Hova az igazság?

Prikler Mátyás: Hatalom

„A forgalmazók nevezik politikai thrillernek a filmünket. Javasoltam, hogy nevezzük tragikomédiának” – nyilatkozta filmjéről lapunknak a múlt héten Prikler Mátyás rendező, és igaza volt.

 

A Hatalom politikai thrillerként valóban nem értelmezhető, pedig a történet alapján okkal várhatnánk ezt.

A magyarlakta szlovák faluban, valami vadászaton lelőnek egy hajtót, és mivel a baleset okozója egy miniszter, a dolgot „odafent” igyekeznek elsikálni. A sztori Fábri Zoltán utolsó filmjét juttatja az eszükbe. De amíg a Karinthy Ferenc írásából készült Gyertek el a névnapomra (1983) című filmben elvtársi légkörben egy merényletet próbálnak véletlen balesetre mosni, a Hatalomban ebből már csak az elvtársi légkör marad; a titkos­szolgálat egyik talpasának kell elsimítania a dolgokat.

Nem kell tapasztalt mozinézőnek lenni ahhoz, hogy ebből az alaphelyzetből elképzeljünk különféle forgatókönyveket és hősöket az eldőlő dominókockától a meghasonlott titkosszolgán át a gáncs nélküli újságíróig. Azonban Prikler Mátyás egészen másfelé viszi a cselekményt, és az igazi harcot nem az igazság feltárása jelenti. A Hatalom attól különleges, hogy hagyományos felfogásban a jók a rosszak, a rosszak meg csak mellékszereplők. Ráadásul a feszültség sem abból fakad, hogy titkok tárulnak fel, épp ellenkezőleg: nincsenek titkok, pontosabban, nem olyan titkok vannak, amilyenekre a moziban számítani lehet. Leginkább attól zavarba ejtő a történet, hogy viszonylag hamar kiderül a vadászbaleset valódi oka, ha úgy tetszik, az „igazság”, de nyilvánvalóvá válnak a „felsőbb érdekek” is, amelyekkel – és ez benne a csavar – minden jóérzésű ember azonosulni tud.

Persze így, titkok híján, valamiféle tanmese is lehetne a Hatalom arról, hogy a politika minden körülmények között hazugságokra épül, ám a film feszültségekkel teli dramaturgiája és képei, az életszerű párbeszédek és szereplők láttán eszünkbe se jut e hatalmas közhely. Itt nincsenek üresjáratok és megúszások, feszes ritmusú, elgondolkodtató filmet láthatunk, amelyet a Hajdu Szabolcs és Tarr Béla filmjeiből ismert Kormos Mihály alakítása tesz különösen emlékezetessé.