Színház

Teremtő vs. anyag

Fűrészpor-szimfónia

Kritika

A főként faforgáccsal és enyvvel bekent lécekből összeállított pódiumot az előadás után nem lehet egyszerű kitakarítani és rendbe tenni, fut át a fejemen, miközben a bennem élő, és erre a közel egy órára felébresztett kreatív kisgyerek is nagyon lelkesen ünnepli a darabot, amelyben a három művész, Michael Zandl, David Eisele és Kolja Huneck az újcirkusz eszközeivel beszél a teremtés bennünk lévő vágyáról. Mindezt a fa segítségével teszik.

Az előadást a játszók egy-egy faszék elkészítésével keretezik. Mindegyikük máshogyan készíti el a sajátját, és ez a későbbi számaikat is befolyásolja aszerint, hogy melyikük dolgozik gépekkel, melyikük kalapáccsal és szöggel, végül melyikük csupán enyvvel. E három elkészítési mód mentén gondolják újra az ember és az egyik legalapvetőbb anyagunk kapcsolatát. Az enyv, a szög és a fafeldolgozó gépek itt életre kelnek, és tárgyanimáció révén értő, suttogó és lélegző entitásokká válnak. A közönség és az előadók közös kapcsolódási pontjává pedig a titok válik: míg az alkotók a matéria titkát kutatják, a nézők a zsonglőr-, artista- és bohócszámok kapcsán azt szeretnék megérteni, milyen titkos átjárók, ügyességi gyakorlatok bújnak meg az egyes produkciók mögött. A végső válaszra egyikünk sem bukkan rá, de nem is ez a cél. Az alkalmi kollektívaként összeállt csapat az újcirkusz nyelvén ugyanis sokkal mélyebb témákkal: a fa tiszteletével és főként a megmunkálásának küzdelmeivel foglalkozik, ezáltal mutatva rá arra, milyen mélyen bele vagyunk ágyazva az anyagiságba.

A performance erőssége a fordított erőviszonyok érzékeltetése: nem egyértelmű, hogy a teremtő uralkodik-e az anyagon vagy fordítva. Nem az asztalos keni az enyvet például, hanem a művész fürdik meg a fehér ragasztóban újra és újra. Időről időre előbukkan, kiesik a padló alól, talpig enyvesen. Hol a fehér nedűtől csöpögő deszkát a fején tartva, hol a vödörben kézen állva, végül teljesen abban eltűnve akar minél közelebb menni, már-már átlényegülni az enyvbe, hátha így megértheti annak suttogó, kísérteties, egyszersmind lenyűgöző és a képzeletben új világot nyitó hangját, amelyet hangkulisszaként mi is hallunk. Minden etűdhöz saját zenei világ kapcsolódik, ami nem a cirkuszi produkciót teszi hatásvadásszá, hanem mélységet és új réteget ad az előadás alapkontextusának.

Ekkor jön a szög és a kalapács. A szög nem áll egy helyben, nem várja meg alázatosan, hogy beleverjék a padlóba: menekül a mester elől, kicselezi, különböző helyeken jön fel újra és újra. Még egy jól megkomponált szögkeringőt is megcsodálhatunk, miközben annak drukkolunk, hogy valahogy a bűvész is sikerrel járjon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.