rés a présen

„Vagy érdekessé?”

  • rés a présen
  • 2024. március 6.

Könyv

Szabó Marcell költő, irodalmár

rés a présen: Az irodalomtudós és a költő jól megfér egymással benned?

Szabó Marcell: Ha ezt a két fogalmat, mint két beszédmódot értem, akkor nem. Nem lenne szabad jól megférniük egymással, sőt elférniük sem egymás mellett. Szükséges, hogy ne lehessenek egymás mellé rendelve, inkább fenekedjenek egymásra, ne férjenek össze. Én ezt mindig nagyra értékeltem, nem akartam felszámolni, elengedhetetlennek tartottam – izgatószernek! – ahhoz, hogy az írás gyakorlat maradjon. Megférnek, elférnek: ha a térökonómia metaforáját választjuk, az összeférhetetlenségüket hangsúlyoznám. De ezt az összeférhetetlenséget nem szívesen korlátozom az irodalomtudomány és a költészet viszonyára – benne semmi kitüntetettet nem látok. Egyébként is, ki vonná ki a költőit maradéktalanul a tudományosból, és fordítva? Ezzel szemben a gyakorlatért nálam talán bizonyos írásmódok, hangok, szókincsek, jel(ölő)rendszerek összeférhetetlensége szavatol, amennyiben az írással illeszkedéseket próbálok ki, és ajánlok fel. De a beszédmódok nem férnek meg. Egyetlen beszédmód sem fér meg, magával sem. Innen nézve – és én is csak most nézem innen – a „no room” (az új kötet címe – a szerk.) jelölhet ilyesmit is.

rap: Nem is verseid vannak, hanem írásmódod, mondta rólad 2022-ben egy laudációjában Sipos Balázs. Honnan vezetett az út ezekhez a „metaszövegekhez”?

SZM: Metaszövegeknek semmiképpen sem nevezném őket, de tagadhatatlan, hogy élnek effektusokkal, amelyek az íródó szövegre mutatnak. Azért nem nevezném metaszövegeknek, mert a kifejezés egy olyan elválasztást működtet metanyelv és tárgynyelv között, amelyet pontosan pontatlannak találok. Legalábbis „az írás oldalán lévő vágy” rendre ennek a felfüggesztésére irányul: ne kelljen előre rögzíteni a megszólalás kereteit, tárgyát; ne kelljen rendezkedni, rendet tartani valamely irodalmiság nevében, vagy szortírozni, iskolázni a gondolkodás teremtményeit. Ebben nincs sok újdonság. Mert milyen a (meta)nyelve André Gide Paludes-jének, Ezra Pound The Cantosának vagy Thomas Carlyle Sartor Resartusának? Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az írásmód(om)ra vonatkozó kérdést igyekszem magam is artikulálni azzal, amit és ahogyan írok – nem különálló valami, nem létezik külön(ös) tárgyként, nem megvalósulása egy tervezetnek, amelyet itt leleplezhetnék. Nem óvatoskodásból vagy önhittségből kerülöm el a választ, hanem abból a meggyőződésből, hogy az efféle önértelmezéseket csak a nem olvasás, az ellenállás az olvasásnak, a nyilvánosság bizonyos rendje (publicitás mint reklám) teszi szükségessé. Vagy érdekessé?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.