Szombaton a Kossuth rádióra tekerve például azt tapasztaljuk, hogy a csatorna valóságos humordömpinggel keresi hallgatói kedvét. A reggelihez kilences kezdéssel rögtön ott a Kabarématiné, egy múltidéző montázsműsor, amelyben egy-két régi poén virít az archívumból, akár van apropója, akár nincs. Zsoldos László házigazda mindenesetre hosszas, meglehetősen nyakatekert felvezetéssel jelenti be az idén 85 éves Sándor Györgyöt, majd valamivel rövidebben a nem évfordulós Aranyosi Pétert. A születésnap jó alkalom ugyan, de az már nem derül ki, hogy e jeles ünnepről miért éppen egy 2012-es felvétel rövid részletével emlékeznek meg. Aranyosi felbukkanása még kevésbé érthető, a humorista a pletykák szerint ugyanis nemrégiben a világjárvány alatt átéltekkel indokolta, hogy miért vonul vissza a viccelődéstől. Ez mindenesetre nem kerül szóba. És mire akármelyikük hanghordozásához hozzászokna a fülünk, lejár a műsoridő.
De sebaj, ebéd után jön a jóval hosszabb, ámde még semmitmondóbb című Kabaré. Régebben még mindezek között volt egy olyan is, hogy Kabaré szeparé Fábry Sándor vezényletével, ha nem csal az emlékezetünk, elég hamar behalt. A fél kettes nagy Kabaré tehát a fő műsorszám, sorjáznak is egymás után a jelenetek a Thália télikertjéből a házigazda, Szikra László változó állagú konferálásával – néha egy-két szóval vezet fel egy szkeccset, néha maga is a húrok közé csap, és elváltoztatott hangon előad egy sziporkát. Az előbbi talán értékelhetőbb.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
