Könyv

Diszkóvarázs

Virginie Despentes: Vernon Subutex I–II–III.

Kritika

Midőn Vernon Subutex, a nagy nőcsábász (ötvenes fehér férfi) beleszeret a transzvesztita Marciába, arra jut, hogy nem a pina teszi a nőt. Már csak azért sem, mert a brazil lánynak – mint azt Subutex krumplihámozás közben vendéglátójának elújságolja – nagyobb a farka, mint az övé. Marcia meglehet, hogy nem tökéletes nő, sőt bizonyos kritériumok szerint talán egyáltalán nem is nő, de mégis az. Nem is akármilyen.

„Hidd el nekem: amikor Marciával sétáltam, megértettem, miért élvezik a pasik annyira, amikor egy nagy Por­schéval parkolnak az utcán. Baleknak szokás őket tartani, de csak azért, mert nem mindenki járhat Porschéval. (…) Marcia elképesztően menő. Megőrjít.” Mindez a francia írónő regénytrilógiájára is áll: vannak benne meghökkentő részek, de bármily furcsa, az tagadhatatlan, hogy a szöveg – ha nem is végig – lehengerlő erejű.

A történet nem sokkal a Charlie Hebdo-merénylet előtt kezdődik. Vernon, a lemezboltos elveszti az állását, amikor segítője, a rocksztár Alex Bleach túladagolja magát. Vernon ennek folyományaként az albérletét is elveszíti, viszont a szociális hálója megóvhatná attól, hogy az utcára kerüljön. Az első regény egyes cím nélküli, de tipográfiailag elkülönülő fejezeteiben sokszor azok szemszögéből látjuk a sztorit, akik Subutexet rövidebb-hosszabb időre befogadják. A narráció nemcsak szereplők között, de az időben is ide-oda ugrál, mégsem teszi követhetetlenné a sztorit. A felbukkanó arcok igen sokszínűek: a hajléktalantól az alkoholista munkáson át a kokainista filmproducerig, a szélsőjobbtól a szélsőbalig, leszbikustól a transzvesztitán, transzneműn és melegen át a hiperheteróig, a radikálisan vallásos muzulmántól a keresztény nacionalistáig – és lehetne folytatni. (Időnként jól jön, hogy a második és harmadik kötet elején a szereplők nevét és a velük történt eseményeket is felsorolták, főleg, hogy Laurent-ból rögtön kettő is akad.) Izgalmas, ahogy az egyes fejezetekben új és új megvilágítást kap a szereplőkön túl és keresztül elsősorban Párizs, Franciaország, sőt az egész nyugati világ.

A trilógia talán Subutex és Marcia egymásra találásakor emelkedik el először a valóság talajától. És itt nem csak arra gondolunk, hogy Subutex milyen villámgyorsan túllendül azon, ami felett nem szokás ilyen hamar napirendre térni. De valóban ennyire banálisan egyszerű dolog ez, hogy csak a korlátolt (nem mellesleg nőverő, toxikus maszkulin) lakótársa rugózik rajta egy keveset?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Átvitt értelem

Jędrzej apukája bokszbajnok volt a hetvenes években, de megmondták neki az elvtársak, hogy az olimpián majd veszítenie kell a szovjet versenyzővel szemben, mire ő abbahagyta az egészet, fiát kifejezetten eltiltotta a boksztól, szegény bányászként, a munkahelyén kapott légúti betegségben halt meg. Megfulladt. Konkrétan és átvitt értelemben is.

Blue Bayou

  • - turcsányi -

Az időutazás és a vérfertőzés közé nehéz egyenlőségjelet tenni. Ám tudjuk jól, hogy a mozi csodákra képes.

Truffaut-ra várva

Értelmiségi fiú és pincérlány nem lehetnek egymáséi az osztálykülönbség miatt. A fiú (Victor Belmondo, a nagy Jean-Paul fia, látszik is rajta) egyetemre jár, filmrendezői ambíciói vannak, és társadalmi helyzetének megfelelő, sznob barátai, akik ki nem hagynák az alkalmat a nem csak Truffaut-t, de Marilyn Monroe-t sem ismerő lány cikizésére (akit Marie-Line-nek hívnak, haha).

Kint is bent

  • Kiss Annamária

Gombfoci, műbőr fotelek, kőbányai világos; szemüvegek óriási kerettel, húsleves és rántott hús; skálás szatyor, műanyag ételhordó, Wunderbaum és pajesz.

Kötelező olvasmány

  • Németh Gábor

Ballát olvasni olyan, mintha az ember fölülne a hullámvasútra, és életkori sajátosságainak megfelelően viselkedne. Sose tudod, mi jön, sikoltozol és üvöltesz, hol félelmedben, hol örömödben. Lásd még a paraszt bácsit a viccben, akit elvittek műrepülni. Aki sok mindenre számított, még arra is, hogy becsinál, de arra azért nem, hogy az egész a nyakában végzi.

 

Az orosz mese

„Önök felfüggesztett szabadságvesztéssel, Damoklész kardjaként próbálnak fenyegetést elérni nálam. Én ott leszek, ott fogok harcolni. Ha akarnak, dugjanak érte börtönbe. Most már tényleg csak egy hajszál választ el tőle. Dugjanak börtönbe, megyek, de én ott leszek kint az emberekkel, most pedig kivonulok a magyar parlamentből, de ne féljenek, önök is ki fognak, csak önök nem önszántukból. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

A pánik és a reakció

Lassuló és kimerülő gazdaság, növekvő elégedetlenség a mélyben, a semmiből előtört politikai versenytárs, rakétasebességgel lefalcoló külföldi szövetségesek. Ennél nagyobb veszély nem is leselkedhet az egyeduralomba belekényelmesedett kormányra.

 

A pecsenyekacsa alkonya

Eddig Európa 30 baromfitartó gazdaságában tört ki a madárinfluenza, ezért e helyeken a teljes állományt felszámolták. Az esetek harmada Magyarországhoz köthető, a legtöbb állatot viszont Olaszországban kellett leölni. A baromfi-feldolgozókat idővel alapanyag­hiány sújthatja.