Színház

Átjáróház

Kócos macskaember-kölyök

Kritika

Habakuk kapitány léghajója egyfajta Noé bárkája, amely szomorú állatkölyköknek biztosít menedéket: van köztük elefántormányú malac, akit sem az elefántok, sem a malacok nem fogadnak be; borz, aki megbukik borzalmas verseivel, és szégyenében nem mer hazamenni a falujába; gyík, aki dinoszaurusz szeretne lenni; katicabogár, aki attól fél, hogy ki fogják csúfolni a fehér pöttyei miatt és egy macskaemberkölyök, akit ottfelejtettek az állatkertben.

Az ő szemén keresztül látjuk az Etgar Keret meséjéből a nemrégiben bábrendezőként végzett Cseri Hanna által adaptált történetet. Cseri korábban már a Budapest Bábszínházban bemutatott Az utolsó báránnyal is bizonyította, hogy az igazi családi színház az eszménye. A Gólem Színház előadása is egyaránt szórakoztató gyerek és szülő számára, minden korosztály vastagon érintett a darab jelezte problémákban. Az egészséges work-life balance-t nehezen találó generációnk tipikus helyzete: az apa megígéri a gyerekének, hogy elviszi az állatkertbe, s mire eljön az áhított program ideje, naná, hogy kimegy a fejéből, és épp halaszthatatlan meetingjei és telefonálni valói vannak. Ezért kénytelen, gyermekvédelmi kérdéseket is felvetve, otthagyni, majd ottfelejteni kislányát az állatkertben.

A mese és az előadás persze elbírja, s rengeteg humorral könnyíti ezt a szélsőséges helyzetet. Végig nyitva hagyja a kérdést, hogy hol van a határ az álom és a valóság között, illetve az apa vagy legalábbis egy apafigura végig jelen van, csak éppen a kislányát szintén cserben hagyó, lelkifurdalással gyötrődő, s ezért másokon akár erőszakkal is segítő Habakuk kapitány alakváltozatában. Őt persze báb testesíti meg, egy zseniálisan pohos gorillatestű, háromszögletű kalapot viselő, vörös szemöldökű férfi bábja (látvány: Virág Vivien). Az előadás egyébként azt a már-már klasszikus megoldást alkalmazza következetesen, mely a gyerek- és felnőttszerepeket, a mesét/álmot és a(z ehhez képest) valóságot nagyjából a báb–élő színész tengelyen osztja fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.