széchényi Ferenc alapította első nemzeti közintézményként, 1803-ban nyílt meg. 1846-ban beolvadt a Nemzeti Múzeumba, 1949-ben már újra önálló, a ’80-as évek közepén költöztetik fel a Budavári Palota F épületébe.
| ||
A nemzeti könyvtárat a kötelespéldány-szolgálat teszi az ország leggazdagabb gyűjteményévé: az OSZK minden Magyarországon megjelent nyomtatványból 6 darab kötelespéldányt kap, minden megjelent könyvből úgynevezett „vaspéldányt” őriz, ezekhez a szakemberek is csak akkor nyúlnak hozzá, ha a használati példány vagy a digitális másolat megsérül.
Az állomány értéke felbecsülhetetlen: több mint 2 millió könyvet, 300 ezer időszaki kiadványt, 1 millió kéziratot, 200 ezer térképet és még több metszetet, 16 ezer hangzóanyagot és több millió plakátot őriznek a szakemberek. Az OSZK-ban őrzik a Halotti beszédet, az Ómagyar Mária-siralom, a Himnusz kéziratát, Erkel eredeti kottáit, több Kossuth-, Petőfi-, Arany- és Babits-kéziratot. Nemrég találtak rá Mozart Török indulójának egyik kézzel írott változatára. De a gyűjtemény részét képezik a 80-as évek szamizdatjai, a Szabad Európa Rádió anyagai vagy éppen az Ellenzéki Kerekasztal üléseinek felvételei.
A mintegy félezer munkatárs nem csak archivál, őriz és restaurál: az intézmény részt vesz kutatásokban, konferenciákat szervez, könyveket ad ki, kiállításokat rendez, segíti a közművelődési hálózatot, folyamatosan fejleszti a Magyar Országos Könyvtári Katalógust, támogatja a nemzetközi szabványok hazai bevezetését, követi a szerzői jogi változásokat és a könyvtárosképzést. Ahogy Tüske László több interjújában fogalmazott: a nemzeti könyvtár „a társadalom művelődésének a motorja szerepét tölti be”, és „az idők végezetéig” raktározza és bemutatja „a magyar szellemi örökség és nemzeti identitás megismételhetetlen dokumentumait”.
| ||
Már idézett forrásunk szerint mindennek ellenére a politikai elit nem látja, mire lehet jó a nemzeti könyvtár politikai szempontból: „Egy szép múzeummal tud villogni a politikus, egy jó könyvtárral már nehezebb.” Ráadásul a könyvtár nem tudta követni a digitális forradalmat, és így nem tudott reflektálni a felhasználói igények gyors változására sem. Korábban egy vizsgaidőszakban 2-3 ezer napijegyet is kiadtak, manapság 200-an, 300-an jönnek el az intézménybe, miközben az online megkeresések száma megtöbbszöröződött.
„A könyvtár többé nem pusztán a dokumentumhoz való hozzáférés helye, sokkal inkább a szövegfeldolgozást és a szövegről szóló kommunikációt elősegítő intézmény.” A Tüske által „kettős költözésnek” nevezett probléma egyrészt az informatikai fejlesztést igénylő digitalizálási programot, másrészt a könyvtár fizikai költözését takarja; és a két igény körüli érdekellentétek felemésztették az erőforrásokat.
Tüske László már 2014-ben azt nyilatkozta, hogy az OSZK működése kritikussá vált, a budavári épületben gazdaságtalan a könyvtár fenntartása, miközben nem is képes ellátni a törvényben előírt kötelességeit. A helyzetet a főigazgató így jellemezte: „A csatornák olyan állapotban vannak, hogy talán gazdaságosabb a könyvtárnak saját csőgörényt vásárolnia, mint minden héten kihívni a csatornaszerelőket.”
Szakmai körökben mára alig vitatott, hogy hiba volt a könyvtárat felvinni a budai Várba – OSZK-közeli forrásunk megfogalmazásában: „Túl messze került a felhasználótól, ugyanakkor kapott egy hatalmas teret, amit költséges fenntartani.” Arról nem is beszélve, hogy a raktárak körülbelül két évtized alatt megteltek.
Erre is több megoldási javaslat született az elmúlt években, végül a piliscsabai új raktárépület lett a befutó: a tervek szerint az egymillliárd forintnál jóval többet fölemésztő építkezésnek legkorábban 2020 végére lesz eredménye. A piliscsabai 60–80 folyókilométeres polcrendszerre kerülnének a vaspéldányok, vagyis az új raktárépület mintegy 40 százaléknyi helyet szabadítana fel a könyvtár jelenlegi raktáraiban.
Hová vigyék?
A könyvtár költözése közel tíz éve napirenden van, lehetséges új helyszínként előkerült már a Csepel-sziget, a Kőbányai Sörgyár és a Magyar Rádió épülete is. A vezetés sokáig a maradást is el tudta volna képzelni, de az igazi kérdés mindig is az volt, hozzájutnak-e egyáltalán fejlesztési forráshoz. Információink szerint a Hauszmann Terv felelősei és a könyvtár vezetése közötti érdekellentét miatt olyan lett a helyzet, hogy a könyvtárat érintő tárgyalásokra el sem hívták a főigazgatót; sajtóhírek szerint a költözésről is SMS-ben értesítették.
„Sokkal hatásosabbnak érezzük azt, ha a könyvtár elmehet innen, összepakol és átadja a területet a borászati, sörészeti, csokoládégyártó cégeknek és az őket mozgató közönségszervezőknek, mert egyébként nem lesz nyugalmunk” – az Átlátszó cikke szerint így véleményezte a főigazgató egy belső gyűlésen a Hauszmann Terv kiagyalóinak az elképzeléseit.
Árulkodó az a 2016-os eset is, amikor a könyvtár, történetében először, három napra bezárt egy, a közelében tartott rendezvény miatt: az Oroszlános udvarban, a könyvtár bejárata előtt tartották a kormány által 614 millió forinttal támogatott Bocuse d’Or nemzetközi szakácsversenyt záró gálavacsorát (a rendezvény egyik korábbi döntőjén Orbán Ráhel is ott volt).
A Narancs szakértő forrása szerint ideális esetben egy nemzeti könyvtár elköltöztetése előkészítéssel együtt négy-öt évet igényel, de maga a kiköltözés célhelytől függetlenül is minimum másfél év a leltározás miatt. Ugyanakkor a költözés menetéről, a könyvtár bezárásáról, a költözés alatti korlátozott működésről egyelőre semmit nem tudni.
Sokáig az egykori Kilián laktanyát emlegették a könyvtár új épületeként, Tüske is elismerte, hogy az épület felmerült lehetőségként, és OSZK-közeli forrásunk is úgy beszélt róla, mint lehetséges, és nem is ördögtől való megoldás. Szőcs Géza a HVG-nek azonban cáfolta ezt, és újabban a lágymányosi Duna-partot emlegetik célállomásként, sőt állítólag új épületet terveznek az OSZK-nak. Hammerstein Juditot és Demeter Szilárdot is megkérdeztük minderről, de választ nem kaptunk, a kormánybiztos későbbre, a Hammersteinnel és Szőccsel tartandó megbeszélése utánra ígért tájékoztatást. A könyvtár leendő helyszínén kívül egyébként azt is csak találgatja mindenki, hogy mi kerül az OSZK várbeli helyére – egyes vélemények szerint a rekonstruált épület az Emminek adna otthont.
