Rádió

„A magyarok évezredes átka”

Európai egypercesek a Kossuthon

Kritika

Érdekes kihívás lehet kormányközeli véleményemberként ráhangolódni a közelgő európai parlamenti választásra. Nyomassuk tovább a „brüsszelezést”, vagy próbáljunk valamiféle pozitív üzenetet is beledarálni a mondandónkba? Meddig lehet elmenni egyikkel vagy másikkal? És amúgy: mi is lenne a saját véleményünk?

A Kossuth rádió év elején indult sorozata, az Európa 1 percben (trendérzékenyen a számot számmal írva) mintha kevésbé lenne valódi műsor, inkább amolyan félig-meddig komoly kísérlet arra, hogy a kormánymédia megszondáztassa a sajátjait, van-e véleményük Európáról vagy nincs. Az eredmény hamar kiderül: nincs. De azért ennél valamivel összetettebb a dolog.

A szó szoros értelmében nem is a Kossuth rádió műsora ez, hanem a Szent István Intézeté.

Bár azt, hogy mi a manó ez a Szent István Intézet, vélhetően senki sem tudja. A 2021-ben – Hollik István kezdeményezésére – alapított műintézmény honlapján ez áll: „A Szent István Intézet azzal a küldetéssel jött létre, hogy államalapító szent királyunk szellemi örökségét, a zsidó-keresztény társadalmi tanításokra épülő világképet, azt a meggyőződést, hogy Isten van, és hogy általa nekünk küldetésünk van a jóra, a ma kihívásainak fénytörésében vizsgálja.” Nagy kérdés, hogy valóban kutatnak-e ott, s ha igen, mit – a honlapról az intézet munkatársainak névsora sem deríthető ki.

Az is jellemző, hogy amikor bement az M1-re reklámozni a műsort Máthé Zsuzsa, nem derült ki, hogy ezt milyen minőségben teszi. Ő volna a sorozat szerkesztője? A őt faggató riporter előbb az intézet sajtófőnökének titulálta, aztán az igazgatójának, és Máthé egyiket sem javította ki. Mindenesetre nehéz volna a NER-valóságba mélyebben integrált „szakértőt” találni Máthénál, aki nemcsak az összes lehetséges fórumot – a Heti Választól a Képmáson át a Pesti Srácokig és a Vasárnap.hu-ig – turnézta már végig véleménycikkeivel, és Ókovács operaigazgató nejeként egyfajta public figure szerepét is szívesen magára ölti.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.