Film

Hova az igazság?

Prikler Mátyás: Hatalom

Kritika

„A forgalmazók nevezik politikai thrillernek a filmünket. Javasoltam, hogy nevezzük tragikomédiának” – nyilatkozta filmjéről lapunknak a múlt héten Prikler Mátyás rendező, és igaza volt.

 

A Hatalom politikai thrillerként valóban nem értelmezhető, pedig a történet alapján okkal várhatnánk ezt.

A magyarlakta szlovák faluban, valami vadászaton lelőnek egy hajtót, és mivel a baleset okozója egy miniszter, a dolgot „odafent” igyekeznek elsikálni. A sztori Fábri Zoltán utolsó filmjét juttatja az eszükbe. De amíg a Karinthy Ferenc írásából készült Gyertek el a névnapomra (1983) című filmben elvtársi légkörben egy merényletet próbálnak véletlen balesetre mosni, a Hatalomban ebből már csak az elvtársi légkör marad; a titkos­szolgálat egyik talpasának kell elsimítania a dolgokat.

Nem kell tapasztalt mozinézőnek lenni ahhoz, hogy ebből az alaphelyzetből elképzeljünk különféle forgatókönyveket és hősöket az eldőlő dominókockától a meghasonlott titkosszolgán át a gáncs nélküli újságíróig. Azonban Prikler Mátyás egészen másfelé viszi a cselekményt, és az igazi harcot nem az igazság feltárása jelenti. A Hatalom attól különleges, hogy hagyományos felfogásban a jók a rosszak, a rosszak meg csak mellékszereplők. Ráadásul a feszültség sem abból fakad, hogy titkok tárulnak fel, épp ellenkezőleg: nincsenek titkok, pontosabban, nem olyan titkok vannak, amilyenekre a moziban számítani lehet. Leginkább attól zavarba ejtő a történet, hogy viszonylag hamar kiderül a vadászbaleset valódi oka, ha úgy tetszik, az „igazság”, de nyilvánvalóvá válnak a „felsőbb érdekek” is, amelyekkel – és ez benne a csavar – minden jóérzésű ember azonosulni tud.

Persze így, titkok híján, valamiféle tanmese is lehetne a Hatalom arról, hogy a politika minden körülmények között hazugságokra épül, ám a film feszültségekkel teli dramaturgiája és képei, az életszerű párbeszédek és szereplők láttán eszünkbe se jut e hatalmas közhely. Itt nincsenek üresjáratok és megúszások, feszes ritmusú, elgondolkodtató filmet láthatunk, amelyet a Hajdu Szabolcs és Tarr Béla filmjeiből ismert Kormos Mihály alakítása tesz különösen emlékezetessé.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.