Színház

Átjáróház

Kócos macskaember-kölyök

Kritika

Habakuk kapitány léghajója egyfajta Noé bárkája, amely szomorú állatkölyköknek biztosít menedéket: van köztük elefántormányú malac, akit sem az elefántok, sem a malacok nem fogadnak be; borz, aki megbukik borzalmas verseivel, és szégyenében nem mer hazamenni a falujába; gyík, aki dinoszaurusz szeretne lenni; katicabogár, aki attól fél, hogy ki fogják csúfolni a fehér pöttyei miatt és egy macskaemberkölyök, akit ottfelejtettek az állatkertben.

Az ő szemén keresztül látjuk az Etgar Keret meséjéből a nemrégiben bábrendezőként végzett Cseri Hanna által adaptált történetet. Cseri korábban már a Budapest Bábszínházban bemutatott Az utolsó báránnyal is bizonyította, hogy az igazi családi színház az eszménye. A Gólem Színház előadása is egyaránt szórakoztató gyerek és szülő számára, minden korosztály vastagon érintett a darab jelezte problémákban. Az egészséges work-life balance-t nehezen találó generációnk tipikus helyzete: az apa megígéri a gyerekének, hogy elviszi az állatkertbe, s mire eljön az áhított program ideje, naná, hogy kimegy a fejéből, és épp halaszthatatlan meetingjei és telefonálni valói vannak. Ezért kénytelen, gyermekvédelmi kérdéseket is felvetve, otthagyni, majd ottfelejteni kislányát az állatkertben.

A mese és az előadás persze elbírja, s rengeteg humorral könnyíti ezt a szélsőséges helyzetet. Végig nyitva hagyja a kérdést, hogy hol van a határ az álom és a valóság között, illetve az apa vagy legalábbis egy apafigura végig jelen van, csak éppen a kislányát szintén cserben hagyó, lelkifurdalással gyötrődő, s ezért másokon akár erőszakkal is segítő Habakuk kapitány alakváltozatában. Őt persze báb testesíti meg, egy zseniálisan pohos gorillatestű, háromszögletű kalapot viselő, vörös szemöldökű férfi bábja (látvány: Virág Vivien). Az előadás egyébként azt a már-már klasszikus megoldást alkalmazza következetesen, mely a gyerek- és felnőttszerepeket, a mesét/álmot és a(z ehhez képest) valóságot nagyjából a báb–élő színész tengelyen osztja fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.