Film

A távolság

Sean Baker: Anora

  • 2024. november 6.

Kritika

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Ilyen kispályás szexistennő Ani is (nem szereti, ha Anorának szólítják, pedig a film egy hangsúlyos pontján értelmet nyer nevének jelentése), újabb meg újabb mámoros kuncsaftokat húz le (cigiszünetben van miről beszélni a kollégákkal), mielőtt hajnalban visszaváltozik fáradt, gyűrött, társtalan kültelki lánnyá, aki csak egy perc nyugalmat szeretne a közvetlenül ablaka mellett elhúzó metrószerelvények zajában. Aztán egy elképzelhetetlenül gazdag orosz oligarcha elképzelhetetlenül infantilis, örömét a bulizásban, a szexben és a lövöldözős videójátékban lelő fiacskája előbb kibérli őt két hétre, majd gondol egyet és feleségül veszi – részint a szüleit felbosszantandó, részint a zöld kártya reményében, hogy ne kelljen má’ visszamenni Oroszországba, apuci cégébe, ahol még az a szégyen is megeshet, hogy dolgoznia kell. Meg aztán dögös csaj ez az Ani: az ágyban szuper, a bulizást is szereti, a piát is bírja. Mi kell még?

Ani pedig, ez a férfiakat alaposan kitanult és ügyesen manipuláló öltáncos bedől a saját vágyainak, s elhiszi, hogy ő mint Hamupipőke nem csak megtalálta végre a királyfiját, de irányítani is képes azt. Hát persze, hogy ráküldi a bőszült papa, vagy még inkább a rettegett mama az ilyen célokra alkalmazott nehézfiúkat, bírnák már rá a fiatalokat (a mi fiunk meg az a ribanc) a szégyenletes házasság semmissé tételére. A nehézfiúkról azonban kiderül, hogy nem is olyan nehézfiúk, hiszen nem tudnak elbánni az amazonnal, aki jogos felháborodásában úgy a luxusvilla milliós berendezését, mint az ilyen hangfekvésben előadott sikoltozáshoz, ilyen szenvedéllyel kivitelezett harapáshoz és rúgáshoz nem szokott csicskásokat leamortizálja pillanatok alatt, míg hites ura, akinek férfiassága csak az alsónadrágjában van (bár ott a megzavart pásztor­óra okán kitartóan meredezik) egyszerűen elfut. Meg kell keresni, mielőtt az oligarcha, vagy még inkább rettegett felesége megérkezik. Már úton vannak, egyenesen Oroszországból.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.