Rádió

„A magyarok évezredes átka”

Európai egypercesek a Kossuthon

Kritika

Érdekes kihívás lehet kormányközeli véleményemberként ráhangolódni a közelgő európai parlamenti választásra. Nyomassuk tovább a „brüsszelezést”, vagy próbáljunk valamiféle pozitív üzenetet is beledarálni a mondandónkba? Meddig lehet elmenni egyikkel vagy másikkal? És amúgy: mi is lenne a saját véleményünk?

A Kossuth rádió év elején indult sorozata, az Európa 1 percben (trendérzékenyen a számot számmal írva) mintha kevésbé lenne valódi műsor, inkább amolyan félig-meddig komoly kísérlet arra, hogy a kormánymédia megszondáztassa a sajátjait, van-e véleményük Európáról vagy nincs. Az eredmény hamar kiderül: nincs. De azért ennél valamivel összetettebb a dolog.

A szó szoros értelmében nem is a Kossuth rádió műsora ez, hanem a Szent István Intézeté.

Bár azt, hogy mi a manó ez a Szent István Intézet, vélhetően senki sem tudja. A 2021-ben – Hollik István kezdeményezésére – alapított műintézmény honlapján ez áll: „A Szent István Intézet azzal a küldetéssel jött létre, hogy államalapító szent királyunk szellemi örökségét, a zsidó-keresztény társadalmi tanításokra épülő világképet, azt a meggyőződést, hogy Isten van, és hogy általa nekünk küldetésünk van a jóra, a ma kihívásainak fénytörésében vizsgálja.” Nagy kérdés, hogy valóban kutatnak-e ott, s ha igen, mit – a honlapról az intézet munkatársainak névsora sem deríthető ki.

Az is jellemző, hogy amikor bement az M1-re reklámozni a műsort Máthé Zsuzsa, nem derült ki, hogy ezt milyen minőségben teszi. Ő volna a sorozat szerkesztője? A őt faggató riporter előbb az intézet sajtófőnökének titulálta, aztán az igazgatójának, és Máthé egyiket sem javította ki. Mindenesetre nehéz volna a NER-valóságba mélyebben integrált „szakértőt” találni Máthénál, aki nemcsak az összes lehetséges fórumot – a Heti Választól a Képmáson át a Pesti Srácokig és a Vasárnap.hu-ig – turnézta már végig véleménycikkeivel, és Ókovács operaigazgató nejeként egyfajta public figure szerepét is szívesen magára ölti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.