Színház

A jelmez hatalma

Tartuffe

Kritika

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

A hiszékenység és álszentség drámája nagyon is időszerű választás manapság, kérdés azonban, hogy ebből a feldolgozásból mit visz magával a középiskolás és felnőtt közönség. Feltűnő volt, hogy akik már látták az előadást, kivétel nélkül a jelmezeket emlegették, azok jelentésé­ről, indokoltságáról (és áráról) beszéltek.

A díszletet és a jelmezeket egy­aránt jegyző Csík György színpadképét meglátva máris vizuális ingerözön éri a nézőt. A tér közepén egy, a felső régiókba vezető primadonnalépcső, két oldalán aranyoroszlánokkal, balra lila konyha, plexiétkező, jobbra cirádás, álbarokk ülőgarnitúra sok arannyal, a falon Andy Warhol híres Marilyn-képe – az Elmirát játszó színésznő arcvonásaival – és vadásztrófeák sora. Ez a stílusegyveleg sokat elárul az itt élő családról – többet, mint amit később megtudunk róluk. Maga az előadás ugyanis játékmódjában nem viszonyul ehhez a világhoz, játszható lenne egy sokkal semlegesebb, hagyományosabb díszletben is.

Ahogy sorra jönnek be a szereplők, minden jelenetükben más, meghökkentő vagy éppen szépséges jelmezeikben, az a különös helyzet áll elő, hogy a látvány átveszi a főszerepet, maga alá gyűrve az előadást. Mariane (Kováts Dóra) Frida Kahlo arcképével és motívumaival díszített, csodás ruhája, Elmira (Pap Lujza) Pikk dáma öltözete vagy hullámzó-aranyló köntöse, Damis (Kovács Martin) és Valér (Helvaci Ersan David) trendi pólói, edzőcipői külön látványossággá válnak, a mit mondanak helyett a hogy néznek ki kérdésével. Van, amikor igen szerencsésen találkozik a jelmez és a színészi alkat: Pernelle asszony öltözete például annyira illik Czegő Teréz elegáns, „nagyasszonyos” stílusához, hogy koherens részévé tud válni hatásos nyitómonológjának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.