Akkor már majdnem tíz éve járta a világot, New York melletti otthonát feladva lakott Indonéziában, Indiában, Kambodzsában és Thaiföldön is, végül a 2010-es évek elején Isztambulban telepedett le.
Tod A (született Tod Ashley) negyvenéves koráig lemezeket adott ki a zenekaraival és turnézott, tagja volt a kultikus noise-rockot játszó Cop Shoot Copnak, majd a megszűnésük után megalapította a Firewater nevű folk-punk zenekart. 2005-ben nekivágott Ázsiának. Nagy utazása során írta meg és vette fel a Firewater The Golden Hour című lemezét, és ezekből az élményeiből kezdett formálódni első regényének az anyaga is, amely hosszas tologatás után végül 2019-ben látott napvilágot. A kettő pedig szorosan kapcsolódik egymáshoz: a Golden Hourt záró Three Legged Dog című dal adta a könyv alcímét és mottóját is.
A részben önéletrajzi ihletésű Mindig van lejjebb főszereplője Mark O’Kane, a közepesnél kevésbé ismert egykönyves író, aki éppen túl van a válásán. A harmincas éveinek második felében járó O’Kane alkoholizmussal és depresszióval küzd, ebből a helyzetből kiútnak tűnik, amikor egy furcsa üzletember reklámszövegírói állást ajánl neki a délkelet-ázsiai Madu nevű fiktív szigeten. Bár Madu és a fővárosa, Jorokotor leginkább Indonézia szigeteire emlékeztet, azért a környező országok jellegzetességeit is felismerjük benne.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
