Könyv

Leukémia kisasszony

Eörsi István: Végjáték // Kőrössi P. József: Naplóromok

Kritika

„Most már legalább tudom, miben fogok meghalni” – idézi fel utolsó könyve elején Eörsi István a második gondolatát, miután megtudta, hogy gyógyíthatatlan leukémiája van. Első gondolata egy karcsú görög asszony volt, akinek fekete haja eltakarja meztelen hátát.

„Leukémia kisasszony” – szólítja meg betegségét a szerző, nem függetlenül talán (bár erre nem tér ki külön) Hajnóczy híres Embólia kisasszonyától. Irodalom, élet és halál szétszálazhatatlan szövetté áll össze Eörsi Végjátékában, s talán ettől válik annyira megdöbbentővé, magával ragadóvá és nyugtalanítóvá ez a rövid írás.

Mihancsik Zsófia, a szöveg gondozója előszavában jelzi, hogy ennek a Végjátéknak nem így és nem most kellett volna megjelennie, legalábbis az író nem ebben reménykedett. Eörsi arra gondolt, hogy saját haláltörténetét az 1998-ban megjelent Utasok a senkiföldjén – Jóbok könyve című műve új kiadásakor, annak utolsó fejezeteként jelenteti meg, személyes lezárásként. Csakhogy ez az új kiadás sem a szerző halála után, sem az azóta eltelt majd’ húsz évben nem jelent meg.

A Végjáték kéziratát – ezt már a kötet második felében olvasható Naplóromokból tudjuk – Eörsi a halálos ágyán nyújtotta át barátjának és szerkesztőjének, Kőrössi P. Józsefnek. Az ő gyásznaplója zárja le a mostani kiadást. Egy korábbi szövegváltozat még Eörsi életében megjelent Betegségemről címmel az Élet és Irodalomban, ám a kéziraton a szerző élete utolsó heteiben is dolgozott. Kőrössi leírja, hogy meg is feledkezett a szövegről a barátja halála utáni években, s csak nemrég, saját naplóinak és feljegyzéseinek rendezgetése közben került a kezébe, és akkor döntött úgy, hogy külön kötetben fogja kiadni.

Kőrössi jól döntött, még akkor is, ha a szerzői szándékkal szembement. Mert ebben a formában autonóm mű született. A mellé rendezett saját Naplóromok, illetve a két szöveg közötti térbe került beszélgetésrészletek pedig nem csorbítják, inkább kiemelik Eörsi Végjátékának eredetiségét. A Végjáték mint betegség- és halálnapló jól illeszkedik a magyar irodalom hasonló műveinek vonulatába. Talán már Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körülje is idetartozik, vagy épp ez indítja a sort a modern magyar irodalomban. Mindenképpen közel áll Eörsi művéhez Nádas Péter Saját halála, Esterházy Hasnyálmirigynaplója, vagy az utóbbi évekből Szilasi Lászlótól a Luther kutyái.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.