Kiállítás

A múlt titkai

Brückner János: Magyar emberek tevékenységei

Kritika

Nem sokon múlt, hogy Brückner Jánosból (1984) festőművész lett; az egyébként kémia–biológia tagozaton eltöltött középiskolai évek alatt fordult a rajzolás felé, majd a kétezres évek elején, amikor az ELTE BTK magyar irodalom és filozófia szakán tanult, kezdett el hobbi szinten festegetni.

Egy tanára biztatására megmutatta a képeit művészeknek, akik azt javasolták, tanuljon meg rendesen rajzolni. Fel is vették a Képzőművészeti Egyetemre (amelyet párhuzamosan végzett az ELTE-vel). A 2016-tól Berlinben élő művésznek már több nagy, egyéni kiállítása volt Magyarországon, alapító tagja a Nem mi voltunk! nevű csoportnak, és elsősorban az olyan munkáiról ismert, mint az Akadémikus pénisz (How to Draw an Academic Penis?) vagy azok a pixeles képek, amelyeket a témát nem ismerő kiállításlátogatóknak kellett az instrukciókat követve kiszínezni (pl. Petőfit a PIM-ben, a fiatal Orbán Viktort a Ludwigban).

Brücknert elsősorban a kép státusza érdekli, a festmény és annak digitális „mása” közötti viszony, vagy éppen az az ellentét, amely a digitális kép tökéletessége, illetve a festményeken lévő szándékolt vagy véletlen hibák között feszül. Ahogy mondja: „mindent, amit csinálok” – legyen az performance vagy videómunka – „képként fogom fel”. Az általa „érzelmes realizmusnak” nevezett „stílus” a kelet-európai hagyományból, az abszurdból és a groteszkből ered, nem idegen tőle a humor és az irónia. A kiállításhoz készült katalógusban is Örkény-, illetve Hrabal-idézetek szerepelnek.

A kiállítás helyszíne is idevág, egy nagy (kelet-európai) múlttal rendelkező kétszintes épület. A II. világháború után dobozgyár, majd értelmi fogyatékos gyerekek napközi otthona lett, és tudunk lúgkőoldattal öngyilkosságot elkövető cselédlányról, „árja” és báró tulajdonosról. Az emeleten található a tárlat, ahol 15, az utóbbi pár évben készült festmény, egy installáció, plusz egy hat epizódból álló, csaknem 40 perces videó látható. A művész kiállítási térként használja az előszobaszekrényt és a fürdőszobát, valamint kiterjeszkedik a lépcsőházra is. Ebbe az elrendezésbe kvázi a látogatónak szóló „üzenet” is belefér: a lépcsőn felfelé menve a négy részből, sarkosan kirakott arcot mosolyogni látjuk, míg lefelé ugyanez az arc mélységesen szomorúnak tűnik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.