Kiállítás

Át a dimenziókapun

Csizik Balázs: Mit tanulhatunk a fáktól?

Kritika

Egyre letisztultabb formanyelvvel, a minimalizmus és redukció elvei szerint dolgozik Csizik Balázs, fotó alapú, konceptuális művei­nek alapkérdése az ember és a környezetének kölcsönössége, illetve a zsúfolt város és az érintetlen természet közötti komplex viszony.

Legújabb kiállítása e téma kiforrott szintézise. A művész praxisában absztrakt, groteszk módon a kép terébe emel síkidomokat és egy-egy harsány tónusú alapszínt jelenít meg digitálisan manipulált munkáin. Ezek a természeti, urbanisztikai és társadalmi jelenségeket rögzítő alkotások nemcsak a modern építészet és design formavilágát idézik meg, hanem a konstruktív és a szuprematista festészeti hagyományt is. A reduktivitás és az urbánus szemlélet elidegenítő, rezignált, rideg és távolságtartó hatást eredményez alkotásain, amit Csizik univerzális harmóniára törekedve ellensúlyoz, hasonlóan Kazimir Malevics munkáihoz. Malevics a szuprematizmus és a fekete négyzet atyja; ontológiai kategóriává fejlődött elképzelése szerint csak az érzékenység fogható fel valóságként, és a lét értelmére és lényegére folyamatosan rá kell kérdezni az absztrakt geometrikus alkotások által. Csizik ezt követve összefeszülő elemeket játszik ki egymás ellen (vagy éppen a befogadó pozíciójával szemben), mégis képes megteremteni az otthonosság érzetét.

A kiállításon egyszerre pillanthatunk meg egy maradék faanyagokból összeeszkábált kopjafát, szürreális, fekete-fehér vagy színes, digitális montázsokat, városi elemekből photo­shoppolt székelykapu-fotót, valamint igényes fakeretben álló, néhol dimenziókapukat ábrázoló képeket. Csizik Balázs életének három fontos állomásával vet számot, amikor Székesfehérvár, Budapest és Csíkszereda utcaképeit egy-egy elemre vagy képkivágásra redukálja – áll a kurátori szövegben. Fontos persze a munkákban a fákhoz (elsősorban a fenyőhöz) kapcsolódó hitvilág, a szimbólumok és az évgyűrűk leírása, mégis zavarosnak tűnik a koncepció. Persze, a művek végleteket mixelnek össze, ami nem könnyíti meg a befogadói helyzetünket, de a szemünk előtt kibontakozó univerzális történetre érdemes odafigyelni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.