Kiállítás

Át a dimenziókapun

Csizik Balázs: Mit tanulhatunk a fáktól?

Kritika

Egyre letisztultabb formanyelvvel, a minimalizmus és redukció elvei szerint dolgozik Csizik Balázs, fotó alapú, konceptuális művei­nek alapkérdése az ember és a környezetének kölcsönössége, illetve a zsúfolt város és az érintetlen természet közötti komplex viszony.

Legújabb kiállítása e téma kiforrott szintézise. A művész praxisában absztrakt, groteszk módon a kép terébe emel síkidomokat és egy-egy harsány tónusú alapszínt jelenít meg digitálisan manipulált munkáin. Ezek a természeti, urbanisztikai és társadalmi jelenségeket rögzítő alkotások nemcsak a modern építészet és design formavilágát idézik meg, hanem a konstruktív és a szuprematista festészeti hagyományt is. A reduktivitás és az urbánus szemlélet elidegenítő, rezignált, rideg és távolságtartó hatást eredményez alkotásain, amit Csizik univerzális harmóniára törekedve ellensúlyoz, hasonlóan Kazimir Malevics munkáihoz. Malevics a szuprematizmus és a fekete négyzet atyja; ontológiai kategóriává fejlődött elképzelése szerint csak az érzékenység fogható fel valóságként, és a lét értelmére és lényegére folyamatosan rá kell kérdezni az absztrakt geometrikus alkotások által. Csizik ezt követve összefeszülő elemeket játszik ki egymás ellen (vagy éppen a befogadó pozíciójával szemben), mégis képes megteremteni az otthonosság érzetét.

A kiállításon egyszerre pillanthatunk meg egy maradék faanyagokból összeeszkábált kopjafát, szürreális, fekete-fehér vagy színes, digitális montázsokat, városi elemekből photo­shoppolt székelykapu-fotót, valamint igényes fakeretben álló, néhol dimenziókapukat ábrázoló képeket. Csizik Balázs életének három fontos állomásával vet számot, amikor Székesfehérvár, Budapest és Csíkszereda utcaképeit egy-egy elemre vagy képkivágásra redukálja – áll a kurátori szövegben. Fontos persze a munkákban a fákhoz (elsősorban a fenyőhöz) kapcsolódó hitvilág, a szimbólumok és az évgyűrűk leírása, mégis zavarosnak tűnik a koncepció. Persze, a művek végleteket mixelnek össze, ami nem könnyíti meg a befogadói helyzetünket, de a szemünk előtt kibontakozó univerzális történetre érdemes odafigyelni.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)