Rádió

„A magyarok évezredes átka”

Európai egypercesek a Kossuthon

Kritika

Érdekes kihívás lehet kormányközeli véleményemberként ráhangolódni a közelgő európai parlamenti választásra. Nyomassuk tovább a „brüsszelezést”, vagy próbáljunk valamiféle pozitív üzenetet is beledarálni a mondandónkba? Meddig lehet elmenni egyikkel vagy másikkal? És amúgy: mi is lenne a saját véleményünk?

A Kossuth rádió év elején indult sorozata, az Európa 1 percben (trendérzékenyen a számot számmal írva) mintha kevésbé lenne valódi műsor, inkább amolyan félig-meddig komoly kísérlet arra, hogy a kormánymédia megszondáztassa a sajátjait, van-e véleményük Európáról vagy nincs. Az eredmény hamar kiderül: nincs. De azért ennél valamivel összetettebb a dolog.

A szó szoros értelmében nem is a Kossuth rádió műsora ez, hanem a Szent István Intézeté.

Bár azt, hogy mi a manó ez a Szent István Intézet, vélhetően senki sem tudja. A 2021-ben – Hollik István kezdeményezésére – alapított műintézmény honlapján ez áll: „A Szent István Intézet azzal a küldetéssel jött létre, hogy államalapító szent királyunk szellemi örökségét, a zsidó-keresztény társadalmi tanításokra épülő világképet, azt a meggyőződést, hogy Isten van, és hogy általa nekünk küldetésünk van a jóra, a ma kihívásainak fénytörésében vizsgálja.” Nagy kérdés, hogy valóban kutatnak-e ott, s ha igen, mit – a honlapról az intézet munkatársainak névsora sem deríthető ki.

Az is jellemző, hogy amikor bement az M1-re reklámozni a műsort Máthé Zsuzsa, nem derült ki, hogy ezt milyen minőségben teszi. Ő volna a sorozat szerkesztője? A őt faggató riporter előbb az intézet sajtófőnökének titulálta, aztán az igazgatójának, és Máthé egyiket sem javította ki. Mindenesetre nehéz volna a NER-valóságba mélyebben integrált „szakértőt” találni Máthénál, aki nemcsak az összes lehetséges fórumot – a Heti Választól a Képmáson át a Pesti Srácokig és a Vasárnap.hu-ig – turnézta már végig véleménycikkeivel, és Ókovács operaigazgató nejeként egyfajta public figure szerepét is szívesen magára ölti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.