Könyv

Diszkóvarázs

Virginie Despentes: Vernon Subutex I–II–III.

Kritika

Midőn Vernon Subutex, a nagy nőcsábász (ötvenes fehér férfi) beleszeret a transzvesztita Marciába, arra jut, hogy nem a pina teszi a nőt. Már csak azért sem, mert a brazil lánynak – mint azt Subutex krumplihámozás közben vendéglátójának elújságolja – nagyobb a farka, mint az övé. Marcia meglehet, hogy nem tökéletes nő, sőt bizonyos kritériumok szerint talán egyáltalán nem is nő, de mégis az. Nem is akármilyen.

„Hidd el nekem: amikor Marciával sétáltam, megértettem, miért élvezik a pasik annyira, amikor egy nagy Por­schéval parkolnak az utcán. Baleknak szokás őket tartani, de csak azért, mert nem mindenki járhat Porschéval. (…) Marcia elképesztően menő. Megőrjít.” Mindez a francia írónő regénytrilógiájára is áll: vannak benne meghökkentő részek, de bármily furcsa, az tagadhatatlan, hogy a szöveg – ha nem is végig – lehengerlő erejű.

A történet nem sokkal a Charlie Hebdo-merénylet előtt kezdődik. Vernon, a lemezboltos elveszti az állását, amikor segítője, a rocksztár Alex Bleach túladagolja magát. Vernon ennek folyományaként az albérletét is elveszíti, viszont a szociális hálója megóvhatná attól, hogy az utcára kerüljön. Az első regény egyes cím nélküli, de tipográfiailag elkülönülő fejezeteiben sokszor azok szemszögéből látjuk a sztorit, akik Subutexet rövidebb-hosszabb időre befogadják. A narráció nemcsak szereplők között, de az időben is ide-oda ugrál, mégsem teszi követhetetlenné a sztorit. A felbukkanó arcok igen sokszínűek: a hajléktalantól az alkoholista munkáson át a kokainista filmproducerig, a szélsőjobbtól a szélsőbalig, leszbikustól a transzvesztitán, transzneműn és melegen át a hiperheteróig, a radikálisan vallásos muzulmántól a keresztény nacionalistáig – és lehetne folytatni. (Időnként jól jön, hogy a második és harmadik kötet elején a szereplők nevét és a velük történt eseményeket is felsorolták, főleg, hogy Laurent-ból rögtön kettő is akad.) Izgalmas, ahogy az egyes fejezetekben új és új megvilágítást kap a szereplőkön túl és keresztül elsősorban Párizs, Franciaország, sőt az egész nyugati világ.

A trilógia talán Subutex és Marcia egymásra találásakor emelkedik el először a valóság talajától. És itt nem csak arra gondolunk, hogy Subutex milyen villámgyorsan túllendül azon, ami felett nem szokás ilyen hamar napirendre térni. De valóban ennyire banálisan egyszerű dolog ez, hogy csak a korlátolt (nem mellesleg nőverő, toxikus maszkulin) lakótársa rugózik rajta egy keveset?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”