Lemez

Akiért a csőharang szól

Mike Oldfield: Tubular Bells

Kritika

Kettős jubileumot ünnepelhetett az elmúlt hetekben Mike Oldfield: egyrészt 70 éves lett, másrészt kereken öt évtizede jelent meg fő műve, a Tubular Bells. Mindez elegendő egy kis visszaemlékezésre: nem csak a legendás album keletkezésére, de a „nehéz esetnek” tekintett zenész teljes eddigi pályájára is.

Mike Oldfield 1953. május 15-én született az angliai Readingben. Édesapja háziorvos volt, és ír származású édesanyja is az egészségügyben dolgozott. Ahogy arra Mike később fényt derített, anyai ágon számos felmenője szenvedett mentális betegségekben. Ettől függetlenül egy pár évig idilli környezetben zajlott Mike gyerekkora, mígnem édesanyja egy Down-szindrómás kisfiúnak adott életet, aki csak pár héttel élte túl születését. Ezt követően az anya súlyos depresszióba süllyedt, furcsa rohamai lettek, sőt egy alkalommal még ördögűzést is végrehajtottak rajta.

Mike-ot a zene húzta ki a letar­giá­ból, és miután kapott egy elektromos gitárt, teljesen elmerült a zenélésben. Már 15 évesen aztán otthagyta az iskolát, és folkduót alapított nővérével, Sallyvel, Sally­angie néven. Készítettek egy lemezt, turnéztak is vele, de aztán elváltak zenei útjaik. De Mike a bátyjával, Terryvel is zenélt egy Barefoot nevű rockzenekarban, mielőtt felvételt nyert volna a Kevin Ayers The Whole World nevű zenekarába. Igaz, basszusgitárost kerestek, de Oldfield pillanatok alatt megtanult játszani a négyhúroson. Három lemezt rögzített Ayersékkel, s amikor az Abbey Roadon dolgoztak, mindig elsőként ért oda, mert annyira izgatta a stúdiózás világa. Ekkor jött rá, hogy szívesebben járná a saját útját, és hogy egy olyan zeneművet szeretne megkomponálni, amely a rock és a folk motívumait vegyíti a klasszikus zene szabályai szerint.

Közben Ayers zenekara feloszlott, ami nehéz időszakot hozott Oldfield életében. Sokszor ennivalóra sem volt pénze, előfordult, hogy kenyeret és krumplit lopott. Zenélt az ekkor még ismeretlen Alex Harvey-val, gitározott a Hair színpadi verziójában, majd a fordulópont akkor jött, amikor bekerült az Arthur Louis Bandbe. Velük eljutott egy vidéki kastélyban található stúdióba, amelyet úgy hívtak: The Manor. Az épület a feltörekvő üzletember, Richard Branson érdekeltségébe tartozott, aki megengedte Oldfieldnak, hogy ott dolgozhasson a saját zeneművén, és úgy döntött, hogy saját lemezcége fogja kiadni az albumot.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.