Rádió

A nem haszonelvű szeretet

Balog Zoltán imája a Kossuthon

Kritika

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

Nem mondjuk, hogy sajtótörténeti a pillanat, és még az épp hosszú agóniában leledző rádiózásnak sem feltétlenül mérföldkő-jelentőségű momentuma ez, mégis mindenestől feledhetetlen. Sokszor mondtuk, hogy ennél nem lehet lejjebb kerülni. Mindenesetre van egy ország, ahol ez így lemehetett simán, és ez az ország a hazánk. Ha majd egyszer az utódainknak el kell magyarázni, hogy 2024-ben milyen volt a közhangulat, a nemzet józan esze épp hol állt, mi volt a helyzet a társadalmi szolidaritással, az ízléssel és a lelkiismerettel, elég lesz ezt a reggeli imát felhozni, hogy minden világos legyen. Persze semmi sem lesz az, és nem is lesz kedvünk magyarázkodni. De most még értjük, hogy ez mekkora ordas nagy aljasság volt.

Amúgy az ima, már amennyire meg tudjuk ítélni, rendben volt. Nem hangzott el benne semmi olyan részlet, amely kivághatta volna a biztosítékot. Hogy hogyan kerülhetett adásba, többféle forgatókönyvet is el tudunk képzelni. Legreálisabb, hogy egy jó előre felvett anyag volt, és hát így alakult, épp aznapra volt betervezve a sugárzása, és vagy nem vette észre senki, hogy a reggeli imával van valami gubanc, vagy észrevették, de nem mertek belenyúlni az eredeti tervbe. Ha nem vették észre (amit mi el is hinnénk), az nagyon sokat elmond a rádió színvonaláról. Ha észrevették, de nem merték piszkálni, az még annál is többet. Felmerül persze egy másik opció is, tudniillik, hogy az előre felvett anyagot valaki nagyon is tudatosan erre a napra készítette be, amikor az ima – mije is? – társadalmi-politikai-morális kontextusa hirtelen felgyűrődött. Ott volt kéznél, és úgy tűnt, fasza ötlet bedobni az állóvíznek épp nem nagyon nevezhető folyadékba. Az volt? Vajon megdicsérték érte a szerkesztőt? Netán elmarasztalták, számon kérték, kirúgták, meghurcolták? Hamarosan kap egy tiszti keresztet?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.