Rádió

„A magyarok évezredes átka”

Európai egypercesek a Kossuthon

Kritika

Érdekes kihívás lehet kormányközeli véleményemberként ráhangolódni a közelgő európai parlamenti választásra. Nyomassuk tovább a „brüsszelezést”, vagy próbáljunk valamiféle pozitív üzenetet is beledarálni a mondandónkba? Meddig lehet elmenni egyikkel vagy másikkal? És amúgy: mi is lenne a saját véleményünk?

A Kossuth rádió év elején indult sorozata, az Európa 1 percben (trendérzékenyen a számot számmal írva) mintha kevésbé lenne valódi műsor, inkább amolyan félig-meddig komoly kísérlet arra, hogy a kormánymédia megszondáztassa a sajátjait, van-e véleményük Európáról vagy nincs. Az eredmény hamar kiderül: nincs. De azért ennél valamivel összetettebb a dolog.

A szó szoros értelmében nem is a Kossuth rádió műsora ez, hanem a Szent István Intézeté.

Bár azt, hogy mi a manó ez a Szent István Intézet, vélhetően senki sem tudja. A 2021-ben – Hollik István kezdeményezésére – alapított műintézmény honlapján ez áll: „A Szent István Intézet azzal a küldetéssel jött létre, hogy államalapító szent királyunk szellemi örökségét, a zsidó-keresztény társadalmi tanításokra épülő világképet, azt a meggyőződést, hogy Isten van, és hogy általa nekünk küldetésünk van a jóra, a ma kihívásainak fénytörésében vizsgálja.” Nagy kérdés, hogy valóban kutatnak-e ott, s ha igen, mit – a honlapról az intézet munkatársainak névsora sem deríthető ki.

Az is jellemző, hogy amikor bement az M1-re reklámozni a műsort Máthé Zsuzsa, nem derült ki, hogy ezt milyen minőségben teszi. Ő volna a sorozat szerkesztője? A őt faggató riporter előbb az intézet sajtófőnökének titulálta, aztán az igazgatójának, és Máthé egyiket sem javította ki. Mindenesetre nehéz volna a NER-valóságba mélyebben integrált „szakértőt” találni Máthénál, aki nemcsak az összes lehetséges fórumot – a Heti Választól a Képmáson át a Pesti Srácokig és a Vasárnap.hu-ig – turnézta már végig véleménycikkeivel, és Ókovács operaigazgató nejeként egyfajta public figure szerepét is szívesen magára ölti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.